Gúta. Október 15-e óta Adamis Anna Kossuth-díjas dalszövegíró, költő nevét viseli Gútán a Városi Művelődési Központ. Az ünnepi eseményen jelen volt a gútai születésű művésznő is, aki a Gyöngyhajú lány sláger dallamára lépett ki a kultúrház ajtaján és bizony meghatódott az őt nagy tapssal fogadó egybegyűltek láttán.
Mayer János, a VMK igazgatója köszöntőjében rámutatott, idén több kerek évforduló kapcsolódik egybe, melyek között érdekes párhuzamokra bukkant. A Komáromi Lapok 1943. decemberi számát idézte, miszerint országszerte párját ritkító kultúrházat avattak Gútán, amely egyben az intézményesített kultúra és művelődés születését jelenti a településen. És mivel a tudósítás szerint az avatóünnepségen a község és a vármegye elöljárói is mind jelen voltak, így nagy bizonyossággal a gútai Hosszú utcában lakó nagyra becsült orvos is ott volt családjával, köztük a legfiatalabb, csupán néhány hónapos Adamis Annával, akinek születése egybeesik a gútai intézményesített közművelődés megszületésével.
A háború utáni évek aztán sok gútai családdal együtt az Adamis család életét is megpecsételték, a kitelepítés őket sem kerülte el, és Szentendrén találtak új otthonra. A közművelődési intézetet pedig az 1965-ös árvíz törölte el a föld színéről. A pusztító ár utáni példátlan összefogásnak köszönhetően újjáépült a település, majd városi rangra emelkedett, és 50 évvel ezelőtt, 1973-ban felépült a jelenlegi művelődési központ.
És jöjjön egy újabb kerek évforduló: 10 évvel ezelőtt a város Pro Urbe díjjal tüntette ki híres szülöttét, Adamis Annát. „És elérkeztünk a mába, 10 évvel a város díjának átadása, 50 évvel a művelődési központ felépülése és 80 évvel a gútai intézményesített kultúra és egyidejűleg Adamis Anna születése után elérkezettnek láttuk az időt, hogy végérvényesen összehozzuk, ami egy tőből ered és egybe tartozik. Ez egy felemelő pillanat és valahol egy kis történelmi jelképes igazságtételként is tekintek erre a névadásra, hiszen nemcsak visszatér, de örök időkre itt is marad velünk a művésznő, akit soha többé nem lehet innen elűzni, ahogy a magyar embereket, a magyar kultúrát sem elüldözni és száműzni szülőföldjéről“ – hangzottak Mayer János gondolatai.
A névtáblát Halász Béla és Adamis Anna leplezte le, majd a kultúrház nagytermében folytatódott az ünnepség. Elsőként Németh Péter László, a pozsonyi magyar nagykövetség helyettes konzulja szólt az egybegyűltekhez, kiemelve, hogy Adamis Anna neve a könnyűzenei életet gazdagító művészi pályájával, a legnevesebb zenekarok számára írt ikonikus dalszövegeivel, generációk életérzését hűen közvetítő és évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő slágereivel forrt egybe. Halász Béla polgármester amellett, hogy méltatta a művésznő életútját, rámutatott, bár Adamis Anna mindössze három évet élt szülővárosában, itt tette meg az első lépéseket, itt érték őt az első benyomások, amelyek nyomot hagytak lelkében. És annak ellenére, hogy a megjelentek közül legtöbben most találkoztak először személyesen vele, mégis mindenki személyes ismerősének tekintheti őt, hiszen dalszövegei által ott van mindannyiunk életének fontos és hétköznapi pillanataiban. A polgármester ugyancsak tolmácsolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Kövér László házelnök és Lázár János miniszter üdvözletét Adamis Annának, valamint a gútaiaknak, utóbbiaknak megköszönve azt a nemes gesztust, hogy a kiváló dalszövegíróról nevezték el kultúrházukat. A köszöntők után a Kis-Duna Menti Rockszínház és a Syncron Band mutatott be fergeteges zenés-táncos produkciót Adamis Anna legismertebb dalszövegeinek felidézésével.
A szűnni nem akaró vastapsot követően Adamis Anna meghatódva mondott köszönetet, megtiszteltetésnek véve, hogy itt lehetett, itt, ahol „szüleim olyan boldogok voltak.“
Méltó külsőt az új névhez
A kultúrház épületének teljes külső rekonstrukcióját tervezik Gútán, a beruházáshoz szükséges összeget pedig pályázati úton szeretné előteremteni a város vezetése. Halász Béla tájékoztatása szerint az újjáépítési alaphoz nyújtották be tervezetüket, mintegy egymillió euró értékben. „A hőszigetelés, nyílászárók cseréje, új külső burkolat nemcsak esztétikailag lendítene nagyot az 50 éves épületen, hanem energiahatékonyság szempontjából is sokat jelentene – mondta a polgármester. – Úgy gondolom, jól kidolgozott pályázatot adtunk le, ezért bízunk annak sikeres elbírálásában, ami jövő tavaszra várható. Ha mégsem kapnánk meg a támogatást, más pályázati forrásokat keresünk.” Ugyancsak felújításra szorul a kultúrház előtti tér is, de gyakorlati megfontolásból arra csak az épület rendbetétele után kerülhet sor. Az ehhez szükséges pénzt önerőből fedezi majd a város.
(vkm)