Múlt kedden özönvízszerű eső zúdult Komáromra. Utcák kerültek víz alá, alacsonyabban fekvő pincékbe, garázsokba folyt be a csapadék, néhol a szennyvizet is „visszaköpte“ a telített csatornahálózat. A hatalmas mennyiségű csapadék viszonylag hamar levonult, ami annak is köszönhető, hogy évtizedes semmittevés után az elmúlt években elkezdték tisztítani az utcai lefolyókat. Ahhoz, hogy hasonló esetben semmilyen gond ne legyen, egy teljesen új, nagyobb kapacitású csatornarendszert kellene kiépíteni, aminek költsége 100 millió euró körül mozogna. A hatalmas költség miatt ez elképzelhetetlen, ugyanakkor lehet tenni kisebb lépéseket a helyzet javítása felé. Sőt, arra is van megoldás, hogy a megtelt csatornák ne nyomják vissza a vizet a WC-n és a mosdólefolyón keresztül a pincékbe, az alacsonyan fekvő helyiségekbe.

Évtizedek óta figyelmeztetnek a klímaváltozásra a szakemberek, de ez régiónkban sokáig távoli problémának tűnt. Az elmúlt években azonban egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárással térségünkben is. Eltolódó évszakok, egyik napról a másikra akár 10-15 fokkal változó hőmérséklet. A hőségriadókat pedig egyre gyakrabban szakítják meg özönvízszerű esőzések – nem pusztán kiadós nyári zivatarok, hanem olyanok, amikor nagyon rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék zúdul le egy-egy mikrorégióra. A Duna vízállása is egyre kiszámíthatatlanabb: két éve rekord alacsony volt augusztusban, a vízi közlekedésben korlátozásokat kellett bevezetni – még a karvai kompjárat is szünetelt –, idén augusztus elején viszont annyira megemelkedett a vízszint, hogy régiónk egyetlen folyószakaszán sem lehetett lemenni a Duna-partra.

Négy év alatt három villámárvíz

2016. július 31-én zúdult Komáromra az első csapadékbomba. Pontosabban szólva, ekkor egy nap alatt 60-79 mm csapadék ömlött a városra, amire azelőtt 1951-ben volt példa. Észak- és Dél-Komáromban is súlyos gondokat, „villámárvizet“ okozott, állt a víz az utcákon, pincékben, a viharos szél ráadásul fákat döntött ki, ágakat tört le. Komoly károk keletkeztek. Két évvel később érkezett a következő özönvíz, akkor egy óra alatt 33-38 milliméternyi csapadék zúdult le.

Múlt kedden – augusztus 11-én – dél körül ismét érkezett a szélsőséges esőzés, bő fél óra alatt 41 milliméter csapadék terítette be a várost. Ahogy a korábbi esetekben, most is pincéket, alacsonyan fekvő épületrészeket, utakat öntött el a víz, elsősorban a korábbi évekből már ismert problémás helyeken.

A Pozsonyi út melletti Shell benzinkútnál található, vasút alatti mély útszakasznál két autót kellett kimenteni, miután belehajtottak a nagyjából 1 méteres vízbe és ott is ragadtak. Rövid időre lezárták a kérdéses útszakaszt. Komárom főútjainak több részén, illetve jó néhány más utcában is percek alatt 20-30 centiméternyi víz gyűlt össze. Az Európa hotel és a Marianum iskola alagsorában, illetve a Matica slovenská kazánházában okozta a legnagyobb problémákat az özönvíz, ahová a vízmű szakemberei is kivonultak. A hivatásos tűzoltókat 13 helyszínre riasztották a Komáromi járásban, főként elárasztott pincék, felvonóaknák kiszivattyúzásához, de az említett elárasztott autók kihúzásában is segítettek – tudtuk meg Michal Varga tűzoltószóvivőtől. A villámárvíz következményeinek felszámolásába az izsai, a keszegfalvai és a komáromi önkéntes tűzoltók is bekapcsolódtak. A városi rendőrök és a közmunkások is besegítettek, az eső után rögtön takarítani kezdték az eső által a lefolyókra hordott leveleket.

Bár feleannyi idő alatt több csapadék zúdult le, mint legutóbb, egyértelműen jobb volt a helyzet, mint két éve. Abban a tekintetben biztosan, hogy az eső után fél órával szinte mindenhonnan eltűnt a felgyűlt csapadék, vagyis a rendszer viszonylag gyorsan elvezette az esővizet.

2018-tól folyamatos a lefolyók tisztítása

A javulás annak köszönhető, hogy 10 évnyi semmittevés után a komáromi víz- és csatornázási művek, a KOMVaK elkezdte a vízelvezető lefolyók rendszeres tisztítását. Ehhez az is kellett, hogy a vízmű 2017-ben felállt új vezetése kezdeményezze ezt, de még inkább az, hogy a képviselő-testület jóváhagyja a vállalat új üzemeltetési modelljét, amelyből adódóan évi csaknem félmillió eurónyi pénzforráshoz jutott a KOMVaK: ezt az összeget csakis vízvezetékek, csatornák és egyéb berendezések javítására, karbantartására, bővítésére költheti, kiemelt figyelmet fordítva a lefolyók tisztítására. Ennek nyomán 2018-ban kezdődött meg mind a 2500 komáromi esővíznyelő akna fokozatos tisztítása, javítása, amire csak abban az évben 125 ezer eurót költött a KOMVaK. Akkor 1930 lefolyót tisztítottak ki, rá egy évre 524-et, idén július végéig pedig 356-ot. Ez azonban véget nem érő folyamat, hiszen a vízelvezetők könnyen eltömődhetnek falevelekkel, miegymással. Ezért a vízmű arra kéri a lakosokat, ha látnak behordott lefolyókat, jelezzék a 0850 777 999-es telefonszámon, vagy a társaság weboldalán (komvak.sk) keresztül.

A vízmű igazgatója egyúttal megjegyezte, a hatályos törvény szerint az úttestek esőnyelőit az adott út üzemeltetőjének kellene tisztítania, így például a városon áthaladó főutak esetében ez az állami közútkezelő vállalat (SSC) feladata lenne, ám ennek ellenére a KOMVaK ezeket is kitakarítja.

Lehet javítani a helyzeten

De mi kellene ahhoz, hogy a jövőben soha ne okozzon problémát egy-egy esőbomba? Ruman Patrik, a KOMVaK vezérigazgatója elmondta, a csatornahálózat kapacitása véges, egy bizonyos mennyiségnél egyszerre nem tud befogadni több esővizet – a komáromi helyzet e tekintetben egyáltalán nem rosszabb, mint bármelyik más városban. A minden kockázatot kiküszöbölő megoldás egy teljesen új csatornahálózat építése lenne az egész városban: vagy csak az esővíznek, vagy – ahogy jelenleg is van – a szennyvíznek és a csapadéknak együttesen. Ennek költsége azonban a 100 millió eurót is elérné, ami annyira magas összeg, hogy teljesen elképzelhetetlen az előteremtése.

Arra azonban reális lehetőség nyílik, hogy fokozatosan, egy-egy problémás helyen javítsanak a vízelvezetésen. Ez megvalósulhat egy-egy új csatornaszakasz építésével, amire akadt néhány példa a közelmúltban (pl. a Király püspök utcának belváros felőli része alatt), de például olyan esővíztartályok építésével is, amelyek képesek befogadni és összegyűjteni a lezúduló víz egy részét, ami így nem a csatornahálózatot terhelné – mutatott rá a vezérigazgató, hozzátéve, mindez természetesen pénzkérdés is.

A csatornák jobb átfolyásáért a lakosok is sokat tehetnek, elsősorban azzal, hogy a házukban, lakásukban található mosdó- és WC-lefolyókba nem dobnak be olyan dolgokat, amelyek könnyen dugulást okozhatnak a csatornákban. „A csatornarendszer nem pótolhatja a szemetes kosarat“ – hangsúlyozta Ruman Patrik, hozzátéve, a legnagyobb gondot a lehúzott nedves törlőkendők, intimbetétek, pelenkák jelentik. Nem szabad a lefolyóba dobni textilanyagokat, különböző vegyi, építkezési vagy keményedő anyagokat, kerti zöldhulladékot, olyan konyhai hulladékot, mint a csont, zsír, olaj, illetve bármilyen nagyobb szilárd tárgyat sem.

Segít a visszacsapó szelep

Külön problémát jelent – most is előfordult több helyen –, amikor a csatornahálózat telítettsége miatt a pincékben, alagsorban, illetve alacsony fekvésű helyeken a WC-n, mosdólefolyókon keresztül visszanyomja a vizet a rendszer. Ez ráadásul legtöbbször azt is jelenti, hogy a szennyvizet „köpi“ vissza a csatornahálózat – ez történt a Marianum iskola főépületében is, komoly károkat okozva. Erre a problémára – függően a konkrét helyi rendszertől – megoldást jelenthet, ha a lakosok, ingatlan-tulajdonosok egy ún. visszacsapó szelepet szerelnek fel a házból távozó szennyvízvezetékre. Ez garantálná, hogy ne áramoljon vissza a szennyvíz a lefolyókon keresztül. Az elmúlt évek villámárvizei miatt több komáromi is úgy döntött, él ezzel a lehetőséggel – lapunknak többen is megerősítették, hogy bevált a szelep beszerelése. A Riszdorfer-testvérek a Tuba János utcában lévő lakóházuknál építettek be visszacsapó szelepet, és most semmiféle problémájuk nem volt, holott a korábbi években elöntötte az alagsort a visszaáramló szennyvíz.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján kijelenthető, az esőbombák nyomán keletkező villámárvizek nem lesznek ritkábbak. Érthető, hogy egy teljesen új csatornarendszerre nem lesz pénz, a szükséges összeg még pályázatból sem teremthető elő. Ugyanakkor lehet és kell is tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb kárt és kellemetlenséget okozzon egy-egy hasonló helyzet – ha úgy tetszik, folytatni kell az új működési modell nyomán a KOMVaK rendelkezésére álló pénz felhasználását, de a gyorsabb eredmények érdekében városi vagy egyéb források bevonására is szükség lenne.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta augusztus 18-i számában jelent meg.)

Egyre gyakoribbak az esőbombák
Eső után köpönyeg
Tisztítják a csatornákat
Miért van sok csőtörés?