Mivel foglalkoznak az önkormányzatok?

Október 29-én egyszerre választjuk meg a megyei önkormányzat tisztviselőit és településünk polgármesterét, képviselőit is. A mai napig rengeteg a tévhit azzal kapcsolatban, hogy milyen döntések, feladatok, hatáskörök tartoznak a helyi önkormányzatokhoz, a megyei önkormányzatokhoz és az állami szervekhez. Előfordul, hogy néhány önkormányzati jelöltnek is téves képzetei vannak, ezért igyekszünk tiszta vizet önteni a pohárba.

A jövedelemadó a fő pénzforrás

Először is, szögezzük le, valójában miből élnek az önkormányzatok. Egyrészt gazdálkodnak vagyonukkal, bevételekre tehetnek szert, igyekeznek különböző külső forrásokat szerezni, főként pályázatok útján (ezek szinte mindig konkrét célokra költhetők), továbbá beszedik a helyi adókat – elsősorban az ingatlanadót. Ezekből a forrásokból azonban együttesen is csak a rájuk ruházott feladatok kis hányadát lennének képesek fedezni. A legnagyobb pénzösszeg ugyanis az államtól érkezik, ami a fizikai személyektől befolyt jövedelemadót ossza szét a helyi és a megyei önkormányzatok között.

A falvak és városok – tehát a helyi önkormányzatok – a természetes személyek által az államnak befizetett jövedelemadó 70 százalékán osztoznak meg, különböző koefficiensek alapján, részben népességarányosan. A maradék 30 százalékán pedig a 8 megyei önkormányzat osztozik. Ha a gazdaság jól teljesít és az emberek jól keresnek, akkor többet is adóznak, így az önkormányzatok ugyancsak jól járnak. Ha viszont beüt a válság, az az önkormányzat pénzforrásait is megnyirbálja.

A helyi utak felújítása a település feladata – Komáromban 15 utca felújítása zajlik jelenleg

Helyi, megyei és állami utak

Leggyakrabban a közutak kapcsán találkozni azzal, hogy a lakosok nem tudják, ki a felelős egy-egy útszakaszért. Az összes I. osztályú út, azaz főút – a Komáromi járásban az I/63-as és az I/64-es – karbantartásáért, felújításáért az állam felel, pontosabban a közlekedési minisztérium alá tartozó Szlovák Közútkezelő Vállalat (SSC).

Mindez például azt jelenti, hogy a Komáromon keresztül haladó főutakat – beleértve az Erzsébet-hídra vezetőt is – az államnak kell fenntartania, fejlesztenie. Vagyis a csúcsidőben kialakuló város előtti dugók mérséklése, a Vág-híd felújítása – vagy akár egy új építése –, továbbá az izsai kereszteződés megépítése is alapvetően állami feladat. Hiába ígéri a kampány során egy polgármesterjelölt ezek megoldását, érdemi lépést nem tehet az ügyben: egy polgármester tárgyalhat, kérhet, követelhet az illetékes minisztertől, nyomást gyakorolhat különböző érdekvédelmi szervezeteken keresztül – de sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem illetékes. Emellett egy híd építése, vagy egy új elkerülő út építése olyan magas költségekkel járna, amelyeket egyetlen önkormányzat sem lenne képes finanszírozni. Ezért is szükséges, hogy a magyarlakta régiónak legyen parlamenti képviselete, sőt, még inkább kormánytag pártja. Bár az is igaz, hogy a legutóbbi magyar közlekedési miniszternek, a Híd-jelölt Érsek Árpádnak túl sokat nem köszönhet a komáromi régió – a dunaszerdahelyi azért többet.

Az aládúcolt Vág-híd – felújítása állami hatáskör

A másod- és harmadrendű utak ezzel szemben megyei hatáskörbe tartoznak. Ezért például a Gúta és Komárom közötti útszakasz (a II/573-as út) felújításáról – mely jelenleg is folyik – a Nyitra Megyei Önkormányzat döntött. Itt is érvényes, hogy a településeken keresztül haladó szakaszok is a megyéhez tartoznak: Komáromban a Mezőgazdasági iskola utcája.

A településeken belüli összes többi utat viszont a helyi önkormányzat kezeli. Mivel uniós forrásból felújításukra nem igazán lehet pályázni – csak speciális esetekben –, ezekre a településnek saját pénzükből kell költeniük, ahogy a járdákra és más városi közterületekre is.

Iskolák, kulturális intézmények, otthonok

Az óvodák és alapiskolák zömét a helyi önkormányzatok működtetik (kivéve a magánintézményeket). Az óvodák teljesen a helyi önkormányzatok forrásaitól függenek, az alapiskoláknak viszont az állam segítséget nyújt normatív támogatás formájában, a diáklétszám függvényében. Ez utóbbi egy alapfenntartáshoz elvileg elegendő (az energia drágulása miatt e pillanatban pont nem), azonban az iskolák felújításának, karbantartásának költségeit már ugyancsak az adott falunak, városnak kell biztosítania. A középiskolákat, gimnáziumokat viszont hasonló módon a megyei önkormányzat működteti.

Átadó a komáromi Ferences barátok utcai óvodában

Megyei fenntartásúak egyes egészségügyi intézmények – a megyei tulajdonú komáromi kórházat egy magántársaság üzemelteti –, de számos kulturális intézmény is, így a Komáromi Jókai Színház, a Szinnyei József Könyvtár és a Duna Menti Múzeum. Ugyanakkor könyvtárakat, múzeumokat adott esetben helyi önkormányzatok is működtetnek, ahogy helyi művelődési központokat is; a nemrég felújított gútai egészségügyi központ ugyancsak helyi fenntartású. Idősotthonokat, szociális otthonokat bizonyos esetekben a település, más esetekben a megyei önkormányzat működteti, illetve – ahogy a legtöbb területen – itt is vannak magánszolgáltatók.

A sportlétesítmények zömét viszont a települések tartják fenn, ám pályázat útján a megye is nyújt számukra némi támogatást. A megyék engedélyezhetik egy-egy helyközi buszjárat indítását vagy törlését, és ők folyósítják a járatok fenntartásához szükséges kiegészítő támogatást is, a komáromi helyi ingyenes buszközlekedést viszont a város biztosítja. Az egyre nagyobb kihívást jelentő hulladékgazdálkodásért is a helyi önkormányzatok felelnek.

(csá)

Kapcsolódó cikkeink:
Magyar elnöke is lehet Nyitra megyének
Közel százan lennének polgármesterek
Állami útépítés: megint kisemmizték a déli régiót

Top