Tavaly januárban kezdődtek a komáromi Szent András-bazilika belső tereinek felújítási munkálatai. Puškár Juraj akadémiai végzettségű restaurátor és kollégái, Sabadošová Elena, valamint Hromada Ján most az 1700-as évek két legjelentősebb barokk festőművészeinek értékes falfestményeit és a bazilikában talált egyéb kincset érő tárgyakat vizsgálják. Vannak egyéb titkok is a bazilikában?

„Kétezer-tizenhét decemberében érkezett egy nagyobb magyarországi támogatás, negyvennyolc óra alatt le kellett adnunk a szükséges kimutatásokat, méréseket, javaslatokat, hogy januárban kezdődhessen a feltáró munka” – meséli Puškár Juraj a bazilika előtt. Mivel a bazilika nemzeti műemlék, az erre vonatkozó törvények értelmében előbb építészeti, művészeti és kultúrtörténeti feltárásokat kell végezni, csupán ezek állami kiértékelése után kezdődhet a restaurálás. A feltárásnak az év végéig el kell készülnie. Az eredmények egy állami bizottság elé kerülnek, amely eldönti, milyen ütemterv szerint végezzék a bazilika belső felújítását.

Puškár Juraj

A befalazott ablak

„Fázisonként haladunk. A feltárások végeztéig nem nyúlhatunk vésővel, kalapáccsal a falakhoz, ezt szigorúan ellenőrzi a megyei műemlékvédelmi hivatal. Először a bazilika műszaki hátteréhez végeztünk vizsgálatokat, ahol később a villanyszerelők dolgoztak. Ez a műszaki háttér már majdnem elkészült, a célegyenesben járunk. Az átnézett termekben koncertek, kiállítások lesznek majd. Ezután azok a terek következnek, ahol az élő liturgia zajlik: a főhajó, a presbitérium, a négy alsó és a négy felső keresztes kápolna, illetve az orgona. Összesen tizenöt helyiségben tevékenykedünk ” – tudatja a restaurátor már odabent, a bazilikában. Az orgona előtt megállunk. Egy falrészletre mutat. „Az orgona mellett egy befalazott ablakot találtunk, ahonnan a hívekre lehetett látni. Feltérképezhették, milyen a hangulatuk, láthatták, mi zajlik a templomba” – újságolja. A hatalmas ablakot eltakaró falat is csak akkor kezdhetik lebontani, ha az év végén megkapják az engedélyt a munkálatok elindítására.

2 földrengés, 2 festő

Azután arról beszél Puškár Juraj, hogy a bazilikát belül is olyan állapotba hozzák, amilyen képet kívül is mutat: ahogyan a Szent András-templomot építtető jezsuiták korában kinézhetett. „Az 1763-ra elkészült templom falait Franz Anton Maulbertsch (1724 – 1796), az egyik legkiválóbb akkori osztrák festőművész falfestményei díszítették. A földrengésben elpusztult a templom is. A jezsuiták a Szentatyához mentek, hogy beszámoljanak, hogyan költötték el a templomépítésre kapott pénzt, elmondták, hogy tulajdonképpen romok felújítására költötték azt. Mária-Terézia rendelete értelmében a földrengés után nem maradhatott senki Komáromban. A jezsuiták mégis visszatértek, hogy ismét felépítsék a templomot, és egészen új építészeti módszereket vetettek be, amelyek ellenállóbbnak bizonyultak a szeizmikus tevékenységgel szemben. Sikerült beszereznünk azokból az időkből tervrajzokat, amelyek alapján következtethetünk, hogy mi hol van a Szent András-bazilikában – folytatja a restaurátor. A templomot az 1719-ben, Bécsben született Johann Lucas Kracker, a másik híres közép-európai barokk festőművész festette ki. Nevét magyarosan is mondhatjuk, hiszen Kracker János Lukács Egerben hunyt el 1779-ben.

„Alig építették azonban újjá a templomot a jezsuiták, 1783-ban ismét földrengés volt Komáromban. Ám ezúttal a Szent András templom nem dőlt össze. Az épület ugyan megsérült, most is felfedeztünk repedéseket, és Kracker néhány falfestménye a boltozatra zuhant, ahol megsemmisültek. A feltárás során manuálisan szondákat végeztem, apró részeket vizsgáltam a falakon, és két helyen is Maulbertsch falfestményeire bukkantam. Ezekre a stílusából következtettem, Kracker falfestményei megtalálhatóak mindenütt a bazilikában, kivéve a főboltozatot. Egy helyen pedig egy Maulbertsch-mű van az egyik sarokban, a bazilika nyugati oldalán álló keresztes kápolnában és ráfestve egy Kracker-mű” – avat be a szakember, aki eddig mintegy kétezer szondát végzett a bazilika falfestményi után kutatva.

A kincseskamrában

Majd a bazilika emeletén található „kincseskamrába”, Sabadošová Elena birodalmába is betérünk. Puškár Juraj elmondja, minden, ami ott van, a festmények, a szobrok, a különleges és egyedi, angyalfejes ruhaakasztók, Elena kezén mentek keresztül: a Szent András-bazilika művészeti-építészeti feltárásvezetője számmal látott el és jegyzékbe vett minden ott található tárgyat.

„Ezt a festményt a legnagyobb valószínűség szerint maga Franz Anton Maulbertsch festette” – fordítja meg az egyik képkeretet a restaurátor. „Több száz évig állt az egyik poros sarokban, és azt sem tudták, hogy létezik. Büszke lenne erre a műre bármelyik közép-európai ország nemzeti múzeuma”. A papírdobozok között eredeti barokk lámpa áll, de vannak másmilyen világítótestek is, az 1900-as évekből. „Az 1929 és 1939 között végzett beavatkozások érzéketlenek és nyersek voltak, a téglákig leverték a falat, csak kisebb szögletekben maradt meg az eredeti vakolat. Ennek ellenére, nagyjából tudjuk, hogyan kell majd kinéznie a bazilika belső terének azon dolgozunk, hogy kifejezésre juttassuk az eredeti falfestmények alkotóinak a szándékát. A legutóbbi beavatkozások a hatvanas-hetvenes években végzett javítások során keletkeztek” – je-gyezte meg Puškár Juraj. Hogy mit érzett, amikor először meglátta Maulbertsch eredeti festményét, mosolyogva beszél. „Nem is tudom elmondani. A mi szakmánk csodálatos ajándéka, hogy először látjuk azt, amit még senki sem. Izgató érzés és nagy öröm még akkor is, ha egész nap koszban, porban végezzük a munkánkat”.

Előadást tartanak nyáron

Most az emeleten dolgozik, a fenti Lurdi Szűz Mária kápolnába jár fel a tízemeletes állványzaton. Amint elviszik majd az állványrendszert, a szentélyben folytatódik a munka az úgynevezett sakktáblás módszerrel: feltételezik, ha a jobb keresztes kápolnában feltárnak valamit, a vele szembeni párhuzamos oldalon álló kápolnában is hasonló eredmény várható. „Úgy gondolom, jó, ha a városlakók tudják, mit csinálunk a bazilikájukban, hogyan haladunk a munkánkkal, hiszen ez érinti őket. Tapasztalatból mondom, hiszen több templom restaurálásában részt vettem, ez úgy az igazi, ha a helyiek a sajátjuknak tekintik a felújítást, joggal büszkék rá, és az ismerőseiknek is megmutatják. Úgy döntöttünk Kiss Róbert kanonok úrral, hogy a nyár elején helyszíni bejárással egybekötött előadásokat rendezünk, és bemutatjuk, hol tartunk. A szervezésbe a Nec Arte Nec Marte Polgári Társulás is besegít. Bízom abban, hogy mindenki elvisz majd egy kis élményt a bazilikából. Akár egy kisfiúnak annyira megtetszenek majd a látottak, hogy egyszer a kollégánk lesz. Erre is remek ez az alkalom” – búcsúzott a bazilika ajtajában Puškár Juraj restaurátor.

Kiss Róbert: vártuk a felfedezéseket

„A következő évek még a felújításról szólnak majd a Szent András-bazilikában – mondja Kiss Róbert kanonok, komáromi esperesplébános, püspöki helynök, majd így folytatja – „Természetesen, annak függvényében folytatjuk a munkálatokat, amit jóváhagy a műemlékvédelem, és amennyi anyagi forrás áll majd a rendelkezésünkre”. Hozzáteszi, most azon fáradoznak, hogy az év végéig befejeződjenek az előzetes feltáró munkálatok. „Türelem kell ehhez, de hát tizenegyedik éve zajlik a felújítás, volt időnk megszokni. Hétszázötvenezer eurót költöttünk a külső homlokzat rendbetételére, A belső felújítás eddig 800 ezer euróból zajlik, ebből az összegből 643 ezer eurót biztosított Magyarország kormánya. A továbbiakban ismét pályázunk a kulturális minisztériumnál, és más helyekről is szeretettel várunk adományokat. A restaurálás után nyílászárócserét és festést tervezünk” – tudatja Kiss Róbert kanonok. A falfestmények feltárása kapcsán úgy nyilatkozott az esperesplébános, hogy várták ezeket a felfedezéseket. „Nem tudtuk, hogy a földrengések után maradt-e valami ezekből. Reménykedtünk, hogy megmaradtak, és most hálás a szívünk, mert a reményünk beteljesült. Nagy öröm ez úgy Puškár úrnak, mint a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatalnak. Az embereik két nap múlva itt voltak a bazilikában, a saját szemükkel akarták látni, hogy a barokk festészet legnagyobb közép-európai alkotói falfestményeire bukkantak a szakemberek” – említi büszkén a püspöki helynök.

Tömeg a kriptában: mutattak máskor is titkokat

Tavaly februárban óriási tömeg volt kíváncsi az akkor még Szent András-templom kriptájára. A hatalmas érdeklődés miatt az eredetileg tervezett Zichy-pont civil közösségi központ helyett, a Duna Menti Múzeum dísztermében kellett megtartani a Nec Arte Nec Marte Polgári Tárulás első, és azonnal pótszékes teltházas előadását a templomról és kriptájáról. Magyarics Arianna, a Marianum Egyházi Iskolaközpont végzős diáklánya mindenre kiterjedő, érdekes és friss előadása után, a tömeg a kriptába vonult. A nem mindennapi érdeklődéssel kísért előadást és kriptalátogatást többször meg kellett ismételni.

Bárány János

Kapcsolódó cikkeink:

Több ezer hívő imádkozott a bazilikában

Hogyan lett bazilika a Szent András-templomból?

150 éves a komáromi Szentlélek hangja