Budapest után Pozsony is támogathatná a régiót

Nem újdonság, hogy a szlovák kormányok szinte kivétel nélkül mostohaként kezelik a magyarlakta régiókat. Úgy tűnik, a mostani kabinet is, hiszen a Nyitra megyébe irányuló uniós pénzeket több tízmillióval nyirbálnák meg, miközben például közlekedési szempontból a legelhanyagoltabb megyének számít. A megye és a helyi önkormányzatok mindenesetre elfogadhatatlannak tartják az elképzelést, egyúttal igazságos, arányos pénzelosztást követelnek. Eduard Heger kormányfő elismerte, az elmúlt évtizedekben valóban akadtak aránytalanságok a régiók között. Most másképp lesz?

A 2014 és 2021 közötti időszakban – és a korábbiban is – Nyitra megye a Szlovákiába irányuló uniós források 14 százalékát kapta meg az integrált regionális operatív program keretében. Azonban a Veronika Remišová (Za ľudí) által vezetett régiófejlesztési minisztérium 2021–2027-es időszakra vonatkozó javaslata szerint Nyitra megyébe már csak a pénzforrások nem egész 9 százaléka irányulna – ami 133 millió euró –, vagyis jelentősen kevesebb pénzre lehetne pályázni a megyében.

Ez az elképzelés természetesen kiváltotta a megyei önkormányzat és a megye városainak tiltakozását. Októberben Milan Belica, a Nyitra Megyei Önkormányzat elnöke a megye városait tömörítő partneri tanáccsal is egyeztetett a témában – a partneri tanács fontos szerepet tölt be a régióba irányuló uniós pénzek terén, elnöke Keszegh Béla, Komárom független polgármestere.

Elfogadhatatlan a megyébe irányuló pénzek csökkentése

Az októberi egyeztetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a 133 millió euró kevés arra, hogy a megyében megvalósuljanak a kulcsfontosságú beruházások. „Az állam arra törekszik, hogy minél több uniós forrást oszthasson el központilag, a minisztériumok által, mi viszont azt szeretnénk, ha a megyék, elsősorban Nyitra megye az országosan rendelkezésre álló pénzkeretből garantáltan nagyobb arányban részesülne. A gazdasági minisztérium által előirányzott pénzösszeg elfogadhatatlan” – jelentette ki Keszegh Béla.

A partneri tanács ülése Nyitrán

Komárom polgármestere és Milan Belica is emlékeztetett, Nyitra megye az egyetlen, ahol nem épült autópálya, nincs magasabb szintű észak-déli közúti összeköttetés – gyorsforgalmi út –, pedig ez a komáromi régiót is sújtó közlekedési problémák egy részét megoldaná. Ugyanígy a vasúti infrastruktúra is elhanyagolt, csak egy sínpályás vonalak vannak, Komáromból Pozsony irányába ráadásul nem is villamosított – mindez pedig azt is jelenti, hogy a vasút nem jelent igazi alternatívát a túlterhelt közúti közlekedéssel szemben. „A központi szervek sajnos nem kezelik prioritásként, hogy a megye közlekedéssel kapcsolatos igényeinek kielégítésére, a szükséges beruházásokra az uniós pénzalapokból lehessen meríteni” – állapítja meg a megyei önkormányzat nyilatkozatában.

A minisztérium által előirányzott pénzügyi keretből egyébként 40 millió eurót Nyitra és közvetlen környéke meríthetne, a fennmaradó 93 millió eurón a megye fennmaradó része osztozna. Keszegh Béla elmondta, a tanácskozáson azt is jelezte, hogy a megyén belül is módosuljanak az elérhető uniós pénzek arányai, hiszen miközben Nyitrán és környékén csak a megye lakosságának 15 százaléka él, a pénzeknek mégis több mint 30 százalékát kapnák meg a fennmaradó térségek kárára, beleértve a Komáromi járást is.

Budapest támogatását jobban érezzük

A régió választott képviselői Eduard Heger kormányfővel is tárgyaltak a napokban, elsősorban az európai helyreállítási alap felhasználásáról, melyet Brüsszel a Covid-járvány miatt kialakult gazdasági visszaeséssel kapcsolatban hagyott jóvá és elsősorban környezetbarát fejlesztésekre, munkapiaci újításokra, digitalizációra, fenntartható pénzügyi reformokra, oktatási rendszerek átfogó megújítására használható fel. Szlovákia 6,3 milliárd eurót meríthet ebből az alapból, ami nem keverendő össze a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kerettel.

Eduard Heger kormányfő és Keszegh Béla polgármester a pozsonyi tárgyaláson

A pozsonyi tanácskozáson Eduard Heger fogadta a megyeelnököket (SK8 – Megyei Önkormányzatok Társulása), továbbá a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) és a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) vezetőit – utóbbi szervezet képviseletében Keszegh Béla alelnököt is. Komárom polgármestere elmondta, a régiók itt is jelezték kifogásaikat, nevezetesen azt, hogy a régiók közvetlenül csak 1,3 milliárd eurót meríthetnek a helyreállítási alap 6,3 milliárdos keretéből.

„Nem értünk egyet azzal, hogy Pozsonyban, központilag akarják megszabni, hová irányuljanak az uniós források, ahogy azt is követeljük, hogy a helyreállítási alap pénzei igazságosan és arányosan legyenek elosztva az egyes régiók között – mutatott rá Komárom polgármestere. – Jeleztem a szlovák miniszterelnöknek, hogy a Komáromi járásban élők úgy érzik, Budapest sokkal jobban támogatja a térséget, mint Pozsony. Jó jel, hogy felvetésemre válaszul Eduard Heger elismerte, a korábbi évtizedekben jelentős aránytalanságok voltak az egyes régiókban, amiért elnézést kért. Azt ígérte, az ő kormánya arányosabban osztja majd el a rendelkezésre álló forrásokat.”

Levél a közlekedési miniszterhez

Keszegh Béla néhány napja levélben is megszólította Andrej Doležal közlekedési minisztert, és tájékoztatta őt a Gútán megtartott tanácskozásról, melyen a régió polgármesterei és a Szövetség Nyitra megyei képviselői az érintett közlekedésrendészetek és járási hivatalok képviselőivel, továbbá az útkezelő vállalat illetékeseivel egyeztettek. Mint korábban megírtuk, a Komáromot Vágsellyével összekötő 573-as másodrendű közút túlterheltsége volt a téma, konkrétabban az átmenő kamionforgalom problémája. Komárom polgármestere levelében rámutatott, a Monostori híd a szlovákiai oldalon a „semmibe vezet“, hiányoznak a kapcsolódó utak, rendszeresek a forgalmi dugók, a veszélyes közlekedési helyzetek. A polgármester ezért találkozót kezdeményezett a régió és a miniszter között, hogy ott átvegyék a lehetséges megoldásokat, akár a kisebb fejlesztések és intézkedések lehetőségét, amelyek valamelyest javíthatnak a helyzeten – miután Komáromot elkerülő út belátható időn belül nem épül.

„Ha az átmenő kamionforgalmat kitiltják a Vágsellye–Komárom szakaszról, ahogy ez a gútai fórumon is elhangzott, az Gadócnak, Gútának és a többi, erre található településnek ugyan segítséget jelent, viszont így az észak-déli átmenő kamionforgalom Komáromon és Érsekújváron keresztül halad majd, ami számunkra elfogadhatatlan. Az egyik megoldás az lehetne, ha a két Komáromot összekötő Monostori hídról tiltanák ki a tranzit teherforgalmat, tehát, ha csak azok a kamionok mehetnének át, melyeknek célállomása a régióban van, vagyis például a Lengyelországba tartó járművek nem használhatnák a Duna-hidat” – vázolta Keszegh Béla, hozzátéve, bármilyen más megoldás is szóba jöhet, ami mérsékli a régióra nehezedő közúti forgalmat.

(csá)
(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:
Megoldást sürgetnek a közlekedési gondokra
Állami útépítés: megint kisemmizték a déli régiót
Magyar támogatásból újulnak a templomok
Magyar segítséggel újulhat meg az erőd is

Top