Záporoztak a kérdések Mogens Hansen, a Dan-Slovakia Agrar vállalat vezetője felé a múlt héten Gútán tartott lakossági fórumon. Ő azonban rendre kitért az egyenes válaszadás elől. Arra az általunk feltett egyszerű kérdésre sem válaszolt, hogy miért is lenne jó a gútaiaknak, ha a város határában egy nagykapacitású sertésfarm létesülne.
Lapunk korábbi számaiban már beszámoltunk arról, hogy a nagymegyeri székhelyű, dán tulajdonosi hátterű Dan-Slovakia Agrar Rt. több mint 16 ezres kapacitású sertésfarmot szeretne létesíteni a Gútához tartozó Stagnóca telepen. Jelenleg zajlik a környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozását megelőző véleményeztetési folyamat, az érintetteknek – önkormányzatok, lakosok, hivatalos szervek – szeptember 3-áig van lehetőségük eljuttatni a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelethez szakmai észrevételeiket, kifogásaikat. Ezekből a lakossági fórumon is elhangzott jó néhány, amelyek a teherforgalom megnövekedésétől kezdve a talajvizek szennyezésén, a dögök elszállításán át a bűz okozta romló életkörülményekig széles skálát felöleltek. A fórumon kisebbfajta számháború alakult ki arról, hogy 16 ezres sertésállomány alom nélküli tartása esetén mennyi hígtárgya is keletkezik, annak fél éves tárolására elég-e a dán által tervezett négy darab, egyenként 5000 köbméter kapacitású tartály – trágyát ugyanis csak évente kétszer, a tavaszi és az őszi vetés előtt lehet kijuttatni a talajba, a köztes időszakban tárolni kell –, hány hektárnyi földterületre is lenne szüksége a beruházónak ahhoz, ha ezt a hígtrágya-mennyiséget az előírásokat nem meghaladó mennyiségben szeretné bedolgozni a szántóföldbe, mennyi is lenne a napi vízfogyasztás és milyen kutakból merítenék a szükséges mennyiséget és így tovább.
Több ezren írták alá a petíciós íveket
Mogens Hansen szerint minden az előírásoknak megfelelően zajlik majd itt is, mint ahogyan a többi Szlovákiában működő farmjukon – állítása szerint ugyanis még soha semmilyen szabálysértést nem találtak náluk az ellenőrök, pedig már 22 ellenőrzésük volt. A jelenlévők közül erre többen megjegyezték: papíron bizonyára minden rendben is van, ám azt, hogy ténylegesen mennyi hígtrágya is kerül ki a talajba, lehetetlen ellenőrizni.
Aminek azonban egy fejlett demokráciával bíró államban a számoknál, a normáknál is mérvadóbbnak kellene lennie egy ilyen beruházás megvalósítása során: az a helyiek véleménye. És a gútaiak a beruházás ellen indított petíciót eddig aláíró több ezer régióbeli polgárral egyetemben egyértelműen kinyilvánították: nem kérnek belőle. „Ez a mi földünk, mi élünk itt, és mi nem akarunk ide sertésfarmot. Miért nem elég érv ez? Hány tiltakozó aláírás kell, hogy elálljon tervétől?” – szegezte a kérdést a befektetőnek az egyik felszólaló.
Lapunknak csupán egyetlen kérdése volt a vállalat vezetőjéhez: mondjon egyetlen egy érvet a beruházás mellett, ami pozitívum lenne a helybéliek számára. Kérdésünk azonban megválaszolatlan maradt. Illetve mindennél sokatmondóbb volt, ahogyan Morgens Hansen ignorálta a válaszadást…
V. Krasznica Melitta
Kapcsolódó cikkeink:
Áll a bál a sertéstelep miatt Gútán
Minden képviselő elutasította a sertéstelepet
Fertőzött ivóvíz két községben