Most lehet beleszólni a városfejlesztési tervbe

Mivel módosították az építési törvényt, különösen fontos, hogy az egyes önkormányzatok minél stabilabb városfejlesztési tervet fogadjanak el, amely pontosan és világosan fekteti le, hogy a településen hol milyen építkezésre van lehetőség. A jövőben ugyanis ennek alapján adják majd ki az építési engedélyeket az újonnan létrehozandó járási építési hivatalok. Komáromban szeptember 30-ig lehet javasolni a terv módosítását.

Komárom képviselői 2018 szeptemberében fogadták el az új városfejlesztési (avagy területrendezési) tervet. Ez egy lényeges, átfogó alapdokumentum, amely meghatározza, hogy egy adott telken, területen milyen jellegű, magasságú és alapterületű épületek építhetők, milyen vállalkozások működtethetők, milyen beruházások valósíthatók meg – vagy éppen melyek azok a területek, ahol semmilyen építmény nem emelhető, mivel parkos, zöld területnek van nyilvánítva.

2018 óta már két alkalommal módosították – változtatást bárki kérvényezhet, magánszemély, vállalkozó, cég, például ha a tervtől eltérő építményt szeretne a területen, vagy éppen ellenkezőleg, egy beépíthető telket zöld területté akar nyilváníttatni. Az önkormányzati képviselők hozhatják meg a végső döntést, egyetértenek-e a kérelmezőkkel, előnyösnek találják-e a módosítást a város szempontjából.

Jelenleg folyamatban van a városfejlesztési terv harmadik módosítása, amit már az önkormányzati választások után felálló új képviselő-testület hagyhat jóvá – szögezte le Keszegh Béla, Komárom polgármestere. Hangsúlyozta, ez egy minden korábbinál fontosabb változtatás lesz, ugyanis az idén elfogadott új építési törvény értelmében 2024. április 1-jétől elveszik az önkormányzatoktól az építési engedély kiadásának jogát. Ekkortól újra az állam, pontosabban egy központi hatóság, a Területrendezési és Építési Hivatal adja majd ki az építkezési engedélyeket, illetve a központi hivatal alá rendelt járási építési hivatalok, melyek függetlenek az egyes önkormányzatoktól. Ezek a hivatalok pedig elsődlegesen egy-egy település területrendezési terve alapján engedélyezik az építkezéseket: ha a tervben egy adott terület beépíthetőként szerepel, akkor a kérvényező nagy eséllyel meg is kapja az engedélyt, amennyiben elképzelése összhangban van vele. Ez azt jelenti, az önkormányzatoknak és a lakosoknak kisebb beleszólása lesz egy-egy beruházás sorsába – mutatott rá Komárom polgármestere. Bár az önkormányzat így is kiadhat állásfoglalást az egyes ügyekben, a döntést az új építési hivatalok hozzák meg.

„Ezért Komáromnak egy ‘betonbiztos’, végleges városfejlesztési tervvel kell rendelkeznie, hiszen az építési engedélyek kiadásánál ez lesz a legfőbb viszonyítási alap“ – hangsúlyozta Keszegh Béla. A lakosoknak, vállalkozóknak szeptember 30-ig van lehetőségük arra, hogy jelezzék, ha egy-egy telket át szeretnének minősíttetni (a jelenleg hatályos városfejlesztési terv a város weboldalán tanulmányozható – Város menüpont alatt, Fejlesztési koncepciók fülre kattintva). Ha magánterületre vonatkozik a javaslat, akkor a beterjesztő fizeti az ezzel járó költségeket, ha közterületről, akkor a város. Az ősz folyamán a városi hivatal összesíti a kérvényeket, majd a képviselők előzetesen döntenek minden egyes módosítási javaslatról. Ezt követően az illetékes hatóságok, érintett intézmények is véleményezik a kérvényeket – például a műemlékvédelem, a környezetvédelem, a közlekedésrendészet, a vízügyi vállalat. A polgármester szerint nagyjából egy év múlva lehet elfogadni a területrendezési terv harmadik módosítását.

Az új törvényt ugyanakkor bírálták a városok és falvak érdekvédelmi szervezetei és a magyar egységpárt, a Szövetség is – elsősorban azért, mert megnyirbálja az önkormányzatok jogköreit, a helyi lakosoknak kisebb beleszólást enged. Arra is rámutattak, óriási lehetőséget kapna a korrupció, a magáncégek és építésügyi befektetők előnyt élveznének az új rendszerben. Ráadásul a legkisebb településeknek is kötelező területrendezési tervet kidolgoznia, ami elég költséges egy nagyon nehéz gazdasági helyzetben.

A támogatók ezzel szemben azzal érvelnek, hogy az önkormányzatoknak úgysem volt elég forrásuk az építési engedélyeztetés biztosítására. Az új hivatalok egy egységes elektronikus rendszer segítségével adják majd ki az engedélyeket, jóval hatékonyabban működnek majd, egy építési engedély kiadása hat héten belül megtörténik – legalábbis a tervek szerint.

Az új szabályozás előnye lehet, hogy a hivatal keményen felléphet a fekete építkezések ellen – ezeket nem lehet majd utólag, „simliskedve“ legalizálni, ahogy eddig. Elrendelhetik ezek lebontását, vagy ha ez valamiért nem lehetséges, akkor az állam tulajdonába kerülnek.

Keszegh Béla hangsúlyozta, a harmadik módosítással egy stabil, végleges városfejlesztési tervet kell alkotni Komáromban. „Most itt a lehetőség a dokumentum átböngészésére. Közös érdekünk, hogy világosan lefektessük, hol legyen ipari zóna, melyik terület legyen családi házas övezet, hol legyenek rekreációs és sportolási helyek. Fontos, hogy a lakosság elmondja véleményét, ugyanakkor az a trend nem egészséges, hogy minden beruházási terv ellen petíció indul. Ezért olyan városfejlesztési tervre van szükségünk, amelyik megtalálja az arany középutat, és egyszerre védi a zöld területeket, a lakosok és szomszédok érdekeit, ugyanakkor nem gátolja a város fejlődését, a különböző beruházásokat sem, amelyek munkahelyeket teremtenek, vagy éppen korszerű lakások építéséről szólnak, amik a népesség gyarapodásának feltételei.“

(cs)

Top