Járásunk szegletében, a nagy forgalmú utak zajától távol fekvő faluba érkezve pompázó petúniákból álló virágdekoráció formázza a község nevét. A felújított községi hivatal előtt Bulcsú vezér szobra hirdeti, hogy már honfoglaló elődeink felismerték ennek a helynek szépségét és természeti gazdagságát. A polgármesteri iroda ajtaján 9 éve Karkó János neve áll.

„Amikor legelőször megpályáztam a posztot, egyik fő célom az óvodánk, az iskolánk, valamint a középületek felújítása volt – vág rögtön a közepébe a polgármester. – Az első ciklusban azonban az összes vállalásomat nem tudtuk teljesíteni, hiszen a nagy beruházások sikere nem csupán az ember akaratától, hanem a pályázatok és a közbeszerzések sikerétől is függ. Búcs község, a maga 1100 lakosával ugyanis elég szűkös költségvetésből gazdálkodik. Már azt szép eredményként könyvelhetjük el, hogy a pályázatok igényléséhez szükséges 5 százalékos önrészt rendre ki tudjuk gazdálkodni.”

Megújul a szennyvíztisztító

Az EU történetében egyedülálló helyreállítási csomagból Szlovákia hatmilliárd eurós támogatást kapott. „A pénzből létrehozott alap pályázatai nagy fejlődési lehetőséget nyújtanak a községeknek – magyarázta Karkó János. – Sajnos se nálunk, se a környező falvakban nincs kiépítve a csatornarendszer, ami óriási terhet ró a szennyvíztisztító állomásunkra. Húsz évvel ezelőtt lett átadva, és mára minden szempontból elavult. Ide hordják Szőgyénből, Dunamocsról, Karváról és Bátorkesziről is a szennyvizet, így a napi 96 köbméteres kapacitás nem elégséges. A múlt év végén, harmadik nekifutásra, elfogadták projektünket, jóváhagyták rá az 540 ezer eurós dotációt, és nemrégiben lezárult a közbeszerzési eljárás is. A szennyvíztisztító állomás épülete marad, de korszerű, napi 260 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas gépekkel lesz ellátva. Kisebb energiafelhasználás mellett sokkal nagyobb teljesítményű lesz, és jóval tisztább víz fog visszakerülni a körforgásba. Így be tudjuk vállalni azokat a falvakat is, ahol még gondot okoz a szennyvíztisztítás.”

A geotermikus fűtési rendszer csapdájában

A község részlegesen már felújította a Katona Mihály Alapiskola, és a Szivárvány óvoda épületét és állami támogatásból bevezették a geotermikus fűtési rendszert. „Csakhogy abban az időben 1 megawatt villamos energia 60 euró volt, most pedig több mint 500 euró. Kiszámoltuk, ilyen árak mellett a gázfűtés jóval kifizetődőbb. Viszont a dotáció, amit a felújításra kaptunk, a geoterminális fűtés felhasználását feltételezi. Így csapdába estünk – mutatott rá a polgármester. – Figyeljük a pályázati lehetőségeket, mert a jövőben szeretnénk fotovoltaikus, azaz napelemes erőmű segítségével előteremteni az oktatási intézményeinkben lévő geotermikus rendszer energiafedezetének egy részét. Más megoldást nem találtunk a kialakult patthelyzetre.”

A kultúrház-projekt kiértékelését várják

A felújítási alapon keresztül szeretnék rendbe tenni az 50-es években épült kultúrházat is. Az ingatlant 1995-ben vásárolta meg másfél millió koronáért a község a Nagyszombati Érsekségtől, amely a vételárból katolikus templomot építtetett Búcson. A hatalmas alapterületű épület felújítását azonban a község sem akkor, sem később nem tudta önerőből kigazdálkodni, de legalább az állagának romlását igyekeztek megakadályozni.

A kultúrház felújítása az előzetes tervek szerint 840 ezer euróra rúg, az erre a célra benyújtott pályázatuk azonban korábban nem volt sikeres. „Remélem, ezúttal a környezetvédelmi minisztérium önrészt nem igénylő pályázatán sikerrel járunk, ugyanis a kiírás szerint a támogatás 60%-át energetikai, 40%-át pedig belső építészeti felújításra fordíthatnánk – ismertette a feltételeket a Karkó János. Az elmúlt nyolc évben 3,6 millió euró beruházást tudtak végrehajtani a községben és mostanra a sportegyesületek klubközpontjaitól kezdve a szolgáltatások házán át a Villa Búcsú művelődési házig szinte mindent sikerült felújítaniuk.

Ahol tudnak, spórolnak

Költséghatékony, hogy a hulladékelszállítást saját járművel oldják meg. A tíz évvel ezelőtt vásárolt, akkor tízéves jármű ára egy év alatt megtérült, és miután Karváról is ők hordják el a hulladékot, bevételük is származik belőle.

A község jelentős megtakarítást ér el azzal is, hogy vásárolt egy autóbuszt. „Ennek duplán örülünk, mert egyrészt iskolabuszként működik, és így a környező településekről is be tudjuk biztosítani a tanulók utaztatását. Harminckét bejárónk van, így összesen több mint száz tanulóval büszkélkedhet iskolánk. Másodsorban pedig a községben működő sportegyesületek, polgári társulatok, civil szervezetek is bérmentesen használhatják. Van is rá igény, mert a pandémia okozta leállás után, ha lassan is, de végre beindult az élet. Főleg a Csemadok alapszervezetének tevékenységét emelném ki, akik rendkívül sokat tesznek a kulturális élet felpezsdítéséért községünkben” – mondta.

Tűzoltóik a legjobbak közt vannak

A községben működő nagy múltú, 1888-ban alapított, önkéntes tűzoltó testület a 2011-es újjáalakulása és átszervezése óta rendkívül aktívan működik – tért át a következő témára Karkó János, aki maga is tagja a 39 főt számláló csapatnak. A legmagasabb, „A” kategóriás besorolású testület élén az elmúlt években Klihó János állt, aki a közelmúltban főiskolai tanulmányai miatt lemondott, s tisztségét Medza Arnold vette át. A két korszerű, nagyteljesítményű tűzoltóautóval, defibrilátorral, feszítő-vágó berendezéssel ellátott egység mostanra „kinőtte” a szertárt, ezért belügyminisztériumi és önkormányzati támogatásból még egy garázzsal bővítik a tűzoltóság épületét. A munkálatokat még idén szeretnék befejezni. A község egyik legfontosabb szervezete, baj esetén hatalmas segítség, hogy tíz percen belül bevetésre készek. Megesett, hogy egy hónap alatt három tűzesethez riasztották őket. Az önkormányzat ezért is igyekszik minden támogatást megadni nekik.

A magyarság nem fogy, de a lakosság igen

A falu, ahol a mai napig 94% a magyarság aránya, épül és szépül, az azonban kérdéses, hogy egy emberöltő múlva hányan fogják lakni, ugyanis itt is demográfia gondokkal küszködnek. „Nem az elköltözéssel van a gond. Az életkörülmények jók. Munkalehetőség is adódik a községben, igaz, leginkább a mezőgazdasághoz kötődő cégekben. A fiatalok számára azonban ez nem annyira vonzó, ők inkább magyarországi ipari parkokban találnak megélhetési forrást. Ráadásul elmúlt nyolc év alatt két önkormányzati társasházat is felépítettünk, melyekben tizenhat fiatal család kezdhette meg önálló életét. Inkább a gyerekvállalási kedvvel van baj. Éves szinten 15-16 elhalálozásra 7-9 születés jut, ami nagyon kevés. Ezen kellene valahogy változtatni” – zárta a beszélgetést a polgármester.

Janković Nóra