Lenyűgözően elegáns díszviseletben, fénylő csizmában, kezükben a Szekeresgazdák Bandériumának zászlajával vonult be a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesületének három tagja a Pesti Vigadóba, hogy a jelenlévők élőben is megcsodálhassák a pitykegombokat, melyeknek legreprezentatívabb darabjait a komáromi ötvösök készítették.

Az esemény, amelyre a szekeresgazdák meghívást kaptak, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasainak Essentia Artis elnevezésű zárókiállítása volt. Barsi Csaba, a miskolci Hermann Otto Múzeum Néprajzi Tárának gyűjteménykezelője három éves kutatási témájának tárgyát, a pitykegombokat egy rendhagyó „divatbemutató” keretén belül mutatta be. Kutatómunkáját a századforduló Magyarországának egész területén végezte.

Ma már kevesen tudják, hogy a századfordulóig a pitykegombokra nem csupán viselet-kiegészítőként tekintettek, hanem ékszerként és komoly státusszimbólumként is. Komáromban az öt legtöbb tagot számláló céh közt ott volt az ötvösöké is. A 18–19. században a nagynevű, messze földön híres mesterek egymással versengve próbáltak különlegesnél különlegesebb menteláncokat és pitykegombokat készíteni megrendelőik számára. Sajnos előbb a várost sújtó természeti katasztrófák során, később pedig a történelem viharában túlnyomó részük elpusztult, illetve beolvasztásra került. A fennmaradtak nagy része jelenleg a komáromi Duna Menti Múzeum gyűjteményében található.

„A fő megrendelők közt ott voltak a Szekeresgazda Bandérium tagjai, akiknek egyenruhaszerű díszviseletére kizárólag ezüstgombok kerülhettek – avatott be a témába Lengyel Ákos történész. – A gombok elhelyezkedése, nagysága, ahogy a menteláncnak formája, szélessége és hossza változó volt. Voltaképpen tulajdonosuk anyagi helyzetét tükrözték. A legdíszesebbek a gerezdesek voltak, amelyek ezüstözött dróttal voltak kidíszítve. A módosabb szekeresgazdák díszmagyar ruháján számos pitykegomb, dolmánygomb és mentegomb volt. Ez utóbbiak már impozáns, feltűnő darabok voltak.”

A Pesti Vigadóba meghívást kaptak mindazok a szervezetek, magánszemélyek, akik még viselik a pitykegombokat. Komárom városát Kelemen István, a hagyományőrző egyesület alelnöke, Lengyel Ákos az egyesület titkára, és Virág László képviselte. Hozzájuk, főnemesi díszmagyar viseletbe öltözve, csatlakozott Kripcsi-Szabó József hagyományőrző, Magyarország egyik legnagyobb pitykegombgyűjtője.

A komáromi küldöttség tagjai, akiknek köszönhetően Komárom történelmi múltját is jobban megismerhette a nézőközönség, nagy sikert aratott a Pesti Vigadóban.

JN.

Komárom történetének meghatározó szereplői voltak
Nem tétlenkedtek a szekeresgazdák
A dunai hajózás kalandos kezdetei