Dubajban klímáról, a világ vezetőivel

Dubajban találkoztak a világ vezetői, hogy a globális felmelegedésről és a klímaváltozásról beszéljenek. A helyzet komolyságát talán jelzi, hogy szinte a világ összes országának vezetői jelen voltak, de Ferenc pápa is készült a találkozóra. Az eseményen ott volt Keszegh Béla, Komárom polgármestere, aki a Szlovákiai Városok Unióját (ÚMS) képviselte.

• Dubajban beszélni a klímaválságról? Ez elég bizarrul hangzik.

– Teljes mértékben egyetértek. Az emirátusok nem csak az egyik legnagyobb kitermelője a kőolajnak, aminek használatát visszaszorítani szeretnék, de a rongyrázós luxus egyik világközpontja is egyben. Dubaj ránézésre persze csillog és villog, lenyűgöző látvány, de több olyan dolgot vonultat fel, ami a mai világban komoly gondokat okoz.

• Hogy kerül Komárom polgármestere a világ vezetői közé?

– A világ vezetői már 28. alkalommal találkoztak, hogy egyeztessenek a témáról. Most először meghívták egy párhuzamos rendezvényre az egyes országok önkormányzatainak vezetőit is, mivel egyre többen laknak városokban és itt is sokat lehet tenni egy tisztább környezetért. A világ legnagyobb városainak polgármesterei nagyrészt jelen voltak. Zuzana Čaputová államfő meghívta a Szlovákiai Városok Uniójának képviselőit – végül Pozsony, Kassa és Komárom vezetői vettünk részt Szlovákia részéről.

• Sokan szkeptikusan állnak a klímaválsághoz, megkérdőjelezve, hogy az emberi tevékenységnek bármi köze lenne a felmelegedéshez, de akár ennek tényét is vitatják…

– Szlovákiában egyelőre nem érezzük annyira a közvetlen hatását, ezért sem kap akkora figyelmet. De Ferenc pápa például, aki ugyan betegség miatt nem tudott eljönni a klímacsúcsra, Isten elleni vétségnek nevezte, hogy nem teszünk eleget a környezetünk védelméért.

A számok egyértelműen mutatják, hogy mihamarabb tenni kellene valamit, mert amúgy markánsan megváltozik az életünk. Úgy túlterheljük a Földet, hogy ezt nem bírja el. Ennek egy része a károsanyag-kibocsátás, ami miatt fokozatosan melegedik a klíma, és ez átalakítja az egész világot. 50 éve még csak 4 milliárd ember élt a Földön, tavaly novemberben már 8 milliárd. A század második felében 10 milliárd körül tetőzik ez a szám. Ez a robbanásszerűen növekvő embertömeg táplálkozni szeretne, márpedig a mezőgazdaság és az állattenyésztés is rengeteg káros anyaggal jár. A világ, műtrágya nélkül, körülbelül 4 milliárd embert nem tudna ellátni zöldséggel-gyümölccsel – a műtrágyaigény pedig egyre növekszik. Az acél és cement előállítása ugyancsak rengeteg károsító anyagot termel, márpedig egyre többen és egyre többet építkezünk, a világ fejletlen része is csatlakozik. Az utazás és szállítás ilyen népességnél szintén hatalmas teher.

• Európából nézve viszont kevésbé tűnik fenyegetőnek a helyzet. Itt fogy a népesség, kicsit melegebb lesz, majd hosszabb lesz a strandszezon… Ilyen véleménnyel is találkozni.

– Homokba dughatjuk a fejünk, de ettől még mi is a világ része vagyunk. 20-30 éven belül a klímánk olyan lehet, mint a Balkán déli részén, hosszú száraz időszakokkal. A szélsőséges időjárási jelenségek előfordulása jelentős mértékben növekszik. Ezekből már kaptunk ízelítőt: tavaly 50-55 napig nem esett szinte semmi, a talaj teljes szárazsága másfél méter mélységig ért. A kiültetett fák 25-30 százaléka kipusztul, már rendszeresen kell a fákat nyáron öntözni. De mivel a gazdaságunk egy globális rendszer része, ezért a más országokban lejátszódó nagyobb gondok majd hozzánk is eljutnak. Egyre erősebb lesz a klímamigráció, amikor az emberek az elviselhetetlen meleg, vagy az olvadó jég miatt elárasztott területekről menekülnek. Én sem szeretem a propagandajellegű klímavédelmi szólamokat, de azt gondolom, a józan észre és a számokra hallgatnunk kell, hogy védjük a természetet. Családapaként azt vallom, nem mindegy, milyen környezetet hagyunk a gyermekeinkre.

• Mit mondtak a világ vezetői Dubajban?

– Mindenki egyetértett abban, hogy cselekedni kell, arról viszont már megoszlottak a vélemények, hogy milyen módon. Az országok többsége a megújuló energiákban látja a megoldást, más államok viszont inkább az atomenergia előállításának fokozásában. Szó esett az élelmiszerbiztonságról, a népesedésről, zöld energiáról, mobilitásról. Zuzana Čaputová beszédében sürgette a folyamat felgyorsítását, hiszen sok korábbi vállalás sem teljesült. 1990-hez képest Szlovákiában 55 százalékra csökkent a károsanyag-kibocsátás, három éven belül teljesen eltűnik a szénalapú energiagyártás. A következő 7 évben a GDP 5 százalékát a dekarbonizációs folyamatra költi Szlovákia. Az energia 85 százaléka már most is tiszta, nem jár károsanyag-kibocsátással, ami elsősorban az atomenergiának köszönhető. 2030-ig az energia 29 százaléka származik majd megújuló forrásokból.

• Komárom önkormányzata mit tud tenni a környezetvédelemért?

– Nyilván mások a lehetőségeink, mint Rio de Janeiro, Párizs vagy Tokió polgármesterének, akik sok érdekes dolgot mondtak a találkozón. Helyi viszonylatban oda kell figyelnünk a hulladékgazdálkodásra, hiszen eláraszt minket a szemét. Az elmúlt években kiépítettünk egy modern gyűjtőudvart, elindult az új komposztáló, korszerű hulladékgazdálkodást építünk. Dolgozunk azon, hogy konyhai hulladékból és szennyvíz-iszapból biogázt tudjunk gyártani és még több más ötlet van, hogy növeljük a környezetbarát jelleget. Ehhez azonban minden esetben a lakosok közreműködése kell, különösen a szeparálásba kéne nagyon intenzíven bekapcsolódni. Kulcsfontosságú a közlekedés, ha igazán modernek szeretnénk lenni, gyakrabban kéne az autót tömegközlekedésre cserélni vagy kerékpárra. Komáromban ingyenes a tömegközlekedés, és a város területének 72 százalékán – a külterületeket nem számolva –, 500 méteres távolságban van legalább egy buszmegálló. A kerékpárutakat is folyamatosan építjük. Természetesen szeretnénk minél több zöldet, bár már most 15 ezer fa és 13,5 ezer cserje tartozik a városhoz. Létesítettünk városi faiskolát, lehet csemetéket örökbe fogadni. Több pályázatunk ezt a célt erősíti.

• Ez elég lesz?

– Mindenkinek hozzá kellene tenni a magáét. Vitán felüli a nagy cégek és nagy vállalatok felelőssége. Az óriási aránytalanságok és igazságtalanságok tapasztalhatók a világban. A világ károsanyag-kibocsátásának a felét a lakosság leggazdagabb 10 százaléka adja, a kétharmadát pedig a 20 százalék. Nem tartom jónak, ha jelszavak szintjén akarják a témát oldani, a józan ész előbbre való. Vigyázzunk a környezetünkre, gazdálkodjunk okosan és ésszerűen, úgy, mint nagyszüleink, és ne pazaroljunk se élelmiszert, se pénzt felesleges dolgokra. Biztos lesznek majd technikai újítások is, amelyek besegítenek, de az okos ember nem fűrészeli maga alatt az ágat. Elvégre minden tisztességes ember egy tiszta, rendezett és élhető környezetre vágyik.

(cs)

Top