Múlt kedden a Komáromi járás polgármestereivel Komáromban egyeztetett Horváth Mihály pénzügyminiszter – a fő téma a nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok megsegítése volt. Pénteken pedig már Pozsonyban, Ódor Lajos miniszterelnökkel folytatódtak a tárgyalások, melyek már eredményeket is hoztak. Keszegh Béla, Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke mindkét találkozón jelen volt – őt kérdeztük arról, milyen segítséget kapnak az önkormányzatok az államtól.

• Mennyire vannak nehéz helyzetben az önkormányzatok?

– Az önkormányzatok ugyanazt élik át, mint a családok. Kevesebbet ér a pénzük, a megtakarításaik rohamléptekben fogynak, ha egyáltalán voltak. Ugyan a bevételük emelkedik valamivel, úgyanúgy ahogy a fizetések is sok helyen – csakhogy ebből a családok is kevesebbet tudnak megvenni a boltban. Közgazdászok úgy mondanák, reálértéken kevesebből kell több dolgot megtenni.

Az önkormányzatoknál fokozza a nehéz helyzetet, hogy a korábbi kormány úgy adott a családoknak, hogy az önkormányzatoktól elvett. A Matovič-csomag nem arra épült, hogy egy jobban működő gazdaságban, a növekedésből származó többletből segítik a családokat, hanem csak szemfényvesztő módon elvett az egyik helyről – az önkormányzatoktól – és abból adott családi bónuszt. Persze a családok is megérdemlik, ezt senki nem vitatja, csakhogy az önkormányzatok is a családok napi életét segítik – iskola, utazás, sport és még sorolhatnánk –, így valójában a családok érzik meg azt is, hogy az önkormányzatoktól pénzt vontak el.

• A pénzügyminisztérium közzétett egy elemzést, miszerint a helyzet azért nem annyira rossz. Éves összehasonlításban 16 százalékkal nagyobb bevétele volt az önkormányzatoknak és az energiaárak is jelentősen estek a tavalyi rekordösszegekhez képest.

– Az elemzésben van sok érdekes információ, de jellemzően átlagokkal dolgozik, ami mindig torzít. Összehasonlítottam a pontos adatokkal, amit Komárom kapott. Nálunk már csak 10 százalékkal nőttek a bevételek. Ebben benne lehet az, hogy ezeknél a forrásoknál például a tengerszint feletti magasság is számít, de más is. Azonban van még két jelentősebb gond is.

• Melyek ezek?

– Elsősorban az, hogy ha összeadjuk azokat a plusz kötelezettségeket és feladatokat, amelyeket az önkormányzatokra ruháztak át, már el is költöttük a többletbevételt. Az oktatásügyben és a közszférában kötelező fizetésemelést kellett végrehajtanunk – előbbi esetben 21, utóbbiban 17 százalékkal, csak az idén. Ezek hatalmas összegek. És még szóba sem került az energiaár, ami ugyan már csökkent, de még mindig magasabb, mint békeidőkben volt.

Másrészt a többletbevétel csak alkalmi, az önkormányzatok áprilisban egyszeri segítséget kaptak más állami adóbevételekből. Magyarán ez nem rendszerszintű megoldás. Ebből adódóan a tárgyalások során az idei év túlélését oldottuk, de jeleztük, hogy a jövő évvel is mihamarabb foglalkozni kell. Így is szinte már minden önkormányzat illeték- és adóemelésére kényszerült, vannak olyan települések – főleg a legkisebbek –, ahol már fizetésképtelenség is előállt.

• Az állam sincs könnyű gazdasági helyzetben, óriási a költségvetési hiány, a szakértői kormánynak pedig különösen nehéz dolga van, nem áll mögötte parlamenti többség…

– Az állami költségvetés deficitje a parlament felelőtlen döntései miatt egyre jobban elszabadul, a 7 százalékot is megközelítheti. Ezek súlyos milliárdok, amit majd a következő generációknak kell kifizetni. Még aggasztóbb, hogy annak az esélye, hogy Szlovákia nem fogja tudni törleszteni a hosszú távú kölcsöneit, a háromszoroséra nőtt, 6-ról 18 százalékra. Az ilyen számok azért jelentenek nagy gondot, mert a romló gazdasági környezet hatással lesz a hétköznapi emberek pénztárcájára is. Befolyásolja befektetőket és drágítja az életet. Emiatt óva intenék mindenkit, hogy elhiggye a politikusok választások előtti nagy ígéreteit. Sokkal inkább azokra a józan hangokra van most szükség, amit az Ódor-kormány képvisel, miszerint gatyába kell rázni Szlovákia költségvetését, mert amúgy nagy gond lehet. És ne legyenek senkinek illúziói, a populista döntésekért is mindig benyújtják a számlát, és azt majd közösen fizessük.

• Milyen segítséget kapnak az önkormányzatok egy ilyen helyzetben?

– Úgy látom, egy korrekt kompromisszum született. Ódor Lajos és Horváth Mihály szakszerűen terjesztették be a lehetőségeket, alternatívákat is kínáltak. A megállapodás részeként 54 millió euró támogatást kapnak az önkormányzatok, aminek 25 százaléka a megyei, 75 százaléka pedig a helyi önkormányzatokhoz kerül. A szétosztás népességarányos, de a 3000 lakosnál kisebb települések nagyobb szorzót kapnak, mivel ott nagyobb a baj. Lehetőséget kínáltak a legnagyobb gonddal küzdő önkormányzatok egyedi megsegítésére is. Emellett az egyezség része az úgynevezett Covid-kölcsönök, amit a járvány idején adott az állam. Ezt az önkormányzatoknak a jövő évtől kellett volna kezdeni törleszteni, de elengednék, azaz a kölcsönből támogatás lett.

• Utóbbi esetben mennyi az annyi?

– A Covid-kölcsönök országosan 152 millió eurót tettek ki, Komárom esetén közel 800 ezer eurót. Az 54 millió eurós támogatási forrást beleszámolva, az önkormányzatoknak most 206 millió eurós csomagot sikerült kialkudniuk.

• Mikor juthatnak hozzá az önkormányzatok az 54 milliós csomag forrásaihoz?

– Remélhetőleg mihamarabb, bár az adminisztráció időbe telik, a pénzügyminisztériumnak közel 3 ezer szerződést kell elkészítenie, hiszen ennyi település van. De a héten folytatjuk a tárgyalást, olyan javaslataink is vannak, amivel nem veszélyeztetjük az állami költségvetést, csupán a mi kötelezettségeink terén kapnánk halasztást, így a kiadásainkkal tudnánk jelentősen spórolni. Szerencsére a mostani kormány azonnal és nagyon konstruktívan reagál a szakmai észrevételekre, a politikai manővereket meg azokra bízza, akik csak a közösségi hálón tudják a megoldásokat.

(d)