Jövő áprilisig van lehetőség arra, hogy a lakosok kérvényezzék azon engedély nélkül épített ingatlanok legalizálását, amelyek egyébként összhangban vannak az adott település területrendezési tervével. Az új építési törvény értelmében erre a későbbiekben nem lesz lehetőség, a törvény hatályba lépése után elvileg lebontják a fekete építkezéseket. Ugyanakkor jó esély van arra, hogy a jogszabály élesítését elhalasszák, de akár módosíthatják is.

Még 2022-ben fogadták el az új építésügyi törvényt, mely jövő áprilistól lesz hatályos. Ennek lényegi eleme, hogy az építésügy felügyeletét az állam átveszi az önkormányzatoktól, vagyis az egyes helyi építésügyi hivatalok helyett a központi hatóság irányít majd, mégpedig a 2022 júniusában megalakított Területrendezési és Építési Hivatal (Úrad pre územné plánovanie a výstavbu SR), illetve nyolc regionális építésügyi hivatal, melyek április elsejétől kezdik meg működésüket a nyolc megyeszékhelyen, így Nyitrán is.

A törvényalkotók szándéka az volt, hogy jelentősen felgyorsuljon az építkezési engedélyek kiadása, csökkenjen a bürokrácia, egy-egy bonyolultabb építkezés során ne kelljen szinte ugyanolyan eljárásokat lefolytatni az engedélyeztetéshez. Az új hivatalok egy egységes elektronikus rendszer segítségével adják majd ki az engedélyeket. Az új rendszer támogatói azzal is érveltek, az önkormányzatoknak úgysem volt elég forrásuk az építési engedélyeztetés biztosítására.

A bírálók – például a városokat és falvakat tömörítő szervezetek – arra mutattak rá, hogy a jogszabály megnyirbálja az önkormányzatok jogköreit, a helyi lakosoknak kisebb beleszólást enged. Arra is rámutattak, óriási lehetőséget kapna a korrupció, a magáncégek és építésügyi befektetők előnyt élveznének az új rendszerben. Ráadásul a legkisebb településeknek is kötelező területrendezési tervet kidolgoznia, ami nagyon költséges mulatság.

Még fontosabb a pontos területrendezési terv

A területrendezési terv fontossága ugyanis felértékelődik. Ez egy átfogó dokumentum, mely meghatározza az egyes településeken, hogy egy adott telken, területen milyen jellegű, magasságú és alapterületű épületek építhetők, milyen vállalkozások működtethetők, milyen beruházások valósíthatók meg – vagy éppen melyek azok a zónák, ahol semmilyen építmény nem emelhető, mivel parkos, zöld területnek vannak nyilvánítva. Jövő áprilistól az új állami építésügyi hivatalok adják ki az építési engedélyeket, elsődlegesen egy-egy település területrendezési terve alapján engedélyezik az építkezéseket: ha a tervben egy adott terület beépíthetőként szerepel, akkor a kérvényező nagy eséllyel meg is kapja az engedélyt, amennyiben elképzelése összhangban van az építési feltételekkel. Ezért is fontos, hogy a területrendezési tervek a lehető legpontosabbak legyenek, ezeket frissítsék, hiszen az önkormányzatok alapvetően ezeken keresztül lehetnek hatással arra, mit és hol lehet építeni – ezen kívül is hozhat állásfoglalást egy önkormányzat, de az új építési hivatalok döntenek, a területrendezési terv az irányadó. Komáromban egyébként tavaly kezdődött meg a terv módosításának folyamata, mely még az idén lezárulhat.

Ha nincs engedély, bontanak majd

Lényeges újdonság, hogy az új törvény nem ismeri el az utólagos építési engedély fogalmát. Ebből pedig az következik, hogy április 1-jétől a fekete építkezéseket nem lehet már legalizálni – vagyis az ilyen építményt el kell távolítani, le kell bontani, a törvény nem kínál kibúvót.

Viszont aki legkésőbb március 31-ig elindítja a fekete építkezés utólagos engedélyeztetését még az önkormányzatokhoz tartozó építésügyi hatóságnál, ez végigvihető a jelenleg hatályos szabályozás szerint – az önkormányzatok egy kétéves átmeneti időszakban befejezhetik a már elindított eljárásokat, vagyis két éven keresztül párhuzamosan működnének az állami építésügyi hatóságokkal.

Alapvetés azonban most is, hogy a fekete építkezés akkor legalizálható, ha összhangban van a település területrendezési tervével. Ez többnyire egy-egy garázs, terasz, hozzáépítés, melléképület utólagos engedélyeztetéséről szól. „Tapasztalatok szerint idő kérdése, hogy egy-egy kisebb illegális építmény mikor okoz kellemetlenséget a jövőben. Mondjuk az ingatlan adás-vételekor, jelzálog felvételénél, egy-egy napkollektorok építésére vonatkozó állami támogatás igénylésekor. Ezért arra biztatom a lakosokat, hogy április elsejéig indítsák el az utólagos építési engedélyeztetés folyamatát, még az önkormányzati építési hivataloknál“ – mondta el megkeresésünkre Keszegh Béla, Komárom polgármestere, aki egyúttal a Komáromi Járás Városai és Falvai Társulásának elnöke is.

A polgármester elmondta, az 1976 előtt engedély hiányában épült ingatlanok utólagos legalizálása egyszerűbb folyamat, itt akár egy becsületbeli nyilatkozat is elegendő lehet ahhoz, hogy egy-egy hozzáépítést, nyári konyhát, garázst, medencét, fészert, melléképületet, teraszt legalizáljanak. Az ezt követően emelt építményeknél már bonyolultabb az utólagos engedélyeztetés – úgy kell eljárni, mint egy új építési engedély beszerzésénél.

A jövőre hatályba lépő törvény hatására az elmúlt hónapokban megemelkedett az utólagos építési engedélyt kérelmezők száma, nagy többségben a már említett kisebb épületek és építmények legalizálását kezdeményezik a komáromiak. A komáromi városi hivatalon belül működő építésügyi hivatal a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében a polgárok rendelkezésére áll és bővebb tájékoztatást nyújt a Vársor út 3-as szám alatti irodáiban (Tiszti Pavilon épülete), illetve a 035 285 1303-as telefonszámon.

Mi lesz az Erzsébet-szigeti „palotákkal”?

Ha azonban valakik például kertészeti övezetként nyilvántartott telkekre építettek egy nagy családi házat, akkor bajban vannak, egy ilyen építmény a jelenlegi szabályok szerint sem engedélyeztethető utólagosan.

Komáromban jellemzően az Erzsébet-szigetre építettek így ingatlanokat az elmúlt évtizedekben. Itt a város területrendezési terve évtizedek óta kertészeti övezetként tartja nyilván a telkek nagy többségét, ahol egy-egy telekre csak kis alapterületű házikók, víkendházak építését engedélyezi, nagy lakóingatlanok építését semmiképpen – mégis sok ilyen épült, jellemzően a rendszerváltozás utáni évtizedekben. A tulajdonosok vagy teljesen semmibe vették az építésre vonatkozó szabályokat, vagy pedig azzal a trükkel éltek, hogy – mondjuk – négy egymással szomszédos kiskertet vásároltak meg, és a telkenként engedélyezett kis alapterületű kerti lakok alapterületét „összeadva” egyetlen jó nagy lakóingatlant építettek – ez nyilvánvalóan a szabályok kijátszása. Néhány más kertészeti övezetben is vannak feketén felhúzott „paloták”, ez a jelenség országszerte sok helyen jellemző.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere ezzel kapcsolatos kérdésünkre kiemelte, az utólagos engedélyeztetés kérvényezésére április elsejéig csakis azoknak van lehetőségük, akik a város területrendezési tervével összhangban építettek egy-egy kisebb építményt, és nem azoknak, akik minden szabályt felrúgva építkeztek.

Kérdéses, hogy utóbbi, szabályellenesen felhúzott lakóingatlanoknak mi lesz a sorsa – a törvény értelmében ezekre bontás várna. Sok szabálykövető komáromi biztosan nem bánná, ha a tehetős, magukat törvény felett állónak tekintő szigeti építkezőket méltóképpen megbüntetnék, azonban az mégis elég durva és életszerűtlen megoldás, hogy ledózeroljanak olyan otthonokat, amelyekben családok élnek.

Közbeszólhat az új kormány

Jelen állás szerint tehát áprilistól az állami építésügyi hatóság akár el is kezdheti a fekete építmények bontását, ám figyelembe véve az eddigi gyakorlatot, az építkezési szabályok következetlen alkalmazását és betartatását, mégis nehezen képzelhető el ilyen hirtelen szigor – különösen, ha használatban lévő lakóingatlanról van szó. Ráadásul szakmabeliek is kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a tavaly létrehozott központi építésügyi hatóság és a hivatali infrastruktúra már áprilisban képes lesz átvenni a különböző építésügyi eljárások (pl. építési engedélyek, használatbavételi eljárás – kollaudáció) lebonyolítását – a nyolc megyei iroda nyitását áprilisra tervezik. Járási szintű építési hivatalok létrehozása is felmerült, ám ezekről egyelőre semmilyen konkrétum nem ismert. Marek Mihály, a Komáromi Járási Hivatal elöljárója elmondta, eddig semmiféle tájékoztatást nem kaptak az új építési törvényről.

A Fico-kormány hivatalba lépése is okozhat változást, a törvény hatályba lépésének elhalasztását, de akár módosítását is. Miután a mai napig sok a bizonytalanság, nagy a fejetlenség, mindkét említett forgatókönyvre jó esély van. Ugyanakkor, bárhogyan is alakul a törvény sorsa, csak idő kérdése, hogy kellemetlenséget okozzon a tulajdonosnak egy-egy illegális építmény.

Csaba Ádám