Külön utakon a Híd és az MKP

Nem tartott sokáig a tánc a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Most-Híd között, a jelenlegi kormánypárt ugyanis elutasította, hogy a jövő évi parlamenti választásokon az MKP-val közös koalícióban induljanak.

Untitled-design-2

A nyár folyamán többször is egyeztetett a két párt a közös indulásról, de nem sikerült megegyezniük a feltételekről. „Eldőlt, az MKP és a Most-Híd külön utakon vágnak neki a 2020-as parlamenti választásoknak“ – jelentette be Bugár Béla Híd-elnök múlt heti sajtótájékoztatóján, miután erről döntött pártja Országos Tanácsa.

Mint kiderült, az együttműködés feltételeit rögzítő 19 pont közül alapvetően kettőben volt véleménykülönbség a két párt között. Az egyik az, hogy a közös listán hol kapjanak helyet a jelenlegi és volt pártelnökök, illetve egyáltalán induljanak-e. A legfőbb szembenállás viszont a választási lista képviselői helyeinek elosztásában volt. Míg a Híd ezek 70 százalékát magának követelte, és az MKP-nak csak a fennmaradó 30 százalékot ajánlotta, addig az MKP egyenlő, 50-50 százalékos elosztást javasolt.

A két párt jelenlegi erőviszonyának, támogatottságának megítéléshez álljon itt két adat. A legutóbbi, májusban megrendezett EP-választáson az MKP 4,96 százalékos eredményt ért el, a Híd viszont csupán a választók 2,59 százalékát tudta megszólítani. Ehhez képest a választások utáni közvélemény-kutatások enyhe Híd-előnyt mutattak – a Focusnál Bugár Béla pártját 4,4 és 4,7 százalék között mérték, az MKP támogatottsága pedig 3,4 és 3,7 százalék között mozgott. Ezek alapján egyik párt sem jutna be a parlamentbe.

Menyhárt József MKP-elnök sajnálatának adott hangot a Híd elutasítása miatt, egyúttal elmondta, azért ragaszkodtak az 50 százalékos arányhoz, mert egyrészt a pártra leadott voksokat csak így tudják „hatékonyan megjeleníteni“, másrészt a civileknek akartak helyeket biztosítani a keretükből.

A Híd ismert politikusai közül többen nem örültek az elutasító döntésnek. Nagy József, a párt korábbi EP-képviselője szerint felelőtlenség volt a tárgyalások berekesztése. Szerinte a Híd „a szlovákiai magyarok legfontosabb közösségi érdekét vesztette szem elől, a józan ész diktálta közakarat ellen, a politikai kényszerhelyzetet mellőzve“. Egyúttal bejelentette, nem kíván indulni a Híd önálló listáján.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint a nagykoalíció meghiúsulása könnyen jelentheti azt, hogy Csehszlovákia megalakulása óta először a magyar közösség elveszíti parlamenti képviseletét. Ezért szeptember 28-án megszervezik a korábban beharangozott fórumot, melyre a felvidéki magyarság legitim képviselőit, civil kezdeményezéseit és intézményeit hívják meg, hogy a közösség jövőjét érintő kérdésekről tárgyaljanak.


A Progresszív Szlovákia Magyar Platformot alapított

Magyar nagykoalíció nem lesz, ehelyett tovább aprózódhatnak a magyar közösség szavazatai, hiszen egy szlovák párt szólítja meg a magyar választókat.

Múlt héten Komáromban jelentette be a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke, Michal Truban, hogy megalakult a mozgalom Magyar Platformja. Az egyre népszerűbbé váló párt célja, hogy segítse a magyar közösség és az általa lakott régió problémáinak megoldását. „A kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy a PS egy olyan mozgalom, amely Szlovákia összes lakosát képviseli. Ezek nem csak szavak. Már Čaputová elnökasszony kampánya alatt és a választások során is megmutattuk, hogy komolyan gondoljuk a magyar közösség iránti elkötelezettségünket. A Magyar Platform létrehozása egy újabb lépés ebbe az irányban” – nyilatkozta Michal Truban pártelnök.

Komáromban már meg is alakult a Magyar Platform helyi csoportja – Illés Claudia, Ipóth Viktória és Jakabová Veronika az alapítók. Hamarosan Gútán is létrejön a helyi csoport, mégpedig három „hellógútás“ önkormányzati képviselő, Forró Tibor, Forgács Attila és Kárpáty Ernő részvételével.


(csaba)

Top