Egy héttel ezelőtt megalakult az Összefogás mozgalom, melynek célja, hogy minél több hiteles politikai szereplőt gyűjtsön össze egy választási listán, ezzel pedig biztosítsa, hogy 2020-tól is legyen parlamenti képviselete a szlovákiai magyarságnak. Valószínűnek tűnik, hogy az MKP-val közös listát indítanak, ahogy az is, hogy a Híd azon politikusai is a listájukra kerülnek, akik nem értenek egyet a Bugár Béla fémjelezte jelenlegi pártvezetéssel.
„Eldőlt, az MKP és a Most-Híd külön utakon vágnak neki a 2020-as parlamenti választásoknak“ – jelentette be Bugár Béla Híd-elnök augusztus végén, miután erről döntött pártja Országos Tanácsa. Bár a felek több fordulóban is egyeztettek, alapvetően egy kérdésben nem jutottak közös nevezőre, mégpedig abban, hogy a 150-es választási lista helyeit milyen arányban osszák el. A Magyar Közösség Pártja egyenlő, 50-50 százalékos elosztást javasolt, míg a Most-Híd magának követelte volna a képviselői helyek 70 százalékát.
Bár a nagykoalíció meghiúsult, ezzel nem ültek el a hullámok a szlovákiai magyar közéletben, mint az elmúlt évek sikertelen Híd-MKP egyeztetései után. Augusztus végén ugyanis bejelentették, Összefogás néven új választási mozgalom alakul. A mozgalom előkészítő bizottságának tagjai: Mózes Szabolcs publicista, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója, Laboda Róbert tanár, költő, slammer, Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, az MKP Nyitra megyei képviselője, Kotiers Róza civil aktivista, Szabó Krisztián építész, továbbá két „nagyágyú“ is: Bauer Edit szociológus, az MKP korábbi EP-képviselője és Zászlós Gábor jogász, a Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként 1990 és 1992 között miniszterelnök-helyettes. Közülük többen a Közösen 2020 elnevezésű, júliusi felhívás kezdeményezői voltak, melynek keretében megújult magyar érdekképviseletet követelve gyűjtöttek aláírást.
Első hallásra úgy tűnik, hogy összefogás helyett további aprózódás zajlik, hiszen a két „nagy“ párt, a Híd és az MKP, valamint a két kicsi, az MKDSZ (amelynek jelöltjei a Híd listáján kapnak helyet) és a Simon Zsolt-féle Magyar Fórum mellett immár az ötödik magyar párt is megalakul – és akkor még nem említettük a Progresszív Szlovákia egy hete létrejött Magyar Platformját, amely ugyancsak a magyar választók kegyeit keresi. A helyzet azonban ennél bonyolultabb, akár kedvező is lehet az Összefogás létrejötte a szlovákiai magyar közösség parlamenti képviselete, illetve jövője szempontjából.
Csak akkor indulnak, ha van támogatottságuk
Orosz Örs és Mózes Szabolcs szeptemberi sajtótájékoztatójukon ugyanis elmondták, mozgalmuk indulni akar a parlamenti választáson, de csak abban az esetben, ha a magyar közösség nagyobb része felsorakozik mögöttük, és 60-70 százalékuk támogatja őket, illetve az összefogás listáját.
„A magyar választók összefogást akarnak, ezért alakult a mozgalom. A parlamenti képviselet biztosítására a jelenlegi pártok nem alkalmasak. Ugyanakkor a parlamenti képviselet önmagában nem cél, hanem csak eszköz a magyarság megmaradására“ – hangsúlyozta Mózes Szabolcs az Összefogás pozsonyi bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Orosz Örs, aki jelenleg is tagja az MKP-nak, megjegyezte, szándékosan várták meg, mi lesz a Híd és az MKP között folyó együttműködési tárgyalások eredménye, és csak ennek sikertelensége után bontottak zászlót. Szerinte tenni kellett valamit, hiszen ha a két párt külön-külön indul, nincs esélyük az 5 százalékos parlamenti küszöb elérésére.
Igyekeztek különbséget tenni a párt és a mozgalom között, szerintük az Összefogás annyiban más egy pártnál, hogy hiteles politikai szereplőket akarnak összefogni. Ugyanakkor egyelőre nem közöltek konkrétumokat arról, pontosan hogyan és kikkel képzelik az együttműködést. Orosz Örs annyit árult el, hogy már eddig is több szubjektummal tárgyaltak, és fognak is, viszont azokkal nem akarnak együttműködni, akik az összefogás eszméjét nemrégiben elutasították – utalt Bugár Bélára és a Híd vezetésére. A Magyar Közösség Párjával azonban biztosan tárgyalóasztalhoz ülnek.
Az Összefogás listáján az MKP jelöltjei is?
Bár az előkészítő bizottság tagjai nagyon óvatosan fogalmaztak, a magyar választók támogatottságának megszerzése gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha legalább az egyik nagy párttal – a közelmúlt történéseiből kiindulva a Magyar Közösség Pártjával – megegyeznek. Vagyis valamilyen formában olyan közös listát alakítanak ki, melyen az MKP jelöltjei, civilek, szakemberek, hiteles személyek, a Híd jelenlegi vezetésével egyet nem értő hidas politikusok indulnának – utóbbi esetben például Nagy József volt EP-képviselő és miniszter, aki már jelezte, nem zárkózik el egy ilyen lehetőségtől.
Hogy az MKP nyitott az Összefogással való együttműködésre, azt Őry Péter, az MKP Országos Tanácsa elnökének szavai is megerősítik. A ma7.sk hírportálnak nyilatkozva ugyanis hangsúlyozta, az elmúlt hónapokban, a Híddal való tárgyalás idején az MKP az egyetlen magyar választási lista szükségességét képviselte, és továbbra is ebben gondolkodik. „Elindul az MKP részéről a választáson indulók névsorának összeállítása, ahogy az alapszabályunk megköveteli. Viszont talán nem árulok el titkot, hogy azzal a javaslattal éltünk, csupán 75 jelöltet nevez meg az MKP. Azaz, 75 másik jelöltet a többi politikai erő, társadalmi mozgalmak, civil szervezetek javasolják“ – jelentette ki Őry Péter, hozzátéve, az másodlagos kérdés, hogy az egy magyar lista milyen szervezet neve alatt fut majd. Vagyis ezek szerint ő nem lát problémát abban, hogy az MKP végül az Összefogás mozgalom listáján indítsa jelöltjeit.
„A népszámlálási adatokból kiindulva 370 ezer szlovákiai magyar választóról beszélhetünk. Amennyiben 60 százalékos részvételi aránnyal számolunk, 222 ezer szavazó megy el szavazni. A parlamenti küszöb biztos megugrásához 140-150 ezer szavazat szükséges. Ez is mutatja, hogy nem lehet tovább osztani a politikai térfelet, megegyezés és egyetlen magyar lista kell“ – nyilatkozta az MKP politikusa.
Az Összefogás mozgalom már javában gyűjti a hivatalos bejegyzéshez szükséges 10 ezer aláírást, de az idő szorít. Ugyancsak iparkodni kell a mozgalom választási listájának összeállításával, mielőbb le kell folytatni az egyeztetéseket a politikai pártokkal, mozgalmakkal, szlovákiai magyar intézményekkel, társulásokkal – pénteken Komáromban le is zajlott egy tárgyalási forduló, melyen több civil szervezet is képviseltette magát. A helyzet egyelőre képlékeny, a fő kérdések, hogy az Összefogás valójában mennyire széleskörű összefogást tud elérni, és emögé beáll-e a magyar közösség nagyobb része, ami az 5 százalékos parlamenti küszöb elérésének biztosítéka lenne.
Új Egység Mozgalom
A Samu István gútai városi képviselő vezette Új Egység Mozgalom a himnusztörvény elleni tiltakozó demonstrációt szervezők csoportjából nőtte ki magát. Az Összefogás mozgalomhoz képest regionálisabb jellegű, egyelőre főként Gúta központú.
Augusztus 31-én nyílt fórumot szervezett az Új Egység a Gútai Szabadidőközpontban, melyre civil szervezetek és pártok is meghívást kaptak – Gúta MKP-s polgármestere meg is jelent. A fórum összehívásával az volt a céljuk, hogy a szlovákiai magyar közösség problémáira, jelenlegi helyzetére megoldást keressenek, akár egy szélesebb összefogás támogatása által. Samu István szerint a politikai elit társadalmi követelésekkel szembeni passzív magatartása, valamint az elvárható önreflexió hiánya az okai annak, hogy a magyar választók közömbösekké váltak, és az itt élők jelentős része már nem tartja kiemelten fontosnak a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletét. A kialakult helyzetre egy oligarchiáktól mentes, alulról szerveződő mozgalomban látja a megoldást, amelynek ajtaja nyitva áll a változást akaró, és a közösségi érdeket mindenek felettinek tartó személyek, csoportok előtt.
A tanácskozásban részt vett Mózes Szabolcs, az Összefogás mozgalom előkészítő bizottságának tagja, aki kijelentette, sok tekintetben egyetértenek az Új Egység szándékaival és nem zárta ki egy esetleges együttműködés lehetőségét sem. Szeptember 9-én, lapzártánk után egy újabb tanácskozásra is sor került az Új Egység szervezésében, melyen az MKP, a Csemadok és az Összefogás is képviseltette magát.
Sem a Híd, sem az MKP
Az MVK augusztus végi közvélemény-kutatásának eredményei továbbra is azt vetítik előre, jelen állás szerint a szlovákiai magyar közösségnek nem lesz parlamenti képviselte 2020-tól. A Híd ugyanis 3,8 százalékot szerezne, az MKP pedig 3,4 százalékot. A felmérés szerint a Smer megnyerne egy mostani parlamenti választást, a szavazatok 20,7 százalékának megszerzésével, második a Progresszív Szlovákia-Együtt koalíció lenne 13,3 százalékkal, harmadik pedig a KDH 9,4 százalékkal.
Csaba Ádám
(Cikkünk a Delta szeptember 10-i számában jelent meg.)
Az összefogás felrázná a magyar választókat