A vártnál sokkal hamarabb elindították a volt Poliklinika épületének műemlékké nyilvánítási eljárását, ami azt jelenti, e pillanattól kezdve a döntés meghozataláig műemléki védettséget élvez a Klapka téri ingatlan. Ez a tény valószínűleg sokkal több nehézséget okoz az esetleges pozitív hatásoknál. Az biztos, hogy így sokkal drágább lesz a felújítás, az épület jövőbeni kihasználhatósága pedig csökken. A polgármester csalódott, szerinte túl hamar indult meg az eljárás, ráadásul szerinte rosszindulatú gáncsoskodással akarják késleltetni az épület felújítását.

Hosszú évek egy helyben topogása után az elmúlt egy évben konkrét lépések történtek a volt Poliklinika épületének megmentése érdekében. Nyáron lezárult a felújítás részletes terveinek kidolgozására kiírt közbeszerzés, melyre heten jelentkeztek, és végül a komáromi AKVADRÁT Kft. lett a nyertes. Csémy Olivér és Csémy Krisztián építészek tervezőirodája 133 ezer euróért vállalta, hogy elkészíti a volt Poliklinika felújítását célzó tanulmányt, majd a projektdokumentációt és a kivitelezés költségvetését is. Mivel Komáromban a belváros műemlékvédelmi zóna, az itteni épületek külsejét nem szabad módosítani, a külső homlokzatnak a felújítás után is meg kell őriznie eredeti kinézetét. A belsőt viszont át lehet alakítani, a kornak megfelelő tereket létrehozni, vagy éppen liftet beépíteni.

Mindeddig ezek a szabályok vonatkoztak a volt Poliklinika épületére is, ez azonban néhány hete megváltozott. Az országos műemlékvédelmi hivatal ugyanis úgy döntött, megindítja a közigazgatási eljárást a volt Poliklinika nemzeti kulturális műemlékké nyilvánításának ügyében, amiről múlt szerdán értesítették az önkormányzatot. Ez pedig azt jelenti, az eljárás lezárultáig az épület műemléki védettséget élvez.

Jóval drágább lesz

Keszegh Béla, Komárom polgármestere lapunknak elmondta, ez azért baj, mert így már az épület belső terét sem lehet módosítani, vagyis például nem lehetséges egyes helyiségek egybenyitása, teremmé alakítása. Mindez rontja az épület jövőbeni kihasználhatóságát. Sőt, most már arra is ügyelni kell a felújítás során, hogy a belső terekben a korabeli anyagokat használják fel, az eredetinek megfelelő ajtókat építsenek be, de még a kilincset sem szabad modernebbre cserélni – a műemlékvédők esetleg tehetnek engedményeket, de erről majd később. Az biztos, hogy ez a felújítási költségek drágulását okozza. Legutóbbi becslések szerint – mivel jelentősen emelkedtek az építőanyagok árai – 7 millió euróba kerülne az épület teljes körű felújítása, műemlékként viszont ennél is jelentősen drágább lehet.

A polgármester elmondta, meglepődött azon, hogy a megszo-kotthoz képest szupergyorsan megindult a műemlékké nyilvánítással kapcsolatos közigazgatási eljárás. A régiós műemlékvédelmi hivatal ugyanis csak idén augusztus közepén terjesztette fel a műemlékké nyilvánítási javaslatot az országos központba, ám 1-2 hétre rá az már meg is indította az eljárást, holott szerinte ez általában 1-2 évvel később szokott megtörténni. Keszegh Béla úgy látja, az országos műemlékvédelmi hivatal sietős ügyintézéséhez annak a csoportnak is köze lehet, akik petíciót indítottak a műemlékké nyilvánítás érdekében.

Aláírásgyűjtés zajlott

Még tavaly indított online petíciót a Nec Arte Nec Marte polgári társulás a patinás épület műemlékké nyilvánítása érdekében. „Mi komáromiak Komárom egyik fő jelképének tartjuk a volt Poliklinika épületét, ezért kérjük megmentését és műemlékké nyilvánítását annak érdekében, hogy jelenlegi formájában megmaradjon a jövő nemzedékei számára!“ – olvasható a petíció indoklásában, arra azonban nem térnek ki, hogy miért látják garanciának a műemléki státuszt.

A polgári társulás tagjai a szociális hálón jelezték, azért tartják kedvezőnek a mostani döntést, mert így a város csakis a műemlékvédelmi hivatal beleegyezésével adhatná el az épületet. Az önkormányzat korábban háromszor is próbálkozott az eladással, sikertelenül. Volt, hogy egyetlen ajánlat sem érkezett az épületre, legutóbb, 2019-ben pedig egy dél-koreai tulajdonosi hátterű társaság tett ajánlatot, ám az általuk kínált 80 ezer eurós árat a polgármester és a képviselők is kevesellték, így megszüntették a versenytárgyalást, ilyen alacsony áron nem adták el az épületet.

A kérdéses petíciót egyébként 592-en írták alá bő fél év alatt – tavaly októberben le is zárult.

„Rosszindulatú gáncsoskodás“

Komárom polgármestere úgy látja, a műemlékvédelmi eljárás sietős elindításához a polgári társulás hangadóinak is köze lehet, hiszen egy csomó más önkormányzati ügyben is sorozatosan feljelentéseket, beadványokat és panaszokat intéznek az illetékes hatóságokhoz, sürgetve, zaklatva a hivatalnokokat – szerinte ebben az esetben is ez történhetett. „Ez egy újabb rosszindulatú gáncsoskodás a részükről, aminek nyomán egy sínen lévő felújítási folyamatnak tettek keresztbe, ami minden komárominak kárára válik“ – jelentette ki Keszegh Béla. Szerinte egyértelmű, hogy maga a folyamat is lelassul, a tetőtér beépítéséről pedig valószínűleg le kell mondani.

Komárom egyébként panasszal élhetne a műemlékvédelmi eljárás megindításával szemben, ám csak az ellen tiltakozhatna, hogy ne nyilvánítsák műemlékké a Klapka téri épületet. „Ez ellen nem akarunk tiltakozni, mi is úgy gondoljuk, hogy az épület megérdemelné ezt a státuszt. Csak azzal van bajunk, hogy már most elindult az eljárás“ – jegyezte meg Keszegh Béla.

Újratervezés

Arra a felvetésünkre, hogy műemlékként nem bővülne-e a lehívható támogatások köre, a polgármester azt felelte, kevés az ilyen pályázati kiírás, és azok is viszonylag alacsony összegre szólnak. „Ezekre pályázunk folyamatosan, a központi erődre, a Zichy-palotára használjuk fel az így nyert támogatásokat“ – válaszolta.

Megkerestük Tóth Imrét, a Nyitrai Műemlékvédelmi Hivatal komáromi részlegének vezetőjét, hogy kikérjük véleményét az ügyben, többek között arról is, kedvezőnek tartja-e a felsőbb szinten gyorsan elindított eljárást. Elhárította azonban a válaszadást, mondván, neki nem tiszte kommentálni a felette álló hivatal döntéseit.

Csémy Krisztián, a projektdokumentáció elkészítésével megbízott komáromi tervezőiroda építésze is tartózkodóan nyilatkozott, hangsúlyozva, nem akar elhamarkodottan véleményt formálni. Általánosságban megerősítette, egy műemléképület felújítása valóban költségesebb, és a belső terekre is több korlátozás vonatkozik, így kihasználhatósága csökken. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy akadnak konkrét példák, amikor a műemlékvédelmi hivatal viszonylag rugalmasan állt hozzá az ilyen épületek felújításához, nem ragaszkodott minden esetben a műemlékvédelmi alapelvek betű szerinti betartásához – ilyenkor figyelembe vették a kor kihívásait, így kompromisszum születhetett a felújítás lebonyolításában.

Mint mondta, a konkrét esetben is bízik abban, hogy a műemlékvédelem megenged majd bizonyos módosításokat a belső tereket illetően. Ebben a kérdésben szeptember második felében lehet majd tisztábban látni, amikorra a város kezdeményezésére egy szakmai egyeztetésre kerül sor, melyen a műemlékvédők, a város illetékesei, valamint az AKVADRÁT Kft. építészei is jelen lesznek.

Miután új helyzet állt elő, újra kell gondolni a volt Poliklinika felújításának terveit, a majdani projektdokumentációt, ennek feltételeit. Az biztosnak látszik, hogy mindez lassíthatja a felújítás megkezdését, ami elsősorban a tetőzet beázása miatt rossz hír.

Csaba Ádám
(fotók: Gráfel Lajos, Delta)

Kapcsolódó cikkeink:
Újabb lépés a volt Poliklinika megmentése felé
Meg fogjuk menteni a volt Poliklinikát!
Zöldet kapott a Poliklinika felújítása
Nem adták a Poliklinkát