Hány magyar többségű település van a Komáromi járásban? Vannak olyan községek, ahol nőtt a magyarság számaránya? Mennyi református község van régiónkban? És hányan vannak a természeti vallások követői? Népszámlálással kapcsolatos összeállításunk ezekre a kérdésekre is választ ad.

Január 20-án nyilvánosságra hozták a 2021-es népszámlálás nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra vonatkozó számait. Mindhárom kategóriáról elmondható, hogy ezek az adatok az egyes polgárok saját bevallásán alapszanak, és ebből adódik az is, hogy viszonylag sokan egyáltalán nem válaszolták meg az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Ráadásul főként a déli, magyarlakta járásokra jellemző, hogy az emberek titkolóztak e kérdésekben.

A tisztánlátást az sem segíti, hogy a 2021-es népszámlálás során először volt lehetőség második nemzetiséget is megadni, és egy jelentős csoport élt is ezzel a lehetőséggel. Mint írtuk, Szlovákia 5 449 270 lakosából 422 065 személy elsődlegesen a magyart jelölte meg nemzeti identitásának, további 34 ezren pedig második nemzetiségként választották a magyart. Tíz évvel ezelőtt, 2011-ben hivatalosan 458 ezer magyart számoltak meg.

Felemás eredmény

Bárhogy is értékeljük a második nemzetiségként magyart választókat, leszögezhető, a népszámlálás előtt kedvezőtlenebb jóslatokat is lehetett hallani a magyar népesség fogyásával kapcsolatban, viszont ujjongásra sincs ok. Kovács Balázs, a magyar szervezetek népszámlálási kampányának egyik koordinátora úgy látja, nem helyénvaló túlzott optimizmussal kijelenteni, hogy – beleszámolva a második nemzetiségként a magyart jelölőket is – csak 2 ezer fővel csökkent a magyarság lélekszáma egy évtized alatt. Rámutatott arra, hogy a magukat magyar anyanyelvűként meghatározók száma 508 ezerről 462 ezerre csökkent.

Forró Krisztián, a tavaly alakult magyar egységpárt, a Szövetség elnöke a nemzetiségi adatok kapcsán úgy fogalmazott, az egyik szeme sír, a másik nevet. A magyarság fogyását ugyanis negatívan, ám a várakozásokhoz képest viszonylag alacsony mértékű népességcsökkenést pozitívan értékelte.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök pedig felszólította az illetékes állami szerveket, hivatalokat, hogy a nemzeti kisebbségeknek kedvező módon értékeljék a nemzetiségi adatokat, vagyis az elsőként és másodikként megadott nemzetiséget összeszámolva állapítsák meg egy közösség lélekszámát. Egyes nemzetiségi jogok ugyanis létszámhoz kötöttek, így például a kisebbségi hivatali nyelvhasználat azon településeken biztosított, ahol az adott nemzeti közösség számaránya eléri a 15 százalékot.

Járásunk kétharmada magyar

Magyar szempontból pozitív fejlemény, hogy a Komáromi járás egészét tekintve gyakorlatilag stabilak a nemzetiségi arányok. Mint az kapcsolódó táblázatunkból is kiderül (ahol csak az elsődleges nemzetiség alapján közöljük a 2021-es arányokat – 5. oldal): míg 2011-ben a lakosság 63,8% vallotta magát magyarnak és 28,3% szlováknak, addig 2021-ben 61,6% (62 166 fő) elsődlegesen magyarnak, 28,8% (29 089 fő) pedig elsődlegesen szlováknak. Ha figyelembe vesszük, hogy 7,67 százaléknyian (7 745 fő) nem adtak meg semmilyen nemzetiséget, második nemzetiségként pedig 3002-en a magyart, 2059-en a szlovákot jelölték meg járásunkban, miközben 10 év alatt a járás népessége is csökkent 3 ezer fővel, nagyvonalakban kijelenthető: járásunkban kétszer annyi magyar él, mint amennyi szlovák. Összesen csupán 958 fő tartja magát elsődlegesen romának, ami a lakosság 0,95 százaléka – további 382 fő másodikként választotta a roma identitást.

Járásunk legmagyarabb települése Szilas – itt a lakosok több mint 91 százaléka jelölte magát elsődlegesen magyarnak. A Dunamocson élők közel 88 százaléka, a búcsiak csaknem 87 százaléka magyar. Ezzel szemben arányaiban a legtöbb szlovák Újgyallán (Dulovce) él – a lakosok több mint 92 százaléka. A járás 41 települése közül további hatban van többségben a szlovákság: Sziloson (Šrobárová), Újpusztán (Mudroňovo), Zsemlékesen (Lipové), Bajcson, Ímelyen és Ógyallán. Összesen 5 településen nőtt a magyarok aránya az elmúlt évtizedben: Karván, Megyercsen, Virten és két szlovák többségű községben, Újgyallán és Újpusztán.

Komárom a rejtőzködők városa

Komáromban stabilak a nemzetiségi arányok, a lakosok 53,7 százaléka (17 696 fő) magyarnak, 31,3 százaléka (10 315 fő) szlováknak vallja magát, míg 2011-ben 53,9 százaléknyi magyar és 33,5 százaléknyi szlovák élt a városban – meglepő módon a szlovákság aránya valamivel jobban csökkent. Szembetűnő viszont, hogy Komáromban a legnagyobb azoknak az aránya, akik egyáltalán nem közölték nemzetiségüket: 4287 fő, azaz 13 százalék. 2011-ben „csak” a lakosok 10,8 százaléka „titkolózott”, akkor 3699 ember nem jelölt semmilyen nemzetiséget. Ezzel szemben Virt az egyetlen község, ahol mindenki megjelölt valamilyen nemzeti identitást.

Komáromban hivatalosan csak 179 roma él (0,54%) – holott nyilvánvalóan több a roma származású lakos. Ennél még a csehek is többen laknak a városban (195 személy – 0,59%). Ezenkívül 81 vietnami (0,25%), 38 ukrán (0,12%), 25 német (0,08%) és 21 orosz (0,06%) nemzetiségű komáromi polgárt számláltak meg.

Katolikusok, reformátusok, ateisták

A vallásra vonatkozó országos adatokhoz képest a Komáromi járásban 5 százalékkal magasabb a felekezeten kívüliek aránya, és jóval nagyobb a magyar közösséghez köthető reformátusok aránya is – további részletek táblázatunkban. Hasonlóan a többi régióhoz, járásunk településeinek zömében is a római katolikusok alkotják a többséget a vallás szempontjából – a járás egészében mintegy 45 203 fő (csaknem 45 százalék). Így van ez például Komáromban is – 11 330 ember vallja magát római katolikusnak –, ugyanakkor számszerűleg a járási székhelyen él a legnépesebb református közösség is – összesen 3 345 komáromi tartja magát reformátusnak. Jó néhány falu viszont református többségű, arányaiban az első helyen Dunamocs, ahol a lakosság 58 százaléka vallja magát a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházhoz tartozónak. Madar (54,8%), Búcs (52,09%), Hetény (48,95%), Martos (48,56%), Gellér (41,56%) és Bogya (34,12%) is református többségű községek a népszámlálás alapján.

Olyan járásbeli települések is akadnak, ahol a bevallottan vallás nélküliek – ha úgy tetszik, ateisták – alkotják a legnagyobb társadalmi csoportot, így például Ifjúságfalván (44,52%), Megyercsen (44,34%), Tanyon (43,96%) és Csallóközaranyoson (41,64%). Utóbbi község valóban nem mondható vallásos közösségnek, hiszen a lakosok további 12,8 százaléka nem is válaszolt a vallását firtató kérdésre – ha őket is felekezeten kívülinek számoljuk, az azt jelenti, a lakosok több mint 54 százaléka semmilyen vallást nem követ.

Akárcsak a nemzetiség esetében, a vallási hovatartozásnál is sokan ignorálták a vonatkozó kérdést: a Komáromi járásban 8298 személy, vagyis a lakosság 8,22 százaléka nem volt hajlandó elárulni semmilyen ezzel kapcsolatos adatot. Ez magasabb a 6,5 százalékos országos átlagnál.

A táblázatban jelölteken kívül több kisebb keresztény felekezetnek is vannak hívei járásunkban, ezek közül Jehova Tanúi a legnépesebb: 377 ember, a lakosság 0,37 százaléka sorolja magát ehhez a vallási közösséghez. Ezenkívül 87 buddhista, 66 iszlám vallású is él régiónkban, de például 27-en természeti-szellemi és pogány hitűnek tartják magukat, 13-an saját bevallásuk szerint a hinduizmust gyakorolják, 8 fő pedig a huszita egyházat jelölte meg a népszámlálás során.

Bár történelmileg hagyományos vallási közösség, csupán 28 ember tartja magát zsidó vallásúnak a Komáromi járásban, közülük 23-an Komáromban élnek.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:
Fogynak a magyarok, de nem drámaian
Öregedik az ország, kevés a gyerek régiónkban
Elrajtolt a népszámlálási kampány