Januártól újabb költséges kötelezettség hárul a városokra és falvakra – és ezáltal a lakosokra is – a hulladékgazdálkodás terén. A konyhai biohulladékot ugyanis immár külön, szelektálva kell gyűjteni, ez a folyamat pedig, beleértve a megfelelő helyre történő elszállítást, nem olcsó mulatság – Komáromban csaknem félmillió euróba kerül. Jó hír, hogy ennek ellenére sem emelik a szemétdíjat a járási székhelyen, emiatt viszont más fejlesztésekre kevesebb pénz jut. Bár még sok a tisztázatlan kérdés a konyhai hulladék osztályozott gyűjtésével kapcsolatban, megpróbáltunk utánajárni, hogyan működik majd az új rendszer Komáromban.

Néhány hete részletesen beszámoltunk arról, hogy 2021 januárjától külön, osztályozva kell gyűjteni a konyhai hulladékot. Az ezt előíró jogszabály – mely uniós kötelezettségvállaláson alapul – már egy ideje hatályos, ám az új évtől már nem érvényesek a korábbi kivételek, így az önkormányzatok nagy többségének be kell vezetnie az új rendszert. Nemcsak a konyhai hulladékot kell külön gyűjteni, hanem a használt étolajat, zsiradékokat is, az önkormányzatoknak pedig biztosítani kell a gyűjtést, az elszállítást és a biohulladék hasznosítását is.

Konyhai hulladéknak minősül a sütés-főzés, illetve étkezés utáni maradék, például a zöldségek héja, tojáshéj, de a lejárt szavatosságú élelmiszerek is. A szeparált gyűjtés célja – összhangban az uniós előírással –, hogy ez a fajta szemét ne kerüljön a vegyes háztartási hulladék közé, amely jelenleg többnyire a szemétlerakatokban végzi. Itt az ételmaradékok rohadni, erjedni kezdenek, miközben metánt, nitrogénoxidokat és kén-hidrogént tartalmazó gázok szabadulnak fel. Ez pedig veszélyt jelent a talajvízre, egyúttal egészségügyi kockázat is, mivel az ilyen közeg remek táptalaj a baktériumoknak. A konyhai hulladék ráadásul viszonylag könnyen feldolgozható, lebontható, jó része például komposztálható, de biogáz is gyártható belőle – hasznosítás esetén pedig a bioszemét nem telíti feleslegesen a szeméttelepeket sem.

Míg Nyugat-Európában már komoly múltja van a konyhai hulladék, illetve a használt olajok szelektált gyűjtésének és hasznosításának, Szlovákiában sem az önkormányzatoknak, sem a lakosoknak nincs ilyen tapasztalatuk, sőt, a hulladékgazdálkodási vállalatok többsége is csak most veszi fel a fonalat.

Most írják ki a közbeszerzést

Komárom városa több vállalatot is megszólított, elsősorban olyan szolgáltatókat keresve, akik nemcsak a konyhai hulladék összegyűjtését, hanem a teljes folyamat lebonyolítását vállalják. A megszólított társaságok közül előzetesen csak egy társaság reagált konkrét megoldási javaslattal, ám ez még nem jelenti azt, hogy Komáromban ők végzik majd a konyhai hulladék összegyűjtésével és szállításával kapcsolatos szolgáltatást. A közbeszerzést ugyanis csak most írták ki, így más vállalatok jobb ajánlatot is adhatnak. Ugyanakkor – tekintettel a rendszer újszerűségére – túl nagy tolongás nem várható.

A képviselők által egyhangúlag jóváhagyott közbeszerzési feltételek szerint Komárom egyelőre két évre keres szolgáltatót a konyhai hulladék kezelésére. A pályázóktól a város elvárja gyűjtőkannák és zacskók biztosítását az egyes háztartások számára, illetve nagy lakótelepi kukák beszerzését is. Komáromban heti rendszerességgel gyűjtenék össze a konyhai hulladékot, erről elektronikus nyilvántartást vezetnének, a majdani szolgáltatónak pedig az elszállított biohulladék hasznosítását is meg kellene oldania. Az előzetes becslés szerint évi 460 ezer euróba kerülne a konyhai hulladék szeparált gyűjtésének megvalósítása.

Így működhet Komáromban

Komáromban Varga Tamás alpolgármester koordinálja a szemétkezeléssel kapcsolatos ügyeket. Kérdésünkre elmondta, egyelőre sok a bizonytalanság az új rendszer bevezetésével kapcsolatban, ez nagyban függ majd attól is, melyik vállalat nyeri meg a közbeszerzést, illetve milyen megoldási javaslatok érkeznek. Az eddigi egyetlen konkrét ajánlat és a korábbi egyeztetések alapján azonban elmondta, a családi házak esetében minden háztartás – összesen 3320 – kapna egy-egy 15 literes, zárható kannát, és hozzá kompatibilis zacskókat, amelyekbe a konyhai hulladék kerülne – minden, kivéve a használt étolajat és zsiradékokat. Ez a kanna elférne például a konyhai mosogatótálca alatt is. Ha egy zacskó megtelik, akkor azt a házuk elé rakhatnák ki a lakosok a kijelölt napokon – amikor a vegyes szemetet is viszik –, és a szolgáltató elszállítaná azt. A kannába helyezhető zacskókat vonalkóddal látnák el, ez egyrészt az elektronikus nyilvántartást szolgálná, melynek szükségességét a környezetvédelmi minisztérium rendelete írja elő, másrészt így ellenőrizni lehet, hogy az egyes háztartások mennyi válogatott konyhai hulladékot termelnek. A családi házak egyébként vélhetőleg kevesebbet, hiszen a konyhai szemét egy részét gond nélkül lehet komposztálni a kert végében.

A tömbházakban élők – ebben az esetben 9300 háztartásról beszélünk – a lakótelepeken külön erre a célra kihelyezett 120 literes nagy kukákba rakhatnák bele konyhai hulladékukat. Ezek a tárolók abban különböznek a már ismert kukáktól, hogy hermetikusan zárhatók. Minden meglévő lakótelepi gyűjtőállomásra – összesen 200 található városszerte – kihelyeznének egy-egy ilyen speciális kukát is. Ezeket valószínűleg heti rendszerességgel ürítik majd, de – tekintettel a tartalmukra – nem a helyszínen öntenék ki, hanem a megtelt kukát egy alaposan megtisztított, fertőtlenített üresre cserélnék. Az egyelőre bizonytalan, hogy a lakótelepi lakásokban a családi házakhoz hasonló módon gyűjtik-e a biohulladékot – vélhetőleg az itteni háztartások zacskókat kapnak majd erre a célra, és ezeket kell majd a lakótelepi gyűjtőkukákba dobni.

A használt olaj és zsír gyűjtésére kisebb, 3 literes kannák szolgálnak majd, melyek ugyancsak szorosan zárhatók lesznek. „A tapasztalatok szerint egy átlagos háztartásban az olajos kanna másfél hónap alatt telik meg, ezt követően üres, tiszta kannát kapnak a lakosok. Családi házaknál ezt is a ház elé kell majd kihelyezni, a lakótelepi gyűjtés menete azonban egyelőre tisztázatlan“ – mondta Varga Tamás, hozzátéve, a közbeszerzés lezárulása után tisztulhat a kép. Nemcsak ő, hanem néhány képviselő is utalt rá, nem lesz egyszerű az új rendszer bevezetése, hiszen még a „hagyományos“ szelektálás sem megy zökkenőmentesen.

Hajthatatlan a minisztérium

Az önkormányzatokat tömörítő szervezetek már hónapok óta lobbiznak a környezetvédelmi minisztériumnál annak érdekében, hogy halassza el az új rendszer bevezetését. Annál is inkább, mivel a járvány és az ezzel kapcsolatos intézkedések miatt minden városban és községben visszaestek a bevételek, az új kötelezettség beindítása pedig költséges. Ráadásul a járvánnyal kapcsolatos teendőik miatt az önkormányzatoknak idejük sem volt arra, hogy megfelelően felkészüljenek a bevezetésre. Bár az uniós klímamegállapodás alapján 2023-ig lenne lehetőség a halasztásra, Ján Budaj környezetvédelmi miniszter hajthatatlan. Egy apró engedményt azért tett: 2021. július elsejéig az illetékes felügyelet csak figyelmezteti a hiányosságokra az önkormányzatokat, és nem szab ki bírságot.

Nem emelik a szemétdíjat

Jelenleg 32 euró/fő a lakossági szemétdíj Komáromban, ám az ebből befolyó összeg már évek óta nem elegendő a hulladék kezelésével kapcsolatos költségekre. A legtöbb településen hasonló a helyzet, ám Komáromban ezzel együtt is drágának számít a hulladékkezelés, aminek több oka van. Egyrészt az, hogy kifejezetten alacsony az osztályozott hulladék aránya – 20 százalék körüli –, ami miatt a városnak komoly „büntetőilletéket“ kell fizetnie az államnak. Ez összefügg azzal, hogy hosszú ideje gondok vannak a válogatott hulladék begyűjtése és értékesítése körül, hogy a városnak a mai napig nincs komposztálója, továbbá a lakosok egy jelentős része nem túl fegyelmezett a hulladékkezelés, a szeparálás terén. Ugyancsak drágítja a hulladékkezelést, hogy a város szeméttelepét a ’90-es években eladták, így ki van szolgáltatva a lerakati díj megállapítása terén. „Az elmúlt 20-30 évben egyre rosszabbá váltak a hulladékgazdálkodás körülményei, egyre kiszolgáltatottabbá vált a város. Régebben szemétszállító vállalata is volt Komáromnak, azonban azt is elherdálták. Több körrel lemaradtunk az önkormányzatok többségétől, van mit behoznunk, ám ez nem megy egyik pillanatról a másikra“ – mondta lapunknak Keszegh Béla polgármester.

Mindehhez jön az említett évi 460 ezer eurós pluszkiadás a konyhai hulladék szeparált gyűjtésének bevezetésével. Csak ez további 15 euróval növeli meg a szemétkezelés költségét egy lakosra számolva. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben (függően még az idei szelektálási aránytól is) már nagyjából 58 eurónyi költség jut egy lakosra.

Keszegh Béla mindezek ellenére leszögezte, nincs napirenden a szemétdíj emelése, a város kipótolja a hiányzó összeget. „Azt azonban mindenkinek tudatosítani kell, hogy jövőre félmillió euróval többet kell költenie a városnak a szemétkezelésre, ezt az összeget pedig máshonnan kell elvennünk“ – hangsúlyozta Komárom polgármestere.

Lépések szemét-ügyben

Varga Tamás alpolgármester emlékeztetett, az új városvezetés hivatalba lépése óta igyekszik pozitív irányba mozdítani a hulladékkezelés jelentette kihívásokat, fokozatosan oldani a sokáig hanyagolt problémákat. Tavaly több helyen is szarkofágos gyűjtőállomásokat építettek, idén júniusban pedig átépítették az Eötvös utcai kukaállomást: fallal, rácsokkal és tetővel teljesen lezárták. Így már csak az érintett lakosok tudnak ide bejutni a chipkártyával nyíló kapukon. Mivel néhány hónap alatt kiderült, bevált az új rendszer, további hat helyen hasonló módon építik át a meglévő konténerállomásokat – a képviselők jóvá is hagyták az erre a célra szánt 33 ezer eurót.

Novemberben döntöttek arról is, hogy a város 200 darab nagyméretű kukát vásárol, mivel a meglévők egy része megrongálódott, elöregedett a használat során. Ezek közül 100 vegyes szemét, 100 pedig osztályozott hulladék gyűjtésére szolgál majd. Idén döntés született a KN Smart Servis városi cég alapításáról is, amelynek a hulladékgazdálkodásban is szerepet szánnak: a városvezetés reményei szerint ugyanis csökkenteni tudják a költségeket, ha egyes szolgáltatásokért a városnak nem kell külső cégeknek fizetni. A járvány miatt azonban egyelőre jegelték a cég tényleges beindítását.

Keszegh Béla polgármester megjegyezte, elkészült egy 1,4 millió eurós pályázati beadvány komposztáló építésére, valamint folyamatban van a harcsási gyűjtőudvar átépítési terveinek kidolgozása is – utóbbi kivitelezése részben városi pénzből, részben pályázati támogatásból valósulhat meg.

„Születhet bármennyi törvény és előírás, a hulladék okozta problémákat csak akkor tudjuk kezelni, ha a lakosok is részt vállalnak a megoldásban. Minél többet teszünk ezért, annál több pénz marad fejlesztésekre, iskolákra, utakra, parkokra, ami közös érdekünk!” – hangsúlyozta Komárom polgármestere.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:
Bár szükséges lenne, mégis elutasították a szemétdíj-emelést Ógyallán
Külön kell gyűjteni a konyhai hulladékot
További hat zárt kukatároló épül