Soha nem történt még meg, hogy az izsai hulladéklerakatot üzemeltető vállalat nemet mondott volna arra, hogy átvegye Komárom szemetét – egészen múlt hétfőig. A telep műszaki okokkal indokolta, hogy leállították a szemét átvételét, ugyanakkor legalábbis nagyon furcsa egybeesés, hogy Komárom képviselő-testülete pár nappal korábban elutasította a társaság megvételét, ahogy nemet mondott arra is, hogy a vállalat megemelhesse a lerakati díjat Komárom számára. Közben a Komáromnál többet fizető községek és cégek a műszaki problémák ellenére továbbra is a telepre hordhatták hulladékukat. Elképzelhető, hogy a város kártérítési pert indít, a Komárom és a Reko Recycling közötti szerződés értelmében ugyanis – alapesetben – a telep nem tehetné meg, hogy leállítja a szolgáltatását. Múlt csütörtökön tárgyalóasztalhoz ültek a felek.

Múlt hétfőn reggel ugyan elkezdték összeszedni a hulladékot a Clean City társaság kukásautói az ütemterv szerint, ám amikor a megrakott járművek az izsai hulladéklerakathoz értek, visszafordították őket. Az izsai szeméttelepet működtető vállalat, a Reko Recycling illetékesei közölték, műszaki okok miatt nem tudnak annyi hulladékot átvenni, mint korábban.

Kedden délután a város egy közleményt adott ki a történtekről. Ebben azt írták, hogy a Reko Recycling Kft. ügyvezető igazgatója egy hétfőn reggel elküldött e-mailben értesítette a várost, hogy műszaki okok miatt június 22-től átmenetileg nem tudják átvenni Komárom hulladékát. Erre a város felszólította a céget, hogy tegyen eleget a szerződéses kötelezettségének, biztosítsa a hulladék lerakását, ám a komáromi szeméttel megrakott kukásautókat nem engedték be az izsai telepre. Emiatt bő 24 órára leállt a szemételhordás a városban, sem a családi házak elé kirakott kukákból, sem a lakótelepi gyűjtőpontokból nem vitték el a szemetet, miután nem volt hová.

Meghibásodott munkagép

Megkérdeztük Járik Hedviget, a Reko Recycling ügyvezető igazgatóját az okokról. Elmondása szerint meghibásodott a szemetet tömörítő munkagépük, egy ún. kompaktor. Mivel azonban a vonatkozó törvény 2 évvel ezelőtti szigorítása értelmében a lerakatba csak tömörített szemét helyezhető el, a cégvezetők úgy döntöttek, hogy átmenetileg csak a korábbi hulladékmennyiség felét veszik át. A telepre érkező szemét felét Komárom adja, és a város fizeti a legalacsonyabb lerakati díjat, ezért úgy döntöttek, hogy Komárom hulladékát nem veszik át, a többet fizető más partnerekét – községekét – viszont igen. Hozzátette, ha egy héten belül nem sikerül megjavítani a munkagépet, más települések hulladékának átvételét is leállítják.

Arra a kérdésünkre, hogy mikor és hogyan oldódhat meg a probléma, Járik Hedvig azt felelte, mindent megtesznek a munkagép mihamarabbi megjavítása érdekében, ám mivel a kompaktor egy ritka gép, csak Németországból szerezhetik be az ehhez szükséges alkatrészt, ám ez a koronavírus-járvány okozta leállás miatt akadozik. A vállalatvezető úgy látja, vis maior helyzet állt elő. Ez olyan természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt” jelent, amely az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el.

Elfogadhatatlan és diszkriminatív

A városvezetés azonban egész másként értelmezi az elháríthatatlan erő fogalmát. „A város számára elfogadhatatlan, hogy a gép meghibásodása vis maior helyzetre ad okot, a kft. feladata biztosítani a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Ugyanakkor az is elfogadhatatlan és diszkriminatív, hogy a Reko Recycling csak egyetlen partnerével, Komárom várossal cselekedett így, a többi önkormányzat és vállalkozás számára továbbra is biztosítják a szemét átvételét.“

„A Reko Recycling hivatalos csatornán nem reagált a város felszólítására. Még hétfőn tárgyalásokat kezdeményeztünk más szemétlerakatokkal, ennek eredményeként pedig kedd délutántól a Negyeden (Vágsellyei járás) található telepre szállítjuk a Komáromban összegyűjtött szemetet“ – mondta el kérdésünkre Keszegh Béla polgármester, rámutatva arra is, hogy még a múlt hét első felében sikerült behozniuk az elmaradást a szemétszállításban. Bár ezt az is nehezítette, hogy a negyedi telepre oda-vissza immár nem 25 kilométert kell megtenniük a kukásautóknak, mint az izsai telep esetében, hanem 90 kilométert. Mindez nemcsak több időt vesz igénybe, hanem jelentős többletköltséget is jelent, vagyis anyagi kárt okoz a városnak, hogy az élő szerződése ellenére nem viheti az izsai szeméttelepre a hulladékot. A polgármester nem mondott konkrét számot arról, hogy a mostani átmeneti helyzetben mennyivel kell többet fizetni a városnak a szemét lerakásáért a negyedi telepen, illetve mennyivel kerül többe a szállítás a távolság miatt, ám számításaink szerint, mindent összevetve, legalább háromszor annyiba kerülhet a városnak, mint eddig.

A város közleményében leszögezte, megteszi a szükséges jogi lépéseket. Hacsak nem születik más megegyezés, ez azt jelentené, hogy kártérítési pert indítanak a vállalattal szemben. A város egyúttal azt is jelezte az illetékes hatóságoknak – a főügyészségnek, a rendőrségnek és a környezetvédelmi minisztériumnak –, hogy a szerződés nem teljesítésével közegészségügyi problémák is fenyegetnek – az utcákon összegyűlő hulladék miatt.

„A két héttel ezelőtti testületi ülésen a vállalat tulajdonosa azt mondta, lokálpatriótának tartja magát. Szerintem egy lokálpatrióta nem így viselkedik“ – kommentálta a történteket Komárom városvezetése.

A vállalat nem fizetne kártérítést

Ki fogja kifizetni a város többletköltségeit? – tettük fel a kérdést Járik Hedvignek, aki erre azt válaszolta, hogy „mi biztos nem“. Szerinte ugyanis ők jogszerűen jártak el, a problémáikról értesítették az illetékes szerveket is. „Magáncégként akár azt is megtehetnénk, hogy egy hónapig fertőtlenítést hajtunk végre a telepen és emiatt senki szemetét nem vesszük át“ – jelentette ki Járik Hedvig, hozzátéve azt is, hogy nem tartanak egy kártérítési pertől. Egy ilyen per kulcskérdése éppen az lehet, hogy a bíróság vis maiornak ítéli-e a kialakult helyzetet – ha nem, akkor a vállalatnak szinte biztosan kártérítést kellene fizetnie, ugyanakkor egy ilyen per évekig húzódhat.

Komárom és a Reko Recycling 2001-ben kötöttek szerződést, melynek értelmében a város az izsai lerakatra szállíthatja szemetét 15 +10 évig, vagyis elméletben még 2026-ig. A megállapodás többek között leszögezi, az üzemeltető vállalat köteles átvenni a Komáromban keletkező vegyes háztartási hulladékot. „Ha valamelyik szerződő fél megsérti a szerződésben foglaltakat, és ezzel kárt okoz a másik félnek, köteles azt teljes mértékben megtéríteni“ – fogalmaz a megállapodás, amit legutóbb 2017-ben módosítottak, amikor a jelenlegi tonnánkénti 18,50 euróra emelték a lerakati díjat. A szerződés felmondása esetére a dokumentum leszögezi, hogy a megállapodást felmondó fél köteles bírságot fizetni partnerének – egy mostani felmondás esetén ez az összeg 400 ezer euró körül lenne. Ugyanakkor a vállalat nem mondta fel a szerződést, csak nem teljesítette az abban foglaltakat.

Véletlen egybeesés?

Mint arról előző számunkban beszámoltunk, a komáromi képviselő-testület elutasította, hogy 3,5 millió euróért megvegye az izsai szeméttelepet üzemeltető vállalatot, továbbá nem fogadta el a Reko Recycling azon javaslatát sem, mely szerint júliustól 18,50 euróról 29,90 euróra emelték volna a Komárom által fizetendő lerakati díjat. Ez utóbbit a vállalat azért kérte, mert Komárom jelenleg mélyen a piaci ár alatt helyezheti el szemetét az izsai telepen – ez egyébként való igaz.

Tény, hogy csupán 3 nappal a vállalat számára kedvezőtlen önkormányzati döntések után a vállalat megtiltotta a szemét lerakását Komáromnak. A történtek után szinte a teljes komáromi közvélemény zsarolást, keménykedést és bosszút emlegetett. Az ügyvezető igazgató azonban ezt visszautasítja, szerinte véletlen egybeesés történt, a munkagép meghibásodása az egyedüli ok.

Tárgyalnak a megoldásról

A múlt csütörtöki testületi ülésen Keszegh Béla polgármester képviselői kérdésre válaszolva elmondta, a városvezetés üzleti kérdésként igyekszik oldani a helyzetet, ezért csütörtök reggel tárgyalóasztalhoz ültek a vállalat vezetésével, e héten pedig folytatják az egyeztetéseket a megnyugtató megoldás érdekében. Egyelőre abban állapodtak meg a felek, hogy a cég hétfőtől átveszi Komárom szemetének felét, miközben néhány más község esetében ugyancsak a hulladék felét tervezik átvenni. Elhangzott, a meghibásodott munkagépet vélhetően e hét végéig sikerül megjavítani, ezt követően újra teljes kapacitással működhet az izsai szemétlerakat.

A tárgyalásokon ismét felmerült a vállalat azon kérése, hogy szeretnék megemelni a lerakati díjat Komárom számára, a jelenlegi 18,50 eurós ár ugyanis tényleg jóval alacsonyabb a piaci árnál. Az érvényes szerződés egyébként lehetőséget ad az emelésre, konkrét összeg megnevezése nélkül. Tény, hogy Gúta jelenleg tonnánként 26 euróért rakhatja le hulladékát a negyedi telepen, miközben a város a lerakat résztulajdonosa – vagyis ennek ellenére is többet fizet Komáromnál. Somorjának pedig ugyancsak van szeméttelepe, ahová maga a város 40 euró/tonna áron szállít. Mindebből az körvonalazódik, hogy a korrekt üzleti viszony helyreállítása érdekében valamilyen mértékű áremelést Komáromnak is el kellene fogadnia, mert a Reko Recycling számára nagyon kedvezőtlen a jelenlegi lerakati díj.

A múlt héten történtek legalább két dologra világítottak rá. Egyrészt bebizonyosodott, hogy saját szemétlerakat híján Komárom valóban kiszolgáltatott a hulladékkezelés terén, másrészt pedig a Reko Recycling vállalat vezetőinek lokálpatrióta hozzáállása is megkérdőjeleződött.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:

Háromszoros nem szemét-ügyben

Megvegye-e Komárom az izsai szemétlerakatot?