Évek óta foglalkozik történelmi kardvívással, amely a HEMA, a Historical European Martial Arts, vagyis az Európai Történelmi Harcművészetek része. A komáromi Kard Rendjében kezdte, most a helyi Falka, fiatalon is fontos embere. Az idén kiváló eredménnyel fejezte be a Selye János Gimnáziumot, most Budapestre tart az ELTE történelem szakára. A 19 éves, Keszegfalván élő Kováč Szilárd hetente kétszer edz, fantasy novellákat ír, és saját karaktere van egy szerepjátékban.

„Lehet, hogy az a képeskönyv tehet mindenről, amit anyukám négyéves koromban tett elém. Tele volt páncélos lovagokkal, válogatott vitézekkel. Érdekes, mennyire megmaradtak a képek” – kezdte a beszélgetést. Amint tudomást szerezett a Kard Rendje vívóiskoláról, egy percig sem habozott. „Felnőttekkel vívtam, mert nálunk nincsenek korosztályos kategóriák. Joachim Meyer német és Fiore Furlano de’i Liberi olasz középkori vívómesterek tanai szerint vívtunk. A Falka edzésein Liberi mestere mellett, Johannes Lichtenauer tanait követjük” – sorolta a középkor bűvöletében élő fiatalember.

Kardját magyarországi fegyverkovácsnál vásárolta. Lett egy tornakardja is, szélesebb és vastagabb pengével és vissza heggyel.

„Délelőtt gyermekeket oktattunk Bucsek Tamás Falka-társammal egy komáromi nyári atlétikai táborban. Késő délután már edzésen leszünk, hiszen nyáron is hetente kétszer tart foglalkozásokat a Falka, ahol remek a társaság” – tudatta, hozzátéve, hogy többször indult versenyen: két éve ezüstérmet szerzett az Oktoberfecht című viadalon. „Achille Marozzo (1484–1553) olasz és Gerard Thibault d’Anvers (1574–1627) belga vívómesterek tanai által inspirálódva próbálom kialakítani a saját, kreatív stílusomat” – árulta el.

Közben fantasy novellákat ír, és van egy magyar fejlesztésű szerepjátékos csatorna az interneten, ahová kitalálta Eirin lovagot. „Egy kiábrándult lovag, aki nyugodt megélhetést keres magának, viszont a múltja nem hagyja békén. Jómagam írtam meg a történetét, a kinézetét, a harcstílusát is én terveztem, Eirin lovag egy kicsit én vagyok. A koronavírus-járvány előtt játszottuk egyszer a szerepjátékot. Négyen vagyunk a csoportban, Károly Zsolt a mesélőnk, Nyitrai Jocó és Bucsek Tamás Falka-tagokkal hárman vagyunk játékosok” – avatott be. Szerinte a szerepjáték nem menekülés, inkább kikapcsolódás. Nem hóbort, lazítás. Keszegfalván kevesen tudnak a „kis vajákról” – egyik kedvenc számítógépes játéka A vaják – The Witcher –, de Kováč Szilárd ezt nem bánja. „Szeretek visszavonultan élni. Érdekelnek az emberek és a tárgyak történetei. Ott a Falka, ami nélkül nem tudnék élni. Az edzések után kellemes fáradtságot érzek. Nem lehet abban kiégni, amit az ember hittel s szeretettel csinál” – búcsúzott Kováč Szilárd.

Bárány János
Fotó: a szerző