Jól kezeli Szlovákia a járványt? Meddig tarthat? Miért tart ilyen sokáig a védőoltás kifejlesztése? Többek között ezeket a kérdéseket is feltettük Dr. Czirfusz Mónika mikrobiológusnak, az országos Klinikai Mikrobiológiai Társaság elnökének, a komáromi autovakcinás mikrobiológiai laboratórium vezetőjének, az országos járványügyi intézkedések meghozatalában ajánlásokat megfogalmazó Nemzeti Klinikai Kríziscsoport tagjának.

• Mit gondol arról, ahogy a világban kezelik a járványt? Vannak országok, ahol jóval lazábban kezelik a járványt, mint nálunk…

– Az egyedüli jó megoldás a távolságtartás, a szájmaszk viselése, a helyes és gyakori kézmosás, valamint azok a korlátozások, amelyeket nálunk is bevezettek. Azaz karantén a fertőzötteknek, a fertőzésgyanúsaknak és a külföldről érkezőknek, illetve azoknak is, akikkel kapcsolatban voltak, a csoportos rendezvények és tevékenységek tiltása, az iskolák, színházak, mozik és bevásárlóközpontok látogatásának megakadályozása… Szlovákia azon országok egyike, amelyek jó példaként szolgálhatnak a járvány kezelése szempontjából. Ehhez persze az is kell, hogy az emberek felfogják az intézkedések és korlátozások fontosságát és együttműködjenek. Én úgy látom, hogy nálunk ez eddig működik.

• Tanácsadóként Ön is közreműködik a szlovákiai intézkedések meghozatalában. Pontosan hogyan néz ki egy ilyen tanácsadói ülés, milyen kérdésekben mondja el véleményét?

– Én a szlovák egészségügyi minisztérium mellett működő ún. Nemzeti Klinikai Kríziscsoport tagja vagyok, amelynek olyan szakemberek a tagjai, akik szakmailag érdekeltek a témában – infektológusok, intenzív ellátásban dolgozó szakemberek, epidemiológusok, farmakológusok, gyógyszerészek, gyermekgyógyászok, általános orvosok és még sok más szakember. Egyes szakterületek kiemelkedő képviselői, akik például szakmai szervezeteket vezetnek, illetve még a járvány előtt részt vettek a diagnosztikai, terápiás és preventív szakmai ajánlások elkészítésében. Jómagam két éve vezetem a mikrobiológusok országos szervezetét és nagyjából három éve koordinálom a mikrobiológiai standardokat készítő csoport munkáját, szorosan együttműködve az egészségügyi minisztérium illetékes részlegével.

Tekintettel a járványhelyzetre, leginkább e-mailen, videókonferencián vagy webes felületen kommunikálunk, minden javaslat széles körben van megvitatva, mígnem megszületik a közös nevező. Elég intenzív és alapos munka, sok időt vesz igénybe, de mindig sikerül megtalálni a legmegfelelőbb megoldást. A mi csoportunk leginkább az algoritmusokat és írásos ajánlásokat készíti elő, amelyek a minisztérium weboldalán, illetve a csak orvosoknak szóló NCZI alerts applikáción keresztül érhetők el.

• Megfogadja a kormány az egészségügyi szakértők ajánlásait?

– A jelenlegi szlovák kormány nagyon odafigyel a szakértők véleményére, és szinte csak a központi krízisstáb és a tiszti főorvos iránymutatásait követi.

• Kínában történt felbukkanása óta mutálódott az új koronavírus, jelenleg már több mutáció is fertőz világszerte, eltérések mutatkoznak például a lappangási időben. Jelenleg mit tudunk a vírusról, a tünetekről?

– A vírusfertőzés lappangási ideje általában 3-7 nap, de akár 14 nap is lehet – egyes források szerint eddig a leghosszabb dokumentált lappangási idő 12,5 nap volt. Ahogyan halad előre a járvány, úgy derülnek ki az egyre meglepőbb információk a fertőzésről. Eleinte úgy gondoltuk, hogy a tipikus tünetek, 38 °C feletti láz, száraz köhögés és általános levertség a fertőzés fő tünetei, de mára már kiderült, hogy a vírusfertőzés tünete lehet a csökkent szag- és ízérzékelés is, sőt, sok vírushordozó teljesen tünetmentes. A vírus terjedése szempontjából a legveszélyesebb az enyhe tünetekkel, illetve a tünetmentesen zajló fertőzés, amikor az érintett nem is gyanítja, hogy hordozza a vírust és ezáltal további fertőzés forrásává válhat.

• Eleinte arról szóltak a hírek, hogy csak az idősebbekre veszélyes a vírus…

– Annyi bizonyos, hogy – akárcsak az influenzavírus esetében – a gyenge immunrendszerű emberek érzékenyebben reagálnak az új koronavírusra, ők a legveszélyeztetettebbek. Vagyis az idősek, hiszen az immunrendszer is öregszik, nem reagál kellőképpen a fertőzésekre, különösen a vírusfertőzésekre. Ugyanakkor az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet – a fiatalabbaknál is akadhat olyan immunhiányos ember, akinél akár halálos kimenetelű gyulladásos folyamatot indíthat el. A vírus viselkedését, az okokat és összefüggéseket a kutatók folyamatosan vizsgálják, korai lenne még bármilyen következtetést levonni. Lényeges, hogy minden korosztály betartsa a megelőzés szabályait.

• A legfrissebb hírek szerint az év végéig készülhet el a COVID-19 elleni védőoltás. Már több országban is sikerült azonosítani a vírust, miért ilyen, viszonylag hosszadalmas folyamat a védőoltás kifejlesztése?

– Előbb részletesen meg kell ismerni a vírus genetikai információját, meg kell találni a géneket, amelyek erre a vírusra jellemzőek és megkülönböztetik a többi koronavírustól, illetve meg kell találni a vírusnak azt a fehérjemolekuláját – antigénjét –, amely kellőképpen stimulálja majd az immunrendszert és amely hatásos ellenanyagválaszt tud kiváltani. A vakcinát be kell próbálni, klinikai vizsgálatok sorozatának alávetni, hogy bebizonyosodjon, elég hatásos és amellett biztonságos is, azaz nincs az egészséget veszélyeztető mellékhatása. Ehhez viszonylag sok idő kell, ezért egy vakcina fejlesztése több évig is eltarthat. Komoly koordináció mellett óriási siker lesz, ha egy-két éven belül törzskönyvezik az új koronavírus elleni vakcinát, ami csak ezután kerülhet gyártásra.

• Kezdetben nagyon keveset teszteltek Szlovákiában, pár hete viszont jelentősen nőtt az elvégzett tesztek száma. Mennyire fontos a sok tesztelés?

– A tesztelés által kapunk képet a fertőzöttség arányáról. Legfontosabb a klinikai tünetekkel rendelkező emberek és az ún. rizikós országokból visszatért emberek tesztelése, de ma már tudjuk, hogy bármilyen légúti fertőzés tünetei jelenthetnek koronavírus-fertőzést és a vírus szinte az egész világon jelen van. Vagyis nagyon helyes a szlovák állam eljárása, hogy minden külföldről érkező állampolgárt tesztelésnek vet alá és karanténba helyez. A tünetmentes, látszólag egészséges emberek tesztelése kevésbé hatékony, viszont képet ad a tünetmentes hordozók előfordulásáról, úgyhogy ennek is van értelme. Sajnos, az elmúlt évtizedben a mikrobiológiai laboratóriumok hálózata drasztikusan leépült Szlovákiában, többek között Komáromban is megszűnt a laboratórium. Ez a tény is nagyban befolyásolja, hogy a tesztelés mértéke csak lassan emelkedik és még mindig nem érte el a kitűzött hatékonyságot. Az egyes laboratóriumok becsatlakozását nehezíti az ezzel járó adminisztráció és az engedélyeztetés körülményessége – sajnos Szlovákiában az állami apparátus még mindig nagyon lassú és nehézkes. Jelenleg éppen a tesztelésre vonatkozó egységes szakmai ajánláson és algoritmusokon dolgozunk, hogy meghatározzuk a mikrobiológiai laboratóriumok becsatlakozásának feltételeit és a tesztelés validációjának (érvényességi elismerésének) a folyamatát.

• Ha párhuzamba állítjuk az óvintézkedéseket, melyik a legfontosabb a vírus terjedésének megakadályozása szempontjából? Szájmaszk, távolságtartás, esetleg részleges kijárási tilalom?

– Mindegyik. A szájmaszk csökkenti az esetleges fertőzési adagot, a távolságtartás pedig szintén arra szolgál, hogy minimalizáljuk a felénk áradó cseppfertőzés mértékét, mert a kilélegzett cseppek csak bizonyos távolságig maradnak a levegőben. Minél távolabb vagyunk egymástól, annál kevesebbet kapunk a másik által kilélegzett, kiköhögött, illetve kitüsszentett cseppekből. Ha még szájmaszkunk is van, akkor a fertőzés mértéke és veszélye minimális.

• Alapvetően mitől függ, hogy mennyi súlyos beteget tudnak kezelni Szlovákiában? A lélegezetőgépek és a kórházi ágyak számától?

– Ahogyan az új egészségügyi miniszter is említette, Szlovákiában az intenzív betegellátásnak korlátai vannak. Jelenleg az ellátórendszer arra készül, hogy június tájékán nagyjából 1000 páciens szorul majd lélegeztetőgép segítségére, addigra be kell biztosítani ezt a kapacitást. Azért zajlik a kórházi rendszer átszervezése – koronavírusos részlegek kialakítása, illetve járványkórházak kijelölése –, hogy ha elérnénk az egészségpolitikai intézet által előrejelzett betegszámot, akkor lehetőség szerint erre fel legyünk készülve. Ha betartjuk az óvintézkedéseket, akkor nem biztos, hogy elérjük ezt a számot, vagy legalábbis nem egyidejűleg kell kezelni ezer súlyos beteget. Leegyszerűsítve: elemi érdekünk, hogy a fertőzés mértéke lassú legyen és féken tudjuk tartani. Nem szeretnénk Olaszország, Spanyolország vagy az Egyesült Államok sorsára jutni.

• Felmerül az emberben a kérdés, hogy miközben az emberiség épp a Mars meghódítására készül, hiány mutatkozik olyan, viszonylag egyszerű berendezésből, mint egy lélegeztetőgép. Pedig hónapok teltek már el a vírus felbukkanása óta…

– Egy járványhelyzet mindig specifikus, nem lehet rá előre felkészülni. Most ilyen különleges helyzet állt elő, normális esetben nincs szükség annyi lélegeztetőgépre, amennyire például Olaszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban hirtelen szükség lett. Alábecsülték a vírus erejét, későn reagáltak és foganatosítottak megszorító intézkedéseket, ami tragikus következményekkel járt. A gyártósorok módosítása is időbe telik és ezekben az országokban hirtelen nőtt meg az igény, amit nem lehetett egyik napról a másikra kielégíteni.

• Van adat arról, hogy évente hányan halnak meg a hagyományos influenzához kapcsolódó szövődményekben? Nincs feleslegesen nagy hisztéria a koronavírus kapcsán?

– Influenza vírusfertőzés következményeként évente átlagosan 300-500 ezer ember hal meg szerte a világon. Az új típusú koronavírusnak a mai napig 135 ezer halálos áldozta van, és még nem tartunk a világjárvány félidejénél sem. Nem hisztéria ez, hanem a szomorú valóság. Egy teljesen új, ismeretlen koronavírus fajtával állunk szemben, a fertőzés során tanuljuk a betegség lefolyásának lehetséges forgatókönyveit, a tünetek sokszínűségét, közben rémülten figyeljük, milyen mértékben el tud szabadulni ez a járvány és milyen súlyos tüneteket tud produkálni. Minden kísérleti alapon zajlik – a gyógyszeres kezelés, a tünetek kezelése. Nincs egyértelmű forgatókönyv, csak a többi országban tapasztalt kezelési módok sikerességi vagy sikertelenségi aránya szerint tudjuk felállítani az ajánlásokat és beszerezni a vélhetőleg hatásos gyógyszereket, amelyek közül Szlovákiában nincs regisztrálva egy sem. Oltóanyag nem létezik, belátható időn belül nem is várható, úgyhogy egyelőre marad a védekezés és a megelőzés, ami egyelőre működik.

• Továbbra is július közepére várható a járvány tetőzése Szlovákiában? Több országban megfordulni látszik a trend, a szomszédos Ausztriában például már múlt kedden feloldottak jó néhány óvintézkedést. Ön helyesnek gondolná, ha néhány korlátozó rendelkezésen nálunk is lazítanának?

– Egyelőre az egyetlen hivatalos szlovákiai előrejelzés az egészségpolitikai intézet matematikai modellje alapján készült, ami júliusi tetőzést feltételez – de ez csak egy valószínű matematikai modell arra az esetre, ha minden intézkedést következesen betartanak. A gazdasági mutatók viszont megkívánják, hogy további üzletek és üzemek kezdjenek működni, de ez csak szigorú higiénés és járványmegelőző szabályok betartása mellet lehetséges. Semmiképpen nem lazítanék az óvintézkedéseken, valószínűleg be kell rendezkednünk arra, hogy hosszabb távon fogunk együtt élni a vírussal és az óvintézkedésekkel. Ezt el kell fogadnunk, a gazdaságot pedig lassan újra kell indítani ilyen körülmények között is.

• Az Európai Unióban ahány ország, annyiféle kisebb-nagyobb eltérés mutatkozik a járvány kezelésében. Nem lenne jobb, ha Brüsszelből legalább ajánlások szintjén összehangolnák az egyes országok tevékenységét? Nem fenyeget az a veszély, hogy az egyes országok majd egymást fertőzik meg újra és újra?

– Az Európai Unió csak bizonyos téren – főleg gazdaságilag – alkot közösséget, az egészségügy például minden uniós tagállam belügye. Ezért az egyes tagállamok saját hatáskörükben különböző intézkedéseket foganatosítottak a járvány kezelése során. A határainkat addig sajnos nem nyithatjuk meg újra a személyi forgalom előtt, amíg a környező országokban, vagy a világ bármelyik pontján aktívan terjed a járvány.

• A koronavírus okozta betegségre nincs gyógyszer, de létezik-e valamilyen módszer, amellyel csökkenthető annak a kockázata, hogy valakinél végzetessé váljon a betegség? Milyen megelőző, akár immunerősítő trükköt tudna ajánlani?

– Nincsenek trükkök, csak általános ajánlások – tavaszi vitaminpótlás, egészséges életmód, mértékletes napozás és az eddig jól bevált intézkedések következetes betartása. Így maradhat Komárom a legkevésbé fertőződött szlovákiai városok egyike, vagy jó esetben az a város, ahol a fertőzésnek nem volt esélye kibontakozni, mert nem hagytunk a vírusnak esélyt, hogy terjedhessen. Ahogyan Zuzana Čaputová államfő gyakran emlegetett jelmondata szól: Együtt megbirkózunk vele!

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:

Már Komáromban is elérhető a koronavírusteszt

Újratervezés – Komárom polgármesterének írása

Bezárták a nagypiacot – kinyithat a várpiac?

Szükségállapot a koronavírus miatt