Előbb Dél-Komárom, majd 2021-ben Észak-Komárom önkormányzata is helyi határozattal nyilvánította az Összetartozás Városává Komáromot. Dél-komáromi civilek most azt kezdeményezik, hogy állami szinten is deklarálják a két országban fekvő egy város eszméjét, és a magyar parlament jogszabályban mondja ki: Komárom az Összetartozás Városa.
Észak- és Dél-Komárom civil szervezetei ültek egy asztalhoz múlt hétfőn, február 20-án a Csemadok székházában. Egész pontosan a dél-komáromi Endresz Csoport és a Komáromi Magyar Civilek Egyesülése (KoMCE), amely 16 észak-komáromi polgári társulást és civil szerveződést tömörít.
Arlett Tamás, az Endresz Csoport elnöke emlékeztett, Dél-Komárom önkormányzata még 2019-ben, kezdeményezésük nyomán döntött úgy, hogy az Összetartozás Városává nyilvánítják Komáromot, két évvel később pedig Észak-Komárom képviselő-testülete is egyhangúlag deklarálta ugyanezt. Észak-Komáromban a KoMCE tagszervezetei voltak a javaslattevők, vagyis az alábbi 16 civil szervezet: Kárpátia Sport Polgári Társulás, A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete, Boráros Imre Színház, Csemadok Komáromi Alapszervezete, Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, Gaudium Polgári Társulás, Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület, Kuckó Polgári Társulás, Lehár Ferenc Polgári Társulás, Lélekharang Polgári Társulás, Protestáns Nőegylet, Szlovákiai Civil Becsületrend, Teátrum Polgári Társulás, T(e) Ü(gyed) Kör Polgári Társulás.
Az Endresz Csoport elnöke a múlt heti munkaértekezleten arról tájékoztatta az északi partnereket, kezdeményezni fogják, hogy a magyar Országgyűlés jogszabályban nyilvánítsa az Összetartozás Városává Komáromot, ahogy ez Sopron és Balassagyarmat címeinek esetében történt annak idején.
Arlett Tamás kérdésünkre kifejtette, Észak- és Dél-Komárom organikus egészet alkot, és a Duna két oldalán élő komáromiak ezt így is élik meg a mindennapokban. „Nálunk ipari park van, Önöknél színház, a bevásárlásokat is ott intézzük, ahol kedvezőbb – hol itt, hol ott. Ez nemzetiségtől függetlenül így működik. Az Összetartozás Városa cím egy pozitív, európai viszonylatban is példaértékű együttműködést szimbolizál. Szeretnénk, ha ez deklarálva lenne törvényi szinten is“ – nyilatkozta a dél-komáromi társulás elnöke. Ennek érdekében néhány héten belül írásban fordulnak magyarországi tisztviselőkhöz – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárhoz, Lezsák Sándor országgyűlési alelnökhöz, Németh Zsolthoz, a külügyi bizottság elnökéhez, továbbá Czunyiné dr. Bertalan Judithoz, Komárom-Esztergom megye országgyűlési képviselőjéhez – hogy tegyenek törvényjavaslatot, illetve segítsék törekvésüket.
Arlett Tamás elmondta, igazán üdvözlendő az lenne, ha nemcsak a magyar, hanem a szlovák parlament is törvénybe foglalná Komárom címét. Ezzel az észak-komáromi civilek is egyetértenek – valószínű azonban, hogy a szlovák parlament irányába csak akkor fogalmazzák meg kérésüket, ha a magyarországi kezdeményezés sikerrel jár.
A leghűségesebb és a legbátrabb
Magyarországon jelenleg két olyan város van, amelyik emléktörvényben megerősített címet visel. Sopron a Leghűségesebb Város (Civitas Fidelissima). A soproniaknak ugyanis a trianoni békediktátumot követően, 1921 decemberében lehetőségük volt dönteni arról, hogy városuk Ausztriához vagy Magyarországhoz tartozzon-e, 72 százalékuk pedig Magyarországot választotta. Balassagyarmatnak pedig a Legbátrabb Város (Civitas Fortissima) kitüntető címet adományozta az Országgyűlés, miután 1919-ben a megszálló cseh helyőrséget az Ipoly túloldalára száműzték a helyi önkéntesekből álló fegyveresek.
(csaba)
Komárom – az Összetartozás Városa
Átadták az elektromos buszt
Rajtol a KOMBI, indul a bringakölcsönzés
Átadták a Monostori hidat
Trianon 100: egy igazságtalan döntés Komáromból nézve