Napjainkban a klímaváltozás egyik leginkább érezhető hatása, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás; megfigyelhető, hogy jelentősen nő a szélsőségesen meleg napok száma, ami nagyon káros lehet a növényzetre. Mezőgazdasági kultúráinkat stresszhatások érik, amiket az adott évszaknak nem megfelelő melegebb vagy hidegebb időszakok okoznak. A szélsőséges időjárás az idei évre is jellemző.

Az őszi vetésű, áttelelő kultúrák a nappalok rövidülésével és a hőmérséklet csökkenésével megkezdik a tartalékok, például a keményítő felhalmozását a raktározó szervekben. A kora tavaszi vegetatív induláshoz, a bokrosodáshoz, a rügyfakadáshoz a növények őszi állapota, tápanyagokkal való feltöltöttsége alapozza meg a termésbiztonságot, valamint a következő fejlődési ciklusok optimális végbemenetelét. A március közepe óta tartó hűvös, olykor hideg időjárás lelassította a vegetáció fejlődését, meghosszította a növények tavasz első felére jellemző fenológiai fázisait. A júniusi szárazság és az extrém meleg viszont azt eredményezte, hogy az idei hideg tavasz okozta csúszás ellenére – a hagyományokhoz híven – június végén, Péter és Pál napján elindulhattak a kombájnok járásunkban is. Elsőként a repce és az őszi árpa érik, ezzel kezdődik a gabona betakarítása.

A legtöbb helyen már aratnak

A hektárhozamok, de az aratás kezdete is nagyban eltér a járás egyes régióiban. A mezőgazdasági szakemberek szerint az idén is az utóbbi években megszokott termésátlagok várhatók.

A Búcsi Mezőgazdasági Szövetkezetben július 5-én kezdték meg az aratást. Sidó Ágnes agronómus tájékoztatása alapján az előzetes termésbecslési adatok biztatóak: a 200 hektáron termesztett repce 3 tonnás hektárhozamot adott. Tavaszi árpát 155 hektáron termesztik és 5,5 tonnás hozamot várnak, míg a 400 hektáron termesztett őszi búza 5-6 tonnás hektárhozamot ígér.

Füsi Nagy Zoltán, a Tanyi Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője elmondta, ebben az évben 56 hektár tavaszi árpa, 560 hektár őszi búza, 350 hektár repce és 185 hektár durumbúza, más néven kemény búza kerül betakarításra.

A Perbetei Mezőgazdasági Szövetkezet agronómusa, Krutek Oto arról tájékoztatta hetilapunkat, hogy idén 400 ha búza, 200 ha repce, 180 ha tavaszi árpa és 115 ha őszi vár betakarításra. Az aratás náluk csak most kezdődik, mert sok helyütt eddig még nem volt teljesen beérve a learatásra váró gabona szalmája.

A Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezetben június 30-án kezdték meg az idei aratást. Balogh Mihály agronómus hetilapunknak elmondta, hogy őszi árpát 370 hektáron takarították be, 6 tonnás hektárhozammal, repcét 450 hektáron termesztettek 3,8 tonnás hozamot értek el. A tavaszi árpát 500 hektárról kell betakarítani, az előzetes termésbecslési adatok alapján 6,5 tonnás hektárhozammal számolnak. 3000 hektáron termesztenek búzát, ebből 600 hektáron a durumbúzát a helyi malom részére és 260 hektáron tönkölybúzát, amit ugyancsak itt őrölnek. A tönkölybúzából készült liszt a hagyományos liszttel szemben lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz. Magas fehérje-, rost-, ásványianyag- és vitamintartalmának köszönhetően sokkal egészségesebb, mint a búzaliszt. Gyerekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják. A teljes kiőrlésű tönkölylisztek pedig jótékony hatással vannak a cukorbetegekre. Sajnos, az elmúlt napok magas hőmérséklete negatív hatással lehet a gabonaszemek érésére, majd a sütőipar megítélése szerint a kenyérgabona minőségére is.

Az izsai/bokrospusztai Dumet Kft. 160 hektáron termeszt búzát. Sámson Enikő ügyvezető arról tájékoztatott, hogy mivel a terület 6 kisebb parcellából tevődik össze, amelyeket különböző talajviszonyok jellemeznek, így a gabona érése is változó, az aratást a napokban kezdik meg.

Alkalmazkodni kell a szélsőséges időjáráshoz

A szakemberek elmondása alapján a növénytermesztésnek nehéz lesz alkalmazkodnia a szélsőséges időjáráshoz, a fokozódó felmelegedéshez és az aszályhoz, az ezekkel összefüggő természeti csapások gyakoriságához és intenzitásához. Igen aktuális kérdés az élelmiszer-ellátás biztonsága, átfogó megoldásra van szükség, ami a fajtától a talajművelésen, a termesztéstechnológián, a biztosításon át egészen a segélyezésig terjed. A szántóföldi növénytermelésben meghatározó a növénytermelési szerkezetarány módosítása, a stresszeket jobban tűrő növényfajok vetésterületének növelése, a termőhelyi adottságokhoz és a növény igényeihez igazodó technológiák, valamint technikák alkalmazása. Az eddigi tapasztalatok alapján várható, hogy új növényi kórokozók és kártevők jelennek meg hazánkban is. Ezek a hagyományos károkozókhoz képest agresszívebbek, és tömeges megjelenésük is valószínűsíthető. Ezért az alkalmazkodásban megnő a betegségekkel szemben ellenálló fajták nemesítésének jelentősége, az előrejelzés, a szervezett szaktanácsadás, az összefogott és integrált növényvédelem, valamint a korszerű technikai eszközök alkalmazásának szükségessége.

miriák

(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)