Ilyen lesz a felújított Eötvös iskola

Idén ünnepli megalapításának 60. évfordulóját az Eötvös Utcai Alapiskola, melyet még ebben az évben kívül-belül teljesen felújítanak egy több mint egymillió eurós magyarországi támogatásnak köszönhetően. A magyar tannyelvű komáromi alapiskola egyúttal új nevet vesz fel, Eötvös Józsefét, aki a 19. században közoktatási miniszteri pozíciót is betöltött, de a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként is tevékenykedett.

Tavaly novemberben derült ki, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága csaknem 420 millió forinttal – jelenlegi árfolyamon nagyjából 1,1 millió euróval – járul hozzá a komáromi magyar iskola felújításához. A felújítás magába foglalja az elöregedett ablakok cseréjét, a tetőzet felújítását és szigetelését, az épület külső falának szigetelését, az iskola területén lévő utak és járdák felújítását, a tantermek és folyosók festését, a szociális helyiségek és a folyosók padlóburkolatának felújítását, a médiaterem bővítését, továbbá egy atlétikai pálya és műfüves multifunkciós sportpálya kiépítését. Nemrégiben a látványtervek is elkészültek.

Majer Péter iskolaigazgató kérdésünkre elmondta, a teljes körű felújítással kapcsolatos közbeszerzések lebonyolítása folyamatban van, illetve néhány már le is zárult. Az iskola ugyanis takarékossági okok miatt nem egy nagy közbeszerzést írt ki. Elsőként az ablakok cseréje és a tetőzet felújítása történik meg, az új bablakok gyártása már el is kezdődött. A munkálatok jelentős része májustól indul, a legnagyobb „felfordulással“ járó építkezéseket pedig a nyári szünidőre ütemezik, hogy ezek minél kevésbé zavarják az oktatást. A munkák zömét a tanévkezdésig igyekeznek befejezni, idén október végére pedig az egész felújítási projekt lezárulhat.

Eötvös József Alapiskola

A komáromi Eötvös Utcai Alapiskolát a legtöbben eddig is Eötvös iskolaként ismerték, hamarosan hivatalosan is Eötvös József Alapiskola lesz a neve. Az intézmény ugyanis nemrégiben kérvényezte a névváltoztatást, amit Komárom képviselő-testülete ferbuár elején jóvá is hagyott. Jelenleg a különböző szakhatóságok hozzájárulásának megszerzése zajlik, a végső beleegyezést az iskolaügyi minisztériumnak kell megadnia. Ha ez március végéig megtörténik, akkor idén szeptembertől válik hivatalossá az iskola új neve.

„Minden oktatási intézmény alapvető törekvése, hogy diákjainak értéket, magatartásmintát, irányvonalat adjon, hogy mindenkor büszkék legyenek arra, hogy ehhez az intézményhez tartoztak, tartoznak. Ebből az aspektusból kiindulva az iskola igazgatósága a tanári karral közösen elhatározta, hogy az iskola fennállásának 60. évfordulója alkalmából szeretné felvenni Eötvös József báró nevét, akivel már több évtizede kapcsolatban vagyunk. Valamennyien úgy gondoljuk, hogy az oktatásügyhöz jobban kötődő, munkásságával azonosulni tudó, méltóbb történelmi személyiséget nem is találhatnánk“ – indokolta a névváltoztatást az iskola a városhoz benyújtott kérvényben.


Eötvös József (1813 – 1871)

Báró Eötvös József a reformkorban, az első független felelős magyar polgári kormányban – Batthyány Lajos, majd később a kiegyezést követően az Andrássy Gyula elnökölt kormányban – vallás- és közoktatási miniszteri pozíciót töltött be. 1866 és 1871 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, ugyanebben az időben, hét éven keresztül pedig a Kisfaludy Társaság elnöki tisztét is betöltötte. 1848-ban az első független felelős magyar polgári kormány idején Eötvös közvetlen munkatársai között volt a komáromi születésű Beöthy Zsigmond költő, író, Komárom város szülötte, Komárom megyei szolgabíró, aki a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban volt titkár, később pedig bíró és az országgyűlés főrendi házának tagja. Beöthy Zsigmond kinevezését Eötvös Józseffel való közvetlen kapcsolatának köszönhette. Tekintettel barátságukra, Eötvös József magánemberként valószínűleg megfordult az egykor híres, Rozália tér sarkán álló Beöthy-házban.

Politikusi tevékenységét tekintve olyan célok megvalósítására törekedett, mellyel biztosítja az egyéni szabadságot, a lehetőséget a polgároknak az anyagi és szellemi javak megteremtésére. A közoktatás rendszerét mindig társadalmi meghatározottságában és a társadalom szükségletei szempontjából szemlélte. Eötvös József második miniszteri ciklusa idején került jóváhagyásra az általa javasolt szabadelvű értékeket képviselő népiskolai közoktatásról szóló törvény (1868. évi XXXVIII.tc.), valamint a nevével összeforrt nemzetiségi törvény (1868. évi XLIV. tc.). E törvény értelmében érte el az ország területén élő népek nyelvhasználati jogainak biztosítását, mely egyben nemzetiségi egyenjogúságot biztosított számukra. Ugyancsak Eötvös József nevéhez köthető a zsidók egyenjogúsítása tárgyában alkotott jogszabály.

Egész pályáját tekintve legfontosabb feladatának tekintette az erkölcsi törvények megtartásának biztosítását, a jogbiztonság, a közjólét megteremtését. A művelődést, mint a tiszta erkölcsiség, a szeretet irányában való fejlődést fogta fel.

(csá)

Kapcsolódó cikkeink:

Milliós felújítás az Eötvös iskolában
Teljes felújítás a Marianumban
Játszva tanulni szlovákul
Megújultak az Eötvös iskola tornatermei



Top