A Statisztikai Hivatal nem tájékoztat részletesen arról, hogy mely régiókban, településeken milyen arányban kapcsolódtak be a lakosok a népszámlálás jelenleg is folyamatban lévő online részébe. A rendelkezésre álló részadatok alapján mégis kijelenthető, a déli, magyarlakta településeken eddig az országos átlagnál kevesebben töltötték ki a népszámlálási kérdőívet. Ha ez így maradna, az kedvezőtlenül befolyásolná a magyarság arányát, és a népszámlálás eredménye a valóságosnál is alacsonyabbnak mutatná a magyarok lélekszámát.

Még egy hét van hátra a 2021-es népszámlálás online részéből, mely március 31-én zárul. Eddig Szlovákia lakosságának több mint 70 százaléka töltötte ki online a népszámlálással kapcsolatos kérdőívet, ami azt jelenti, 3 950 000 ember kapcsolódott be a népszámlálás online részébe – legalábbis múlt csütörtökön ez volt a helyzet Jasmína Stauder, a 2021-es népszámlálás szóvivője szerint. A statisztikai hivatal korábbi sajtóközleménye alapján Zsolna megye áll a legjobban a részvételt illetően, majd Trencsén megye és Nagyszombat megye következik.

Titkolózó hivatal

Magyar szempontból azonban nem a megyei statisztikák, hanem a járásokra, településekre lebontott részvételi adatok lennének érdekesek, csakhogy a Statisztikai Hivatal ezekről valamiért nem kíván tájékoztatni. Múlt héten lapunk is érdeklődött arról, pillanatnyilag hogyan állnak az egyes települések a részvételt illetően, ám ezen kérdésünkre nem kaptunk érdemi választ. Csupán Komárom adatát kaptuk meg, ami 5 százalékkal rosszabb az országos átlagnál – múlt csütörtökig Komáromban a lakosok 65 százaléka töltötte ki az online népszámlálási űrlapot.

Jelenleg csupán a ma7.sk hírportálnak küldött március 11-i részadatok alapján írhatjuk le, hogy a magyarlakta vidékeken az országosnál érzékelhetően alacsonyabb a népszámláláson való részvételi arány. Az említett számok a 10 ezer lakosnál népesebb városok részvételi adatait sorolja fel. Ezekből világosan látszik, hogy minden megyében a déli, magyarlakta városokban kapcsolódtak be legkevesebben a népszámlálásba. Nyitra megyében például (március 11-én) Nagytapolcsány 65 százalékon, Léva 66 százalékon, Nyitra 64 százalékon állt, miközben ekkor Párkányban 58 százalék, Komáromban 57 százalék, Gútán viszont csak 54 százalék volt a népszámlálási ívet kitöltők száma.

Miért baj az alacsonyabb részvétel?

Ha a magyarlakta településeken nem javul a részvételi arány, az kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyarság létszámát és arányát Szlovákiában. Ha pont a déli településeken töltik ki a legkevesebben a népszámlálási űrlapokat, akkor a magyarok lélekszáma még a valóságosnál is alacsonyabb számot mutathat. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a népszámlálás eredménye szerint mennyi magyar él az országban. Ettől függnek majd az állami kulturális támogatások, de a helyi nyelvi jogok is – például az, hogy egy adott településen használhatjuk-e a magyar nyelvet a hivatali ügyintézés során. Míg a többségi nemzet számára a népszámlálás csupán egy adminisztratív esemény, a magyarság számára jóval több ennél – kisebbségi jogainkat befolyásolja az eredmény.

Nem egyértelmű, mi az oka annak, hogy a magyarlakta vidékek némileg elmaradnak a részvételben. Közrejátszhat ebben az is, hogy a magyar népesség 3-4 évvel idősebb az országos átlagnál, emiatt pedig nagyobb azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek a megfelelő készségekkel, akár eszközökkel, és emiatt nem tudnak bekapcsolódni a népszámlálás online részébe. Ezért is lenne fontos, hogy a fiatalabb hozzátartozók, ismerősök segítsenek az időseknek az online kérdőív kitöltésben.

Valójában csak 6 hétig tart az offline népszámlálás

Komárom önkormányzata múlt heti felhívásában ugyancsak arra buzdítja a lakosokat, hogy lehetőség szerint már az online népszámlálásba kapcsolódjanak be, és segítsenek azoknak, akik ezt eszközök vagy készségek hiányában nem tudják maguk megoldani. Bár az online rész lezárultával következik a népszámlálás offline része, mely asszisztensek segítségével zajlik majd április 1-jétől október 31-ig, ez mégsem jelenti azt, hogy 7 teljes hónapig tart majd.

Eddig erről nem sok szó esett, ám a Statisztikai Hivatal és Komárom közleménye is felhívja a figyelmet arra, hogy a 7 hónapos időszak csak egy időkeret, amelyen belül az egyes önkormányzatoknak kell kijelölni egy 6 hétig tartó időintervallumot, amikor az adott településen lezajlik majd az asszisztensek segítségével történő népszámlálás. Az egyelőre a jövő zenéje, hogy melyik önkormányzat mikorra jelöli ki ezt a 6 hetes időszakot, hiszen ez függ a járványügyi helyzettől, illetve az illetékes regionális közegészségügyi hivatal engedélyétől is. Biztosra vehető, hogy a legtöbb településen nem rögtön áprilisban kezdődik az offline népszámlálás, hanem megvárják, míg lecseng a járvány harmadik hulláma.

Tekintettel a fentiekre, valóban az lenne az ideális, ha a hátralévő bő egy hétben minél többen kihasználnák az online népszámlálás lehetőségét. A népszámlálás magyar kampánystábja is ezt szorgalmazza, egyúttal arra buzdítja a szlovákiai magyarokat, bátran vállalják fel és jelöljék is meg a magyar nemzetiséget.

10 perc alatt kényelmesen kitölthető

2021. február 15-én rajtolt el a népszámlálás online része. A népszámlálási kérdőívet – akár online, akár később, segítséggel – minden lakosnak kötelező kitöltenie. Nemcsak a Szlovákiában élő szlovák állampolgároknak, hanem minden olyan személynek, akinek Szlovákiában állandó vagy átmeneti lakhelye van, illetve annak is, aki az év nagyobb részében Szlovákiában tartózkodik. A gyerekek nevében a szülő, törvényes képviselő közli az adatokat.

Az online számlálás a www.scitanie.sk weboldalon elérhető kérdőív, illetve mobilalkalmazás segítségével történik. Első lépésként regisztrálnunk kell személyi számunk (rodné číslo) megadásával (esetlegesen elektronikus személyi igazolványunk segítségével), ezt követően férünk hozzá az online űrlaphoz, mely 10 perc alatt kényelmesen kitölthető. Tizennégy kérdésre kell válaszolnunk, többek között arra, kivel élünk egy háztartásban, hány gyermekünk született, milyen a legmagasabb végzettségünk, hol van a munkahelyünk és mi a jelenlegi foglalkozásunk, milyen rendszerességgel járunk munkába/iskolába. Ugyancsak meg kell jelölni aktuális családi állapotunkat, megadni a vallásunkra és anyanyelvünkre vonatkozó adatokat, illetve válaszolnunk kell a magyar szempontból legfontosabb kérdésre is, amely a nemzetiségünkre vonatkozik.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta március 23-i számában jelent meg.)