A koronavírus okozta felfordulás nem csak az egészségünket veszélyezteti komolyan, de a gazdaságban is olyan károkat okoz, hogy elkerülhetetlen lesz a lélegeztetőgép. Nincs ez másképp az önkormányzatoknál sem, ahol lényegében a feje tetejére állt minden. Az elmúlt háromnegyed év munkája teljesen le lett radírozva, a túlélésre kell berendezkedni. Ezekben a nehéz hónapokban nagyon kényes kérdésekhez is hozzá kell nyúlniuk az önkormányzatoknak, a pénzkiesés szemmel látható lesz a környezetünkön.
Az új szlovák kormány – melyet a legmélyebb vízbe dobtak a körülmények – helyesen a vállalkozások mentésével kezdte a gazdasági válságkezelést. A kis- és középvállalkozásoknál a leállással azonnali a kiesés és a kár, amely az egész szlovák gazdaság (így közvetve az életszínvonal) számára meghatározó. Az önkormányzatoknál pár hetes csúszással érkezik a pofon, azonban nagyobb erővel, ráadásul az önkormányzatok nem csukhatnak be, nem építhetnek le részlegeket, nem küldhetik el szabadon az alkalmazottakat, így a helyzet kezelésében sokkal jobban meg van kötve a kezük. Komárom közvetlenül és közvetve cirka 600 alkalmazottat fizet, beleértve a helyi alapiskolákban és óvodákban, a szociális intézményekben, és sok egyéb városi létesítményben dolgozókat. Ezek az intézmények nem szűnhetnek meg, mint egy gyár, így a nagy pénzkiesések miatt nagyon érzékeny megszorítások jöhetnek.
A helyi önkormányzatok legfontosabb bevétele a fizikai személyek jövedelemadójából származik. Az ebből befolyó pénzcsomag 70,3 százalékát (részadó) az állam osztja szét az egyes városoknak és falvaknak annak arányában, hogy az adott településnek hány lakosa van. Vagyis, ha az emberek jövedelme hirtelen zuhanni kezd, ezzel összefüggésben az önkormányzatok is azonnal legatyásodnak. A következő hónapra már 7 százalékos visszaesést jeleznek előre, de minél tovább húzódik a jelenlegi, részben lebénított állapot, annál nagyobb lesz a pénzkiesés. Az előrejelzéseket készítő szakmai csoport prognózisai szerint Komárom város egy hónapos elhúzódással 740 ezer euróval, két hónapos elhúzódással közel 2 millió euróval, három hónapos elhúzódással 3,4 millió euróval kevesebbet kaphat részadók formájában a korábban tervezett összeghez, a 12,8 millió euróhoz képest. Ezek akkora tételek, hogy csak nagyon fájdalmasan lehet elviselni.
De ha ez nem volna elég, az önkormányzatok másik lényeges bevételi forrása is akadozni fog. A helyi adók és illetékek kiszabását most szinte mindenhol halasztják, így azok a bevételek sem érkeznek. Az már most látható, hogy a vírus utáni időszakban jelentősen romlani fog a fizetési fegyelem, mivel a lakosok több helyről is azt hallják, hogy nem gond, ha nem fizetnek – így a járványfenyegetés lezárulása után sem várható, hogy ez a bevétel megérkezik a településekhez. Elmaradnak további pénzek is, mint például az óvodáért vagy a napköziért fizetett szülői hozzájárulás, ugyanakkor az ott dolgozóknak továbbra is biztosítani kell a bérüket. A városi intézmények – művelődési ház, sportcsarnok, vagy akár a termálfürdő – piaci bevételei (jegyeladás) teljesen leálltak, de az itteni alkalmazottak bérét is utalni kell a városi kasszából. Az éves tervezés szinte minden területen borult, és nincs miből finanszírozni a rendszert.
Mit tud tenni ilyenkor az önkormányzat? Elsősorban bízunk abban, hogy a kormány az önkormányzatoknak is mentőövet dob. Szóba kerülhet egy pénzügyi csomag a finanszírozási rendszer átalakításával, a különböző kötelezettségek eltörlése vagy halasztása, kompenzációs csomagok a bérek finanszírozására, de még sok más terület is.
Komárom részt vett az ezzel kapcsolatos munkában, a Városok Uniójának elnökségi tagjaként több oldalnyi javaslatot készítettem elő a kollégákkal és továbbítottam az illetékeseknek, akik a kormány elé terjesztik azt. A kabinetnek ezen a területen is gyorsan kell cselekednie, mivel itt nem néhány hivatalnokról van szó, hanem az emberek életkörülményeit érintő tevékenységekről.
A másik teendő a kemény megszorítás. Szinte az összes fejlesztés leáll Komáromban, amit a költségvetésben tervezetünk. Valószínűleg nem csak a beruházásokról kell majd lemondanunk, de a szolgáltatásokat – például fűnyírás, szúnyogirtás – is spórolós üzemmódba kapcsolni, ami látható és érezhető lesz. Olyan érzékeny kérdések kerülhetnek napirendre, mint a bérek csökkentése, vagy a kulturális és sporttámogatások visszatartása, hogy túl tudjuk élni ezt az időszakot.
A korábbi időszakra jellemző volt a win-win (nyertes-nyertes) hozzáállás, amikor úgy terveztünk, hogy minden területen legyen valami hozadék. Most a lost-lost (vesztes-vesztes) kerül napirendre, mivel mindenki veszteni fog, a feladatunk a károk minimalizálása és a teherviselés arányos elosztása. Abban bízhatunk, hogy ez az egész kalamajka nem fog túl hosszú ideig tartani és így kevésbé lesz fájdalmas.
A zuhanás után viszont újrakezdjük az építkezést, és jól meg kell jegyeznünk a mostani időszak tanulságait. Úgy kell újratervezni a folyamatot, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a működés, és a város immunrendszere még erősebbé és ellenállóbbá váljon arra az esetre, ha a jövőben netán újabb vírusos idők köszöntenének be.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere