Járásunk legkeletibb faluja, Bajcs élére tizenhat év után került új polgármester. A választásokon hárman indultak a posztért, és a lakosság több mint hetven százaléka a Szövetség színeiben indult Bachorec Ferenc mérnök-tanárnak szavazott bizalmat.

• Ha sorrendbe kellene állítania az Önre váró feladatokat, akkor melyiket tenné első helyre?

– Tizenkét évig önkormányzati képviselőként, négy évig pedig polgármesterhelyettesként igyekeztem tenni a községünkért, a lakosokért, Így tisztában vagyok a problémákkal, hiányokkal, igényekkel, amelyek, ahogy mindenütt, nálunk is vannak. Egészében véve elmondható, hogy elődöm vezetése alatt községünk nagyléptékben, látványosan fejlődött. A megoldandó feladatok közül prioritás a községi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének előkészítése. Az ivóvízhálózat ugyanis már az egész falura kiterjedően elkészült. A falu „öreg részén” azonban még mindig szennyvízgödrök vannak a házaknál, amelyek ürítését a község saját szippantós autójával biztosítja. Az elkészült tervdokumentációt még tavaly benyújtottuk a Környezetvédelmi Alaphoz. Bizakodva várjuk pályázatunk elbírálásának eredményét, mert önerőből egy ilyen nagy horderejű beruházást nem tudnánk finanszírozni. Még úgy sem, hogy községünk költségvetése évek óta pozitív egyenleggel büszkélkedhet. Ezt szeretnénk a jövőben is megőrizni. De aggódunk. Költségvetésünk elfogadásakor, amennyire csak lehetett, felkészültünk az energiaárak növekedésére, de a mai napig nem kaptunk a kormánytól konkrét útmutatást arra vonatkozólag, miképpen kompenzálják az elszabaduló energiaárakat és milyen segítségre számíthatunk. Mi is, ahogy a többi település, magunkra maradtunk. Csak éppen nem szeretnénk, ha a végén a lakosság sínylené ezt meg, ezért is csatlakoztunk január 30-án a tiltakozáshoz. Személyesen kapcsoltam ki, majd fél óra múltán vissza településünkön a közvilágítást. Harcolunk a talpon maradásért, ahogy az összes önkormányzat, hiszen az adóbónusz összegét a kormány, elvonás formájában, velünk fizettette meg. A lakosság szemében azonban a polgármesterek lesznek majd a rosszat, akik kénytelenek a népszerűtlen döntéseket meghozni, megszorításokat bevezetni. Miután a partnercég árat emelt, mi is kénytelenek voltunk megemelni a szemétdíjat lakosok és a vállalkozók számára is, a korábbi 25 euróról több mint 34 euróra. A község, a jelenlegi áldatlan helyzetben, nem tudott hozzájárulni a költségekhez.

• A községi épületek fenntartási költsége is nagyon megugrott?

– Három évvel ezelőtt sikerült a közvilágítást, nemrég pedig az oktatási intézményeink világítását LED-es lámpákra cserélnünk. Szerencsére elődömnek köszönhetően a középületek, azaz a kultúrház, a Margaréta Szociális Otthon, az iskola-óvoda épülete teljes mértékben, az ablaktól a tetőig fel lettek újítva. A rekonstrukció során ezeket hőszigetelték, a fűtést korszerűsítették. Jelenleg egy kihasználatlanul álló községi épületünk vár még felújításra. Amennyiben az erre vonatkozó pályázatunk sikerrel jár, helytörténeti emlékszobát, vendégszobákat és egy előadótermet szeretnénk benne kialakítani. Sajnos a kormány döntései az önkormányzatokat olyan bizonytalan gazdasági helyzetbe juttatták, amelyben csak álmodozni lehet, de tervezni nem, így most inkább a korábban elmaradt, kisebb felújításokra fókuszálunk.

• Az idősek otthonának a létrehozását a lakosság elöregedése indokolta?

– Az otthonnak jelenleg 40 lakója van, ebből 12-en helyiek. A társadalom elöregedésének folyamata, ami egy összeurópai probléma, nálunk is elindult, de mostanra sikerült ezt megállítanunk és visszafordítanunk. Miután rendeztük a községben a telekviszonyokat, kialakítottunk három, új lakóövezetet, amelyek már rá vannak kötve az ógyallai szennyvízhálózatra. Kettő, ahol többnyire fiatal, kisgyermekes családok fogtak neki az építkezésnek, már benépesült. Ezzel a lépéssel nem csupán a bajcsi fiatalokat sikerült itthon tartanunk, de sokakat bevonzottunk a környező falvakból, városokból is. Így az iskolánkban, óvodánkban növekszik a gyermeklétszám.

• Milyen iskolán-óvodán kívüli szabadidős tevékenységeket tudnak kínálni a gyerekeknek?

– Kétgyermekes családapaként magam is látom, hogy nagy szükség lenne falunkban egy korszerű, az EU-s szabványoknak megfelelő játszótérre, ahol legkisebbjeink biztonságos körülmények közt játszhatnának, barátkozhatnának, szocializálódhatnának. A nagyobbak részére pedig egy aktív sportolási lehetőséget biztosító korszerű, kerékpáros adrenalin pumptrack pályát szeretnénk létrehozni. Sarkalatos kérdésnek tartom a sportolási lehetőségek támogatását és bővítését, hiszen a mozgás nem csupán örömforrás, de komoly egészségvédő hatása is van. Ahogy a közösségben eltöltött időnek is. Az idősebbek számára szeretnénk padokat kihelyezni, hogy jó időben, ha elfáradnak séta közben, vagy ha a friss levegőn szeretnének beszélgetni, le tudjanak ülni.

• Ma már a kisebb településeken is jobban oda kell figyelni a közbiztonságra. Ezen a téren mi a helyzet?

– A közbiztonság egy kardinális kérdés. Sajnos rossz felé megy a világ, ezért a lakosok biztonságérzete, nyugalma érdekében mielőbb szeretnénk egy térfigyelő kamerarendszert telepíteni. Bár Bajcson ritkán van ilyennemű gond, a közigazgatásilag hozzánk tartozó Farkasd, Ellető és Haraszt pusztákról ugyanezt már nem mondhatnám. Valamikor az egykori állami gazdaság dolgozói éltek itt. Idővel sok ház megüresedett, nem talált új gazdára, és ezeket alkalmazkodásra képtelen, máshonnan „kitelepített” személyek foglalták el. Sok gondunk van velük, de mivel törvényileg joguk van „látogatóként” itt tartózkodni, meg van kötve a kezünk. Kijárunk, beszélünk a fejükkel, de nagy foganatja sajnos nincs. Tehetetlenek vagyunk.

• A környezetvédelemre vonatkozó javaslatok szerepeltek a programjában?

– Falunkban van egy sorsára hagyott tó, melynek, ha rendezett lenne a környezete, ha a vize ki lenne tisztítva, pompás kirándulóhely lehetne. A gond az, hogy a községünket körülvevő földek kb. 90%-a a Nagyszombati Érsekség tulajdonában van, ami nagyon nehezít minket a falu fejlesztésében. Úgy gondolom, egész más érzés végigmenni egy olyan faluban, ahol gondozottak, tiszták a közterületek. Addig azonban nem lesz rendezett a környezetünk, amíg nincs elegendő utcai szemetes. Ezt a hiányosságot is szeretnénk pótolni. Munkásaink és gépeink vannak a közterületek gondozásához. Ami viszont nagy szívfájdalmam, egyelőre nincs szelektív hulladékgyűjtő udvarunk. Most várjuk a kialakítására vonatkozó pályázatunk kiértékelését. A lakosoknak azonban különböző színű szemeteszsákokat osztunk ki az osztályozott hulladék tárolására, ezeket munkásaink havi egy alkalommal begyűjtik, majd elszállíttatjuk. A község gondozásában lévő temetőben pedig, mivel egyre gyakoribb a hamvasztásos temetés, egy úrnafal kialakítását tervezzük, hogy ilyen módon is megadjuk a végső tiszteletet elhunytainknak.

• Száz évvel ezelőtt Bajcs lakosságának 80%-a, húsz éve 50%-a volt magyar nemzetiségű. Mostanra miképpen változott ez a szám?

– Jelenleg 1223 lakosunk van, ebből 40% vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Nagyon örülök, hogy a magyar anyanyelvű lakosság aktívan kiveszi a részét a helyi Csemadok működéséből. Szívet melengető látni, hogy az idősebb és a fiatalabb generáció karöltve viszi tovább a nekem sokat jelentő kultúránkat. Rendszeresen szerveznek kisebb programokat, évente egyszer pedig egy nagyszabású rendezvénnyel gazdagítják községünk kulturális életét. Amit pedig külön kiemelnék, mert azt hiszem, erre mindannyian büszkék lehetünk, ezekre a rendezvényekre nemzetiségtől függetlenül mennek el az emberek. Nálunk a magyarok és a szlovákok összetartanak.

(Janković Nóra)