Hogyan szavaztunk a Komáromi járás városaiban és falvaiban? Kik szerezték a legtöbb karikát? Hol, milyen volt a szavazókedv? Összeállításunkból kiderül.

(fotó: Drozd Milan)

Mint arról előző számunkban beszámoltunk, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) magabiztosan nyerték meg a parlamenti választásokat Szlovákiában, Igor Matovič lesz a következő miniszterelnök egy jobboldali-liberális kormány élén. A választás országos végeredménye: 1. OĽaNO – 25,02 %, 2. Smer-SD – 18,29 %, 3. Sme rodina – 8,24 %, 4. ĽSNS/Kotleba – 7,97 %, 5. PS/Spolu – 6,96 %, 6. SaS – 6,22 %, 7. Za ľudí – 5,77 %. A felsorolt, 5 százaléknál jobb eredményt elérő pártok bekerültek a parlamentbe, kivéve a PS/Spolu koalíciót, nekik ugyanis a 7 százalékot kellett volna elérni – mivel koalícióban indultak. Mindkét magyar formáció a parlamenten kívül rekedt, a Magyar Közösségi Összefogás (MKP + Összefogás + Magyar Fórum) a választók 3,9 százalékát szólította meg, a Most-Híd pedig csupán 2 százalékot ért el. Először fordul elő, hogy nem lesz parlamenti képviselete a magyar közösségnek.

Mostani összeállításunkban azonban kifejezetten a komáromi régió választási eredményeire összpontosítunk. Ami a részvételi arányt illeti, a Komáromi járásnak nincs mivel büszkélkednie, hiszen a választóknak csak az 52,75 százaléka szavazott. Ez a harmadik legalacsonyabb értéke az országban, csak a Nagymihályi és Nagyrőcei járásokban volt kisebb a szavazókedv. A legutóbbi, négy évvel ezelőtti parlamenti választáson még kevesebben választottak járásunkban, 49 százalékos volt a részvételi arány. Ez akkor 10 százalékkal volt alacsonyabb az országos átlagnál, most viszont ennél is szélesebbre nyílt az olló, 13 százalékkal kevesebben szavaztak régiónkban, mint az országos adat (65,8 %).

A Komáromi járás egyes településein legtöbb szavazatot szerzett párt

Az MKÖ az élen

Azt szinte borítékolni lehetett, hogy az MKP-ra épülő Magyar Közösségi Összefogás szerepel a legjobban járásunkban, hiszen így volt ez már négy éve is, amikor a Híd ennek ellenére bekerült a parlamentbe, az akkor még egyedül induló MKP pedig nem. 2016-ban az MKP 38,94 százalékos eredménnyel zárt a Komáromi járásban, az MKÖ most magasabb részvételi arány mellett is javítani tudott – 41 százalékot szerezett. A Híd azonban jelentősen visszaesett régiónkban, hiszen a korábbi 28 százalék helyett csak 12,6 százaléknyian támogatták.

Kattintással nagyítható

A második erő így az Egyszerű Emberek lettek, és a számokból egyértelműen látszik, hogy magyar választók is a párt mellé álltak. Igor Matovičékra sokan voksolhattak olyanok, akik kormányváltást akartak, de nem akarták, hogy elvesszen a szavazatuk. Tekintve, hogy a nagy közvélemény-kutatók folyamatosan a parlamenti küszöb alatt mérték a két magyar pártot – a Híd pártot nem először jelentősen felülmérve –, a döntésük érthető. Kérdés, ha ez a választói réteg hajlandó lett volna az MKÖ-re voksolni, az elég lett volna-e az 5 százalékhoz ilyen magas országos részvétel mellett?

Ha a Komáromi járás négy városának eredményeit nézzük, látható, hogy Komáromban jobban szerepelt az MKÖ, mint négy éve az MKP, Gútán viszont visszaestek a négy évvel korábbihoz képest (akkor 52,19 %, alacsonyabb részvétel mellett). A Híd mindenhol sok támogatót vesztett, az OĽaNO ellenben előretört – sokatmondó adat, hogy például Komáromban a választók csaknem 20 százalékának kegyeit nyerte el (2016-ban 6,63 százalékot szerezett). A Kotleba-féle ĽSNS nem tudott erőt mutatni régiónkban, holott előzetesen voltak erre utaló jelek – a neo-náci beütésű pártot főleg a szlovák többségű kisközségekben támogatták.

Bárdos a legnépszerűbb

Miután a legtöbb listás szavazatot az MKÖ gyűjtötte régiónkban, az elsőbbségi voksoláson is az ő jelöltjeik szerepeltek a legjobban – lásd táblázatunkat. Némileg meglepő, hogy a legtöbb karikát gyűjtött első két jelölt egyike sem járásunkbeli, a legnépszerűbb Bárdos Gyula és a második Igor Matovič sem. Talán sosem lehet majd eldönteni, hogy az MKP számára mennyi pluszt jelentett, hogy az Összefogással és a Magyar Fórummal közösen indultak – tény, hogy országosan 7 ezer szavazattal kapott többet a közös formáció, mint az MKP 2016-ban. Annyi bizonyos, hogy a Komáromi járásból származó jelöltek közül az összefogásos Orosz Örs kapta a legtöbb voksot, megelőzve az MKP régiós erős embereit (országosan a 3. legnépszerűbb az MKÖ listáján). Ugyanakkor a legalább 2 ezer karikát szerzett jelöltek között többségben vannak az MKP jelöltjei, a Komáromi járásban 5:2-re végződött az MKP – Összefogás mérkőzés. A Magyar Fórum legjobban szerepelt jelöltje a járásban Simon Zsolt lett, 1729 karikával. A Híd legnépszerűbb politikusa régiónkban is Bugár Béla – épphogy előzve Bastrnák Tibort –, míg a Híd-listán indult MKDSZ-elnök, a komáromi Fehér Csaba csak 901 egyéni voksot gyűjtött.

Hogy kinek milyen a támogatottsága, az a pártokon belüli erőviszonyokra, a Magyar Közösségi Összefogás jövőjére, illetve egy esetleges összmagyar tömörülés kialakulására is hatással lesz – összeállításunkban azonban hangsúlyozottan csak a Komáromi járásra fókuszáltunk.

A karikák kapcsán megemlíthetjük a felálló új parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselőjét, az Egyszerű Emberek listájának 148. helyéről mandátumot szerzett Grendel Gábort is, aki a Komáromi járásban 1621 karikát gyűjtött – Igor Matovič után pártjából a második legtöbbet. Nemcsak régiónkban, országosan is a második legtöbbet kapta az OľaNO listáján, összesen 131 866 elsőbbségi voksot.

Kiábrándult magyarok

A járásbeli falvak részvételi adataiból látszik, hogy valamivel kevésbé jellemző az a 4 évvel ezelőtti trend, miszerint járásunk szlovák nemzetiségű népessége jóval nagyobb arányban ment szavazni, mint a többségi magyar lakosság. Vagyis inkább az, hogy a kiábrándultság terén a szlovák választók idomultak a magyarokhoz, és a szlovákok is passzívabbak lettek az országos átlagnál.

A három legtöbb szavazatot gyűjtött párt, a szavazati arány és a részvétel községeinkben:

A legnagyobb arányban két szlovák többségű kisközségben, Zsemlékesen (Lipové) és Sziloson (Šrobárová) járultak az urnákhoz: a választók csaknem 70 százaléka. Magasabb volt a részvételi arány azon községekben – és a szomszédos településeken –, ahonnan egy-egy esélyesebb jelölt származott. A helyiek nagyrészt támogatták is falubelijüket, illetve a szomszéd községben élőt. Jó példa erre, hogy Dunaradványon (66,61 %) és Dunamocson (65,17 %) is nagyobb volt a szavazókedv, valójában az országos átlagnak megfelelő. Hozzátartozik a képhez, hogy az említett két településen máskor is viszonylag sokan szavaznak. Ezzel szemben Madaron (40,68 %), Csallóközaranyoson (42,71 %), Nemesócsán (43,42 %) és Bátorkeszin (43,57 %) volt a legalacsonyabb a választási hajlandóság.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkünk:

Választások: taroltak az Egyszerű Emberek