Hogyan készül egy hajó? címmel tartott érdekfeszítő előadást a komáromi Zichy-pont Közösségi Központban Czifra György hajótervező szakmérnök, az Óbudai Egyetem oktatója; az esemény szervezője a Villa Camarum Polgári Társulás volt.

A vetítéssel egybekötött előadást a szakember azzal indította, hogy jobban örülne, ha nem múlt időben kellene beszélnie a komáromi hajók gyártásáról, de sajnos nem sok esélyt lát a régi hagyományok újraélesztésére. Majd egészen 1898-ig repítette vissza az érdeklődőket az időben, amikor a Magyar Folyami és Tengerhajózási Részvénytársaság az Erzsébet-szigeten megkezdte az „öreggyár” építését. Először csak javításokat végeztek, majd megépítették az első gőzhajót, az Erzsébetet, amit a Fertő követett. Az első komoly, acéltestű hajó kivitelezése 1905-ben kezdődött. A gyár gyors ütemű fejlődését mutatja, hogy már ekkor volt hajólift is, aminek a segítségével nagyobb vízijárműveket is vízre lehetett bocsájtani. 1923-49 között a Škoda művekhez tartozott a gyár. Hajókat ugyan gyártottak, de ekkoriban még messze voltak attól a sikeres időszaktól, ami a hajógyár fénykoraként vált a történelem részévé.

Ceruzával, radírral a tervezőtáblák előtt

Az 1950-ben az új gyár átadásával új korszak kezdődött, ugyanis innentől számítva a hajókat már saját mérnökeik tervezték. Ma már szinte elképzelhetetlen, ahogy a hatalmas tervező- táblák előtt állva, ceruzával a kezükben, radírral a zsebükben álmodták papírra a főként szovjet megrendelésre készült hajókat. Ebben az időszakban 750 hajó épült.

Czifra György röviden ismertette az egyes típusokat és főbb jellemzőiket is. Elmesélte, hogy fiatal mérnökként az egyik első fe-ladata a hajókémények vízszintes konstrukcióvá alakítása volt, amire azért volt szükség, hogy az alacsonyabb hidak alatt is átférjenek a hajók. „Sikerült is egy szép konstrukciót összehoznom. Mentem le a műhelybe, ahol a kedves kollégák, hangsúlyozva a mérnök szót, közölték velem, hogy ezt már pedig nem lehet megcsinálni. Miután alaposabban megnéztem, rájöttem, igazuk van, az összes hegesztés belül volt és nem lehetett hozzáférni. Ez egy nagyon jó tapasztalat volt. Rájöttem arra, és ezt a hallgatóimnak is mindig hangsúlyozom, hogy úgy kell gondolkodnunk, mintha ezt a munkát nekünk kellene megcsinálni” – mondta.

Szerelőmunkák lépésről lépésre

Az előadás második részében lépésről lépésre, a hajógyár korabeli felvételeivel dokumentálva elmagyarázta, miként is készül el egy több ezer tonnás hajó. A hajóépítés a gerinc lefektetésével indult. Az erre a célra használt hatalmas „ágyakat” a mai napig láthatjuk a szigeten keresztül vezető útról a rozsdatemetőben. Ezután a hajótestet az egyes műhelyekben kivágott elemekből hegesztették össze. A munkások szakértelmének köszönhetően a különálló szekciókból (orr, külhéj, far, fenék- és oldalszekciók) összeállt a hajótest, majd a többi részegység (kormánylapát, hajócsavar, csővezetékrendszerek, kábelkorbácsok stb.) beszerelésével kompletizálták az úszóművet. A szerelést követően zajlott a tisztítás és festés művelete, aminek eredményeképpen megszülettek azok a pompás hajók, melyek a mai napig szelik a folyókat, tengereket.

Indult a számítógépes tervezés

A hajótervezésben a nagy áttörés az 1991-es évhez köthető, amikor a hajógyár megvásárolta az akkoriban elérhető legmodernebb tervezőszoftvert, melynek eredményeként a gyártási dokumentáció elkészítésének futamideje az eredeti 24 hónapról 9 hónapra, a gyártás átfutási ideje pedig 18 hónapról 12 hónapra csökkent. A modernizáció fő vezetője és koordinátora a műszaki igazgató, Radi Bertalan mérnök megbízásából Czifra György lett. „Rendkívül érdekes és kihívásokkal teli időszak volt ez mindannyiunk számára, hiszen a kezünkben még ott volt a ceruza, még papíron terveztük a következő modellt, miközben igyekeztünk megtanulni a számítógépes program használatát” – idézte fel a szakember.

A jelenlévőknek lehetőségük volt megnézni az NL LEDA hajó papírra rajzolt tervét, majd rácsodálkozni, mire is képes avatott kezekben a 3D-s tervezőprogram.

Czifra György szakmérnök rengeteg új információval bővelkedő, közérthető stílusban megtartott előadását az érdeklődők felvételről utólag is megtekinthetik a Villa Camarum Polgári Társulás oldalán.

JN.

Mesélő épületek: a hajógyár
A komáromi hajógyárnak lelke volt
A dunai hajózás kalandos kezdetei
Vízre tették az új kompot