Veszélyes az izsai szeméttelep?

Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy az illetékes hatóság vizsgálja meg: az izsai hulladéklerakat nem jelent-e veszélyt az emberek egészségére és a környezetre. A telep tulajdonosa szerint azonban a petíció szervezői nyitott kapukat döngetnek, mivel a környezetvédelmi hatóság az ország összes telepét rendszeresen, a törvényben előírt módon ellenőrzi. Az izsai lerakatnál legutóbb júniusban vettek mintát a talajvízből, de más vizsgálatok is folyamatosak – ezek alapján nincs környezetszennyezés.

A Paton élő Zuzana Matejičková, a Smer-SD megyei képviselőjelöltje – Vladimír Matejička korábbi parlamenti képviselő lánya – augusztusban petíciót indított, melyben arra szólítják fel Izsa polgármesterét és a község képviselő-testületét, hogy „közegészségügyi és környezeti veszélyeztetés gyanúja miatt a petíció kézbesítése után haladéktalanul kezdeményezzék az illetékes hatóságnál a talajvíz és a talaj ellenőrzését a szeméttelep környékén”.

Azt is követelik, hogy a petíciós bizottság által megnevezett földmérő jelenlétében vizsgálják meg a lerakott hulladék mennyiségét és magasságát, hogy a paraméterek megfelelnek-e az érvényes engedélynek. A petíciót jegyzők ugyanis azt gyanítják, hogy az izsai lerakat üzemeltetői megszegték az ezzel kapcsolatos feltételeket – állítják, bizonyítani tudják, hogy 2017-ben a magasság három méterrel túllépte a maximálisan megengedett értéket. Úgy látják, ez már a múltban súlyos egészségkárosodást okozhatott a régió lakosainak, illetve a jövőben is fennáll ennek kockázata. A petíciós bizottság tagjai: Zuzana Matejičková megyei képviselőjelölt, Paterka Pál, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa, továbbá Bulajcsík Júlia és Mátyási Lucia pedagógusok. A petíciós íveket a környezetvédelmi minisztériumhoz akarják eljuttatni.

A tiltakozók a Tudatos Komáromért elnevezésű társulás facebook-oldalán egy videót is közzétettek, melyben elhangzott, hogy a lerakatba más országokból – Lengyelországból, Németországból és Magyarországról – érkezik a szemét, naponta 17 kamionnal. Hangsúlyozták, meg akarják akadályozni, hogy a telepet tovább bővítsék. A Smer-SD komáromi szervezete ökológiai katasztrófának nevezi az aktuális helyzetet, egyúttal úgy fogalmaznak, hogy az izsai lerakat „terrorizálja a Duna mente lakosságát”.

Épül az előválogató csarnok

A petíció állításaival és követeléseivel kapcsolatban megkerestük az izsai hulladéklerakatot üzemeltető REKO Recycling társaság vezetőit: Járik György tulajdonost és Járik Hedvig ügyvezető igazgatót. Elmondták, 2017-ben vásárolták meg a szeméttelepet üzemeltető céget, amely akkor a csőd szélén állt, Izsa község felé és az adóhivatal irányába is komoly tartozásai voltak, illetve az előző tulajdonosok a rekultivációs alapba sem fizették az előírások szerinti összegeket.

Épül a harmadik kazetta 2017-ben

Először is rendezték ezeket a tartozásokat, konszolidálták a társaságot, majd belefogtak a telep bővítésébe: megépítették a lerakat harmadik kazettáját. Járik György kiemelte, a cégnek 1992 óta érvényes engedélye van összesen négy hulladéktároló kazetta építésére. Két kazetta már teljesen betelt, ezek rekultiválása jelenleg is zajlik: a szeméthegyet teljesen lefedik, szigetelik az előírásoknak megfelelően, majd altalaj kerül rá, amelyre füvet, zöld növényzetet telepítenek – ennek végeredménye egy zöld domb lesz. A tulajdonos hangsúlyozta, a rekultiváláshoz szükséges, hogy a lerakat tovább működjön, hiszen bevételeikből fedezik ennek költségeit.

Jelenleg a harmadik kazetta feltöltése van folyamatban – előreláthatólag még bő másfél évig lehet itt elhelyezni a régióban termelt szemetet, utána ez is betelik. Elmondása szerint egy negyedik kazetta építésére van érvényes engedélyük, ám nagyon valószínű, hogy további bővítésre már nem bólintanak rá a hatóságok – összhangban a brüsszeli előírásokkal. Az utolsó kazetta kapacitása a jelenlegi szemétmennyiség mellett még 6-7 évig szolgálhatná a régiót, mivel azonban hamarosan jelentősen csökken a lerakatba kerülő hulladék mennyisége, akár 15 évnél is tovább működhet még az izsai telep.

2023-tól ugyanis – szintén uniós rendelkezés nyomán – már csakis olyan kommunális hulladék kerülhet be egy lerakatba, amelynek minden grammja átesett egy előválogatáson. Enélkül semmilyen kommunális szemét nem helyezhető el egyik telepen sem. A cél az, hogy az előválogatás után a beérkező háztartási szemét (vegyes hulladék) csupán 30-50 százaléka kerüljön a lerakatba, a többit pedig újrahasznosítsák. Nyugat-Európában jelenleg ennél is alacsonyabb, 25 százalék körüli ez az arány.

Készül az előválogató

A további működés érdekében az izsai telepen egy hulladék-válogató csarnokot építenek, melynek munkálatai már zajlanak. Itt előbb ledarálják a beérkező szemetet, majd a biológiailag lebomló hulladékot elkülönítik az egyéb hulladéktól. Az eltüzelhető részt is kiválogatják, ahogy a fémhulladékot és a műanyagot is. A biológiai hulladék a telep saját komposztálójába kerül majd, az egyéb szelektált hulladék pedig az ezekkel foglalkozó cégekhez. A lerakatba végül csak a maradék, a nem újrahasznosítható szemét kerül.

Kérdésünkre a telep vezetői elmondták, mivel a saját komposztálójuk a tervezett negyedik kazetta helyén létesülne, nemrégiben egy további területet vásároltak a lerakat közelében. Szeretnék, ha az utolsó, negyedik kazettát ezen a területen építhetnék meg, ám az új helyszínre egyelőre nincs engedélyük – az csupán a telep eredeti területére szól.

Folyamatos a hatósági ellenőrzés

Járikék hangsúlyozták, a környezetvédelmi hatóság – a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) – megbízásából évente 1-2 átfogó ellenőrzést végeznek a telepen, furatok segítségével is, a lerakat környékén pedig ennél is gyakrabban vizsgálják a talajvíz minőségét független ellenőrök. Legutóbb idén júniusban vettek mintát. „Ezek a független vizsgálatok egyszer sem mutattak ki szennyeződésre utaló jeleket” – szögezték le.

Ebben a csarnokban zajlik majd a szelektálás

Járik György elmondta, a telep első két kazettáját a 90-es évek első felében az akkori francia tulajdonosok építették, és már akkor olyan biztonsági előírások alapján, amelyek még a mostani, egyre szigorodó szabványoknak is megfelelnek. Az általuk épített harmadik kazetta pedig még a hatályos előírásoknál is biztonságosabb módon készült – mindenből többet és vastagabban raktak le, mint amennyit a szabványok megköveteltek, és elektronikus monitorrendszer biztosítja például azt, hogy a szennyeződés ne kerüljön a talajba.

Hamis állításnak nevezte azt a felvetést is, hogy az engedélyezettnél magasabb lenne a kazettákban elhelyezett hulladéktest: „Minden évben drón segítségével állapítják meg a magasságát. Ezt a mérést egy cseh cég végzi.” Azt a vádat, miszerint külföldről hordanák a hulladékot az izsai lerakatba, ugyancsak határozottan visszautasította: „Az izsai telep sem most, sem a jövőben nem fogadhatja a más országokból származó hulladékot. A külföldi hulladék behozatalát ugyanis törvény tiltja.”

Kiemelte, a környezetvédelmi felügyelet különböző hiányosságok miatt idén három szeméttelepet záratott be Észak-Szlovákiában, azaz komolyan veszik a mérések és ellenőrzések eredményét. Ha valahol megsértik az előírásokat, megvonják a lerakat működési engedélyét. Ezzel együtt az is tény, hogy az elmúlt években több kritikát kapott a felügyelet, a bírálók szerint ugyanis nem elég hatékony az ellenőrzés.

Feljelentést tettek

„Munkánk során folyamatosan együttműködünk a környezetvédelmi hatóságokkal. Éppen ezért értetlenül szemléljük a hulladék-feldolgozónkkal szembeni, politikai indíttatású támadásokat. Cégünk nem kíván részt venni a választások előtti politikai játszmákban, ugyanakkor azt fontosnak tartjuk, hogy az embereknek első kézből származó információk álljanak rendelkezésükre” – hangsúlyozta Járik Hedvig.

A cégvezetők közölték, mivel teljesen alaptalanul gyanúsították meg őket törvénysértéssel, jó hírnevük védelme érdekében jogi eljárásokat kezdeményeztek a petíció elindítóival szemben.

Járik György szerint a petíció valójában az izsaiak elleni támadás. „Izsa község, beleértve a lakosokat is, féláron helyezheti el a hulladékát a telepen. Az önkormányzat ezen kívül évente 150 ezer eurót is kap a lerakott hulladék után” – jegyezte meg.

Tovább drágul a hulladékkezelés

A REKO Recycling vezetői kérdésünkre nem titkolták, hogy jövőre tovább drágul a szolgáltatásuk. Ennek oka, hogy a törvény által előírt előválogató csarnok megépítése, felszerelése is komoly kiadást jelent – nagyjából 3,5 millió eurót költenek erre –, miközben az üzemeltetése is állandó költséggel jár majd.

Ez azt jelenti, hogy minden olyan önkormányzattal, amelyik hozzájuk hordja a hulladékát – tehát gyakorlatilag az összes környékbeli településsel –, hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy az új árakról egyeztessenek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az érintett lakosoknak automatikusan többet kell fizetniük, hiszen a lakossági szemétdíj emeléséhez a helyi önkormányzat döntése szükséges. Maguk az önkormányzatok viszont kénytelenek lesznek többet fizetni a telepnek. Járik György ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg, „nem lesz horrorisztikus az áremelés”.

Ezzel együtt is kijelenthető, hogy még mindig az izsai lerakat használata a legolcsóbb megoldás minden közeli település számára. Egyrészt, a távolabbi telepek (például a koltai és az albári szemétlerakó) is kénytelenek lesznek drágítani, ráadásul mindenhol korlátozott a kapacitás. Másrészt, az elszállt üzemanyagárak mellett maga a szállítás óriási mértékben megemelné a hulladékkezelés költségeit, sőt, az oda-vissza út időtartama miatt a kukásautók sokkal lassabban lennének képesek összegyűjteni a hulladékot – főként a nagyobb népességű településeken, így Komáromban. Jelen helyzetben családonként több száz euróval drágább lenne egy távolabbi lerakat.

Népszavazást írnak ki

Az Izsa kataszterében található lerakat kapcsán megkerestük Domin Istvánt, a község polgármesterét, aki a közelgő választásokon újra megpályázza a polgármesteri tisztséget a Szövetség jelöltjeként.

• Mit szól a petíció követeléseihez?
– Tartok attól, hogy ez az egész jelenlegi kezdeményezés nem az izsai lakosokról, hanem bizonyos politikai körök érdekeiről szól. Az sem meglepő, hogy a bizottság egyes tagjai vehemensen kampányolnak az egyik polgármesterjelölt mellett a faluban. Nem helyes ezt a kérdést kampánytémává tenni. Az izsai önkormányzat szándéka, hogy biztonságos és egészséges maradjon a lakókörnyezetünk, illetve, hogy az izsaiak véleményét ismerjük meg ebben a kérdésben.

• Mennyire gondolja valósnak a veszélyt, az ökológiai katasztrófáról szóló állításokat?
– Ennek megítélésére ott vannak a szakemberek, akiknek a véleményében bíznunk kell. A község annyit tud tenni, hogy folyamatosan figyelemmel követi a történéseket. Ezen felül csak a tényekre hagyatkozhatunk: az építésügyi hivatal három kazetta elhelyezésére adott ki engedélyt a telepnek. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet állami szervként állította ki a szeméttelep számára a működési engedélyt egészen a kétezres évek elejétől a mai napig. Azt is vélelmezhetjük, hogy a szeméttelep terjeszkedni akar és ezért vásárolt meg kéthektárnyi szomszédos területet. A törvények alapján az építkezési engedélyeztetés folyamán van lehetősége az önkormányzatnak, hogy kifejezze aggályait.

• Tervez valamilyen lépést a lerakat működésével kapcsolatban?
– Az izsaiakat nem érdekli, hogy egymással szembenálló politikai vagy gazdasági érdekcsoportok miképpen akarnak hasznot húzni a szeméttelepből. Bennünket az érdekel, hogy a lakosok jövőjét szolgáló lépésekkel egy biztonságos Izsán tartsuk sajátjainkat. A lerakat témája nem újkeletű, így az önkormányzat folyamatosan, évek óta egyeztet a szakhatóságokkal. Így volt ez az előző polgármesterek idején és most is.
Egy helyi népszavazást indítunk, mely során megkérdezzük a lakosokat, hogy támogatnák-e, hogy a területrendezési terv a szeméttelep bővítésére adjon lehetőséget, vagy sem. Mi nem valami ellen gyűjtünk aláírásokat, hanem a lakosok véleményét kívánjuk megtudni és eszerint meghozni a döntéseinket. Az önkormányzatnak megvannak az eszközei arra, hogy a népszavazás után – amire talán már október 29-én sor kerülhet – a képviselők a közösség kívánságának megfelelő döntést hozzák meg.

Csaba Ádám

Top