Szeptember közepén beköszöntött a diószüret ideje, a termesztők azonban nem lehetnek elégedettek. Sok helyen ugyanis gombásodás, baktériumos betegségek és kártevők is sújtják a termést. Emiatt idén kevesebb dióra számíthatunk, ami az árában is megmutatkozik.

A termelők számításait idén ugyan nem húzták keresztül a tavaszi fagyok, komoly gondokat okoztak azonban a kártevők. Egyre gyakoribb a dióburok-fúrólégy, amely mindenekelőtt a csapadékos időjárás esetén okozhat komoly károkat. Ez a kártevő tulajdonképpen 2-3 évvel ezelőtt bukkant fel tömegesen. A dió permetezésére 5–6 évvel ezelőttig szinte egyáltalán nem volt szükség, ma viszont már vannak termelők, akik több alkalommal is permetezik a diót. A mezőgazdasági fórumokat böngészve, a téma szakértőit kérdezve szinte biztosra vehető, hogy a nyugati dióburok-fúrólégyről van szó. Az Amerikából érkezett kártevő nem csak a burkot színezi feketére, de a dióbelet is tönkreteheti. A termés, a bennük táplálkozó nyüvek miatt megbarnul, később elfeketedik A károsított termés idő előtt lehull a fáról, a termésburok rátapad a dió héjára, majd megpenészedik, fogyaszthatatlanná válik. A dióburok-fúrólégy ellen a nagy ültetvényekben évente többször is permeteznek. Házilag, a kiskertekben viszont problémás a védekezés, egy nagyméretű diófára szinte lehetetlen feljuttatni a növényvédő szert. Próbálkozhatunk agrotechnikai módszerrel, azaz, próbáljuk megakadályozni, hogy a lárvák bekerüljenek a talajba. Ez megoldható fóliatakarással, valamint a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok összegyűjtésével, majd megsemmisítésével, elégetésével.

Fontos, hogy a fúrólégy okozta tüneteket ne tévesszük össze a dió baktériumos megbetegedésével. A fákon áttelelt baktérium idén májusban tudott felszaporodni és a még fiatal, fejlődés kezdetén lévő zöld diókat fertőzte. A baktériumok szaporodásához vízcseppekre van szükség, a tavasszal áhított esős időszak viszont ezt a negatív folyamatot is elindította. A megbetegedést elősegíthetik az időjárási viszonyok is: a téli fagy, a nyári kánikula, a tartós esőzés és a párás idő nem tesz jót a fának. Az időjárás viszontagságai ellen nehéz védekezni, azonban ha a fa elegendő tápanyaggal van ellátva, nagyobb eséllyel képes megbirkózni a betegségekkel.

És még két jó tanács őszre: lombhullás után a diófákat is permetezzük meg, mert az őszi, lemosó permetezés a legbiztosabb védelem a diófákat a jövő évben esetlegesen megtámadó kártevők és betegségek ellen. Erre a célra környezetkímélő, többféle betegség és kártevő ellen is eredményesen használható permetezőszereket használhatunk, mint pl. a bordói lé, a mészkénlé, Vektafid R, Vektafid S és a Vektafid A nevű készítmény. Az idei évhez hasonló tavaszi időjárásnál a dió hajtásnövekedése és virágzása idején is szükséges a megelőző rezes permetezés1-2 alkalommal, az esős periódus hosszától függően. Ahhoz, hogy sikeresen felvehessük a küzdelmet a dióburok-fúróléggyel, a tojásrakás idején – július elejétől szeptember közepéig – kontakt és/vagy felszívódó vegyszerrel végzett rovarölő szeres kezelést kell alkalmaznunk.

Kép és szöveg: miriák

(Cikkünk a Delta október 8-i számában jelent meg.)