Keményen bírálják az önkormányzatok irányítói a „nagypolitikát“, illetve a kormányt, amiért sorozatosan olyan intézkedéseket hoznak, amelyek őket magukat jó színben tüntetik fel a választások előtt, a városokat és falvakat viszont tönkreteszik anyagilag. Leginkább a Híd egyik törvényjavaslatát kifogásolják, mely az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek első látásra egyértelműen kedvez, a polgármesterek szerint azonban mégsem jelenti majd az életkörülményeik javulását. „Odafönt“ nem értik az emberek problémáit, az önkormányzatok viszont igen, hiszen napi kapcsolatban vannak velük – állítják a települések vezetői, a javaslat visszavonását követelve.

Múlt kedden Komáromban tartotta elnökségi ülését a Szlovákiai Városok Uniója, mely 40 megyei és járási székhelyet tömörít, és összesen 1,6 millió lakost képvisel országszerte. Az esemény utáni sajtótájékoztatón Richard Rybníček, a szervezet elnöke, egyben Trencsén polgármestere, Keszegh Béla, Komárom, valamint Miroslav Kollár, Galgóc polgármestere ismertette álláspontját két fontos témában. Elsősorban a kormánypárti Híd azon javaslatát bírálták, melynek értelmében a jövő évtől kezdve az önkormányzatok kárára csökkentené a keveset keresők jövedelemadóját, illetve arról is szót ejtettek, hogy teljesen át kellene szervezni az ország közigazgatási felosztását – lásd keretes írásunkat.

Először is szögezzük le, a hatályos szabályozás szerint mind a megyei, mind a helyi önkormányzatoknak a személyi jövedelemadóból származik a legtöbb bevétele. Az ebből befolyó pénzt osztja szét az állam részadó formájában egy-egy település népességének függvényében, vagyis a városok és falvak szempontjából egyáltalán nem mindegy, mekkora a felszeletelésre kerülő torta. Ha kevesebbet adóznak az emberek, az önkormányzatok is kevesebb pénzből tudják finanszírozni kötelező feladataikat.

A Híd a szegényebb rétegnek kedvezne

A Híd törvényjavaslatának (mely a kormány szociális csomagjának része) fő célja, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek, illetve az alsó középosztály kevesebbet adózzon. Ivan Švejna (Híd), a munkaügyi minisztérium államtitkára szerint az Európai Bizottság is rámutatott arra, hogy Szlovákiában ezek a társadalmi csoportok túl sokat adóznak, illetve túl magas a járulékfizetési kötelezettségük.

Ezt orvosolandó azt javasolják, hogy emeljék meg a személyi jövedelemadó adómentes részét a jövő évtől. Ez az összeg most a létminimum 19,2-szereseként van meghatározva, a Híd viszont fokozatosan 22,7-szeresére emelné. Ez az alacsonyabb jövedelműek számára jelentene segítséget, nagyobb lenne az az összeg, ami után nem kell adózniuk, több pénzük maradna, így emelkedne az életszínvonaluk – indokolja a kormánypárti Híd az elképzelés helyességét.

A megyefőnökök és a polgármesterek a nyár folyamán már többször felemelték hangjukat az elképzelés ellen, azonban a Híd megalapozatlannak tartja az aggályokat. Sárközy Irén hangsúlyozta, nem igaz az önkormányzati vezetők azon állítása, miszerint csökkennének a bevételeik, hiszen 2020-ban is nőni fognak. Hozzátette, javaslatuk csupán az önkormányzatok bevételeinek 4 százalékát érinti, és az ebből adódó pénzkiesést takarékoskodással vagy más forrásokból fedezhetik a falvak és városok. Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy bár összességében nem csökken az önkormányzatok bevétele, a Híd javaslatának következtében mégis kevesebb pénzt kapnak majd, mint amekkorára az eddigi rendszer szerint számíthattak volna. Ivan Švejna pedig azt hangsúlyozta, a városok és falvak uniós pályázatok útján is pénzhez juthatnak, csakhogy nem pályáznak eleget. „Ironikus, hogy nemrég 40 millió eurótól estünk el, amely összeg kimondottan a megyék és a községek részére volt elkülönítve” – mutatott rá Švejna.

Komárom évi 600 ezret bukna

Richard Rybníček komáromi sajtótájékoztatóján elmondta, kiszámolták, mennyi pénzkiesést jelentene számukra a Híd javaslatának törvénybe iktatása. Eszerint például Trencsénnek ez az intézkedés 1,1 millió euróval csökkentené bevételeit a következő évben, Komárom csaknem 600 ezer eurós pénzforrástól esne el, Érsekújvár 680 ezertől, Dunaszerdahely 442 ezer eurótól.

A polgármesterek hangsúlyozták, az említett összegek csupán a Híd-javaslat miatti pénzkiesést mutatják, ezen kívül az elmúlt két évben egy sor más törvényt és intézkedést hoztak a törvényalkotók, melyekkel költséges feladatokat „varrtak az önkormányzatok nyakába”.

Költséges pluszfeladatok

Ilyen például a kedvezményes ebéd bevezetése, ami jelentősen növeli az iskolában étkező gyerekek számát, vagyis jellemzően a városokban új iskolakonyhát is kell építeni, majd fenntartani – erre viszont nem kaptak pénzt a települések. Keszegh Béla elmondta, Komáromnak az új konyha 300 ezer eurójába került idén, (nem számolva a régiek felújítását, hiszen összesen csaknem egymilliót költ a város az iskolakonyhákra 2019-ben). A szelektált hulladék arányának növelését célzó törvény Komárom esetében idén 80 ezer, jövőre 150 ezer eurós többletkiadást jelenthet – ha nem sikerül változásokat elérni a hulladék-gazdálkodásban. A végrehajtásokkal kapcsolatos amnesztiát is az önkormányzatok „szívják meg“, mivel nekik így is állniuk kell a leállított végrehajtásokkal kapcsolatos illetékeket és díjakat – Komáromban ez előreláthatólag 135 ezer eurónyi mínusz lesz. További költségeket jelent az üdülési utalványok bevezetése, a köztisztviselők bérének 10 százalékos emelése (jövőre ugyancsak emelik), illetve a minimálbér növekedése – mindezek nemcsak a városi hivatalnokokat érinti, de az összes önkormányzati fenntartású intézmény dolgozóját is, például az iskolák alkalmazottait. Egy Komárom méretű városnál ez évi több százezres pluszkiadást jelent. Idén 50 ezer euróba került az is, hogy az új törvény értelmében a járdák téli takarítása már nem a lakosokat, hanem az önkormányzatokat terheli. Ezen tételek összköltsége a Híd javaslatának következményei nélkül is meghaladják az egymillió eurót Komáromban.

„A nagypolitika azzal érvel, hogy az önkormányzatok bevételei mennyit növekedtek az elmúlt években, azt azonban elfelejtik hozzátenni, hogy emellett mennyi új feladattal bízták meg a városokat, és olyan törvényeket hoztak, amelyek sokkal több pluszkiadást jelentenek, mint amennyivel a bevételek nőttek“ – hangsúlyozta a Szlovákiai Városok Uniójának vezetője a sajtótájékoztatón. Elmondta, saját városában, Trencsénben az elmúlt 2 évben 2,4 millió euróval nőttek a jövedelemadó hányadaként érkező bevételek, ugyanakkor a fentebb felsorolt új feladatok 4 millió euróval növelték a kiadásokat. Vagyis 1,6 millió euró a különbség, ami a korábbi évekhez viszonyítva hiányzik a rájuk ruházott új feladatok finanszírozásához.

Fölényeskedők, lekezelők

Richard Rybníček szerint a törvényhozók azt üzenték a településeknek, ha hiányzik a pénz, emeljék meg a helyi adókat – például az ingatlanadót. „Rendkívül sportszerűtlen, hogy az állam, a parlament és Bugár Béla abban a szerepben tetszeleg, hogy ők pénzt hagynak az emberek zsebében, de mindezt az önkormányzatok kárára teszik, majd cinikus módon a településekre hárítják a felelősséget. Oldják meg a pénzhiányból adódó gondjaikat, legyenek a települések a rosszak, akik adót emelnek“ – fejtette ki Trencsén polgármestere. Az önkormányzatoknak egyébként önmagában semmi problémájuk azzal, hogy olyan jogszabályokat hoznak, melyekkel – legalábbis a törvényhozók szándéka szerint – az egyszerű embereknek, a kevésbé tehetős rétegeknek segítenének. A Szlovákiai Városok Uniójának elnöke szerint viszont ezt másként is el lehetne érni, például a járulékok csökkentésével.

Hangsúlyozta azt is, ellentétben a parlamenttel, az önkormányzatok napi szintű kapcsolatban vannak az emberekkel, akik hozzájuk fordulnak panaszaikkal, így a településvezetők sokkal inkább tudják, mit okozhat a pénzhiány. Úgy vélte, sokkal inkább hatna negatívan a lakosok életszínvonalára az, ha az önkormányzatok nem tudnák megfelelően ellátni a különböző helyi szolgáltatásokat a kiürülő kasszák miatt, mint pozitívan az, hogy az adóalap csökkentése nyomán kevesebbet adóznának egyes társadalmi csoportok.

„Bennünket, polgármestereket közvetlenül választottak, adott esetben sokkal több szavazatot kaptunk, mint egy-egy pártlistáról bejutott parlamenti képviselő. Mégis, a nagypolitika felsőbbrendűen és lekezelően viselkedik velünk szemben, alattvalóként tekintenek ránk, parancsolgatnak nekünk, ami nincs rendjén” – jelentette ki a városokat tömörítő szervezet elnöke. Hozzátette: a parlamentben ülők nincsenek tisztában az önkormányzatisággal, érzéketlenek a városok és falvak problémáival szemben. Megjegyezte, hamarosan levélben fordulnak a pártelnökökhöz, ahol vázolják a Híd elképzelésével kapcsolatos álláspontjukat. Párbeszédet, tisztességes bánásmódot akarnak, meggyőzni az illetékeseket, hogy ne fogadják el a szerintük populista javaslatot. Az önkormányzatok által bírált törvény elfogadásáról a tervek szerint szeptemberben dönt a parlament.

Tény, az elmúlt években folyamatosan emelkedett az önkormányzatok részadókból származó bevétele, ami az ország jó gazdasági teljesítményének volt köszönhető – ha pörög a gazdaság, nőnek a bérek, csökken a munkanélküliség, így emelkedik a személyi jövedelemadóból befolyó összeg is. Egy ideje azonban arra figyelmeztetnek a gazdasági szakértők, illetve a különböző statisztikák, hogy válság köszönhet be, de legalábbis jelentősen csökken majd a gazdaság növekedése. Ez további nehézséget okozhat majd a településeknek.

Megszüntetnék a megyei felosztást

A Szlovákiai Városok Uniója a kormány 2030-ig szóló stratégiai anyagával sem ért egyet, mivel abban a jelenlegi közigazgatási rendszerrel, illetve területi felosztással számolnak, amit a városok átalakítani javasolnak a természetes régiók figyelembevételével. Azt szeretnék, ha az említett dokumentum már számolna a jövőbeni változtatással.

A szervezet elnöke elmondta, a mostani közigazgatási rendszer nem megfelelő, az emberek nem azonosulnak a területi felosztással, továbbá pénzügyi szempontból és a hatáskörök elosztása szempontjából sem hatékony. Richard Rybníček szerint a megyéket meg kellene szüntetni, és alulról építkezve, a természetes történelmi régiókat figyelembe véve kellene új regionális közigazgatást létrehozni. Lennének regionális központok, melyek átvennék a jelenlegi megyei hatásköröket, de ezek kialakítása során az ott élők érdekeit és akaratát, a természetes régiókat, a történelmi térségeket vennék figyelembe, miközben a finanszírozást is megreformálnák. „A közigazgatás jelenlegi területi felosztása politikai döntés következménye, ezt Dél-Szlovákiában a lakosok a saját bőrükön érezhetik” – jegyezte meg. A városok uniója jelenleg is dolgozik az átfogó önkormányzati koncepción, melyet ősszel szeretnének a döntéshozók elé terjeszteni.

Csaba Ádám

Követelik a gyorsforgalmi út építését