Az egészségügyi minisztérium a kórházreform keretében a Komáromi Agel Kórház leminősítését javasolja. Ez kórházi osztályok megszűnését jelentené, így sok kezelés csak Érsekújvárban lenne elérhető. A központi tervek ellen nemcsak a kórház, hanem Komárom városa, Nyitra Megye Önkormányzata, politikai pártok és lakosok is tiltakoznak. Egyértelmű, hogy az észérvek a lefokozás ellen szólnak, az azonban kérdés, hogy ezt belátja-e az egészségügyi minisztérium is. Remélhetőleg igen, hiszen a leminősítést egy hibás népességi adat alapján javasolták.

A kormány által tervezett egészségügyi reform fő célja, hogy az emberek a jelenleginél jobb minőségű ellátást kapjanak, még annak árán is, hogy egyes kezelések és egészségügyi szolgáltatások csak távolabb, egyes kiemelt kórházakban lesznek elérhetők. Az egészségügyi minisztérium szerint erre van igény. A kritikusok azonban úgy látják, egy reformot nem leépítéssel kell kezdeni, különösen nem egy újabb járványhullám kezdetén.

Még júniusban derült ki, hogy a kórházreform részeként az egészségügyi minisztérium 22 regionális kórházat fokozna le, köztük a komáromit is. Mindez egy belső, a minisztérium számára készült szakmai anyagban szerepel, mely szerint a komáromi intézmény a legalsóbb szintű kórházi besorolást kapná. Ez azt jelentené, hogy csak alapellátást, utókezelést nyújthatnának, vagyis kórházi osztályokat kellene bezárni.

Eleinte nem tűnt komolynak

Júniusi cikkünkben már írtunk a kórház esetleges leminősítéséről, ám akkor úgy tűnt, nem lesz tartós az elképzelés, hiszen több súlyos érv szól ellene. Filkó Gabriella, a kórház igazgató-helyettese akkor kijelentette, nem tartja megalapozottnak a terveket. „A komáromi kórház 2018 óta nyújt sürgősségi ellátást, szerződés alapján. Azok a kórházak, amelyek ezt biztosítják, a hatályos törvény értelmében nem minősülhetnek alapellátást nyújtó intézménynek“ – szögezte le. Tehát ahhoz, hogy a kormány egyáltalán lefokozhassa a komáromi kórházat, ezt a jogszabályt is módosítania kellene. Ez pedig már csak azért is abszurd lenne, mert a kórházban jelenleg is folyamatban van az új sürgősségi betegellátó központ építése, ami idén decemberre készülhet el, 2022 első negyedévében pedig a működését is megkezdheti – emelte ki a kórház igazgató-helyettese. A 11,2 millió eurós összköltségű beruházást ráadásul nagyrészt uniós forrásból finanszírozzák, mintegy 8,2 millió euró érkezik az EU-tól. Az uniós támogatású projekteknél pedig általános szabály, hogy legalább 5 évig működniük kell. Ha ez nem így lesz, a támogatást vissza kell fizetni, a kárt pedig „valakinek“ meg kell térítenie.

Ezenkívül az új onkológiai központ eddig 6 millió euróba került, két évvel ezelőtt pedig 5,2 millió euróból kívül-belül megújult a belgyógyászati pavilon – hogy csak a legköltségesebb beruházásokat említsük. Egy esetleges lefokozással ezen fejlesztések nagyrészt feleslegessé válnának.

A megye támogatja a kórházat

Június közepe óta eltelt két hónap, és az egészségügyi minisztérium egyelőre kitart a munkaanyag mellett: a Komáromi Agel Kórház is az ún. közösségi kórházak között szerepel a minisztérium által bemutatott javaslatban, ami a legalacsonyabb szintű besorolás.

Komárom városa, a Nyitra Megyei Önkormányzat és a kórház ugyanakkor már júniusban fellépett a tervek ellen. Viola Miklós (MKP) megyei képviselő, a megyei egészségügyi bizottság elnöke javaslatára a megyei közgyűlés egy határozatot fogadott el, mely felhatalmazza és felkéri Milan Belica megyeelnököt és a hivatal vezetőjét, hogy tárgyalásokat folytasson az egészségügyi tárcával a sürgősségi ellátást nyújtó megyei kórházi ágyak számának megmaradása, egyúttal a komáromi kórház leminősítésének megakadályozása érdekében. Viola Miklós kiemelte, a határozatot minden jelenlévő megyei képviselő támogatta.

A komáromi kórház osztályainak megmaradását természetesen a járás minden településének önkormányzata is támogatja, a témáról a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása komáromi járási szervezetének júniusi közgyűlésén is szó volt.

Komárom is nyomást gyakorol

Komárom polgármestere, Keszegh Béla július elején levélben fordult Ivan Lengvarský egészségügyi miniszterhez, személyes találkozót kérve a komáromi kórház jövőjének ügyében. Olyan egyeztetést javasolt, melyen rajta kívül Miroslav Jaška kórházigazgató, Milan Belica megyeelnök és Viola Miklós megyei egészségügyi bizottsági elnök is jelen lennének. Ilyen találkozóra egyelőre nem került sor, ugyanakkor az elmúlt két hétben intenzív párbeszéd zajlott a kórházigazgató és a tárca illetékesei között.

A polgármester szerint a komáromi kórház leminősítésének terve azért is érthetetlen, mert a járási intézmény csaknem 110 ezer ember egészségügyi ellátását szolgálja – a Komáromi járás az egyik legnépesebb az országban. Sőt, ha az uniós szabályok, az egészségügyi biztosítási rendszerek összehangolása ezt a jövőben lehetővé tenné, akár a határ túloldalán élő magyar állampolgároknak is képes lenne szolgáltatásokat nyújtani.

Keszegh Béla is hangsúlyozta, az elmúlt években komoly fejlesztések történtek a kórházban, sőt, jelenleg is folynak. „Az onkológiai központ az elmúlt években országosan a legjobbak közé került, ahová távolabbi régiókból is érkeznek páciensek, miközben járásunkban évek óta magas a daganatos betegek száma. A megújult kórházi gyógyszertár ugyancsak kiemelkedő színvonalat képvisel, a gyógyszerkészítés terén a szigorú európai követelményeknek is megfelel. Ugyanígy a szülészet is jó hírnévnek örvend, évek óta jellemző, hogy más járásokban élő kismamák is itt szülik meg gyermeküket. A kórház alkalmazottai pedig nemcsak a Komáromi járásban, hanem más régiókban is aktívan segédkeztek a tömeges oltáskor” – sorolta Komárom polgármestere, hogy miért lenne teljesen ésszerűtlen az intézmény lefokozása, a kórházi osztályok bezárása. Megemlítette továbbá, a járási úthálózat elhanyagolt, Komáromból csak az átmenetileg alátámasztott Vág-hídon lehet eljutni az érsekújvári kórházig – mely jelen állás szerint megőrizné regionális besorolását –, ráadásul nálunk autópályán sem lehet gyorsan közlekedni, mint esetleg más járások között.

Tiltakoznak a pártok, petíció indult

Az Összefogás és a Magyar Közösség Pártja (MKP) is határozottan tiltakozik a dél-szlovákiai kórházak lefokozása ellen. Az Összefogás közleményében hangsúlyozza, Komáromban megszűnne a sebészet, az ideggyógyászat, az onkológiai központ pedig mindössze utókezelést és rehabilitációs egészségügyi ellátást nyújtana. A reform következményeként többet kellene utaz-ni a kezelésekért, munkahelyek szűnnének meg, kevesebb egészségügyi beruházás érkezne, a jelenlegiek pedig értelmüket vesztenék – mutat rá a mozgalom.

Az MKP is elítéli a terveket, rámutatva arra, olyan magyarlakta régiókat érintene a leépítés, ahol a beteg számára fontos, hogy az anyanyelvén tudjon az orvossal kommunikálni. „A sürgősségi sebészeti és neurológiai ellátásra ezekben a régiókban is óriási szükség van! Nem mindegy, hogy például egy agyvérzéses beteg hány percen belül kapja meg az életmentő ellátást” – áll a párt nyilatkozatában. Mindkét párt leszögezte, minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a minisztérium „érzéketlen tervei“ ne valósulhassanak meg.

Nemrégiben a civilek is akcióba léptek. A komáromi Nec Arte Nec Marte polgári társulás petíciót indított „a kórházi osztályok megszüntetése” ellen, amit másfél hét alatt közel 4 ezren írtak alá az interneten. A peticie.com weboldalon lehet támogatni az aláírásgyűjtést.

Pozitív elmozdulás?

Viola Miklós és Keszegh Béla egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzetben együttműködésre és összefogásra van szükség. A megyei képviselő elmondta, a minisztérium sokáig hajthatatlannak tűnt a komáromi kórház ügyében, ám információi szerint az elmúlt napokban pozitív elmozdulás történt, így optimista az intézmény jövőjével kapcsolatban – jó esélyt lát arra, hogy ne minősítsék le. Hozzátette, megyei szinten továbbra is foglalkoznak a témával, legközelebb az eheti közgyűlésen.

Martina Pavlíková, a kórház szóvivője kérdésünkre elmondta, nem kérdőjelezik meg a kórházhálózat optimalizálásának szükségességét, azonban szerintük egy ilyen reformot csak tényeken alapuló párbeszéd után kellene elindítani, bevonva minden érintett egészségügyi szereplőt.

Miroslav Jaška kórházigazgató rámutatott, az eléjük tárt minisztériumi anyagban a Komáromi járás népessége a valós 110 ezer lakos helyett csak 70 ezresként szerepelt, és ez a hibásan megadott paraméter az egyetlen, amely alapján leminősítésre javasolták a komáromi kórházat. Azaz, már most is teljesíti az összes szakmai feltételt ahhoz, hogy megőrizhesse eddigi jellegét és jelentőségét. „Kórházunk minden alkalmazottja bízik a józan észben, abban, hogy meghallgatásra találnak érveink, és a végső döntés valós adatok alapján születik meg“ – hangsúlyozta Miroslav Jaška.

Csaba Ádám