Az immunológia hét szépsége címmel hirdette meg a Szinnyei József Könyvtár február 8-i programját. A nagyszámú érdeklődőt vonzó témáról Daniela Kapitáňová beszélgetett Svetlana Hadvabová allergológus-immunológus szakorvossal.

A doktornő elmesélte, hogy miután lediplomázott a pozsonyi Comenius Egyetem orvosi karán, hazaköltözött Koromlakra (Koromľa), s elhelyezkedett a szobránci kórház belgyógyászati osztályán. „Nagyon sokoldalú volt a munkánk, rengeteget tanulhattam az idősebb kollégáktól. Mindennek ellenére egyre jobban frusztrált, hogy milyen nagy a különbség és a távolság a gyakorlati lehetőségeink színvonala és az elméleti lehetőségeink közt. Amikor megláttam, hogy Újszéplakra (Nová Polianka) orvost keresnek, felhívtam őket és az első kérdésem az volt: milyen gyakran halnak meg betegek az intézményben? Egyszerűen nem tudtam megszokni a halál közelségét, és orvosként a tehetetlenség érzését. Amikor azt a választ kaptam, hogy az elmúlt két évben senki, elmentem a felvételi beszélgetésre. Igent mondtam, és két óvodás korú kisfiunkkal együtt átköltöztünk. A szanatórium nem csak gyönyörű volt, de a lehető legkorszerűbb orvosi eszközökkel volt felszerelve.” Majd elmondta, hogy egyre jobban megragadta az immunológia szépsége és az allergológia rohamosan fejlődő szakterülete. Ezekhez az út azonban egy pneumatológiai szakvizsgán keresztül vezetett.

Költözzünk Komáromba?!

Akkoriban, amikor levélben megkereste őt komáromi kolléganője, hogy nem tudna-e valakit, aki átvenné rendelőjét, már főorvosi státuszban, immunológus-allergológusi szakorvosként kezelte a betegeket. „Amikor hazamentem, megkérdeztem a férjemet: Peťo, mit szólnál ahhoz, ha Komáromba költöznénk? – Az hol van? – Szlovákiában. – válaszoltam nevetve, mert többet nem tudtam. A férjem azt gondolta, túlságosan kimerültem az éjszakai műszakoktól, mert ép ésszel ilyen ötlete nem támad az embernek. Négy nappal később, egy pénteki napon a gyerekekkel együtt eljöttünk Komáromba kirándulni. Megnéztem a rendelőt, megnéztük a várost. Örömmel láttuk, hogy van gimnázium, zeneiskola, sportolási lehetőségek. Hazafelé a fiúk megszavazták a költözést. Így lettünk 2006-ban komáromi lakosok. Az élet a változásról szól. Néha el kell engedni a biztosat a bizonytalan kedvéért és figyelni kell a jelekre ahhoz, hogy az élet által nyújtott jobb lehetőségeket ki tudjuk használni.”

Az immunológia szépsége

Megtudhattuk, hogy az allergiás és asztmás betegek száma évről-évre nő. Országos szinten a lakosság 30 százaléka küzd ezzel a krónikus betegséggel. A Komáromi járás földrajzi fekvéséből adódóan azonban ez a szám jóval magasabb, majd minden második ember küzd az immunrendszere túlzott reakciójának következményeitől. Emiatt fontos, hogy éjjel kettő és hajnali öt óra között, amikor a legmagasabb a levegő pollentartalma, ne szellőztessünk. „Az emberi immunrendszer működésével kapcsolatban mind a mai napig rengeteg kutatás zajlik. Veleszületett immunrendszerünk, amely a szervezetben lejátszódó védekező mechanizmusokért felelős, magzati korban kezd kifejlődni. Fő feladata, hogy felismerje a kórokozókat, s gyorsan hadba állítsa az ölősejteket, a T-lymfocitákat. Ennek a védekezési folyamatnak az akadálytalan működéséhez fontos a szervezet homeosztázisának, vagyis belső egyensúlyának megtartása” – fejtette ki a szakember.

Oltásoknak köszönhetően eltűnt pusztító vírusok

Az embernek nem csupán veleszületett, de szerzett immunrendszere is van, amelynek a vezérlő elve az emlékezet. Ha először találkozunk egy baktériumtörzzsel, vagy vírussal, a szervezetünk még nehezen küzd meg vele, míg másodjára sokkal gyorsabb, erősebb és specifikusabb választ tud adni. „Ezen az alapon működnek a védőoltások is. Kezdetben egész legyengített bacilus vagy vírus került ezekbe, majd egy részük, míg a mai, korszerű mRNS technológia már csak a vírus genetikai kódját használja fel. Nagyon dühített, hogy a hozzá nem értő oltásellenes lobbi rengeteg ember egészségét sodorta veszélybe. Az oltások a történelem során milliók és milliók életét mentették meg. Gondoljunk csak bele, mára eltűnt a polióvírus okozta járványos gyermekbénulás, a fekete himlő, a rózsahimlő, TBC és a kanyaró. Sajnos a Covid ideje alatt tapasztalt oltásellenes tömeghisztéria negatív hatását már ma láthatjuk, egyre több TBC-s és kanyarós esetet regisztrálnak az orvosok” – mutatott rá. A doktornő elmagyarázta azt is, hogy az influenzavírus elleni védőoltás, amit ő maga is több mint két évtizede vesz fel, ugyan nem véd 100 százalékban, de nagy különbség van aközt, hogy valaki két hétig nyomja az ágyat légcsőgyulladással, vagy három napig náthás, esetleg kapar a torka.

Az antibiotikumok kora leáldozóban

Az emberiség hosszú évtizedeken át csodaszernek tartotta a penicillint, amit 1928-ban Fleming skót immunológus-bakteriológus talált fel. Megjelenése óta a gyógyszertudomány számos más antibiotikumot fedezett fel. Széleskörű, sokszor indokolatlan felhasználásuk azonban oda vezetett, hogy egyre több antibiotikum-rezisztens kórokozó, ami lehet baktérium, gomba, vírus vagy parazita alakult ki. Ilyen esetekben hatalmas feladat hárul a beteg immunrendszerére.

Hatalmas tempóban fejlődik a gyógyszerfejlesztés

A nagy szaktudása mellett kimagasló emberségéről is ismert doktornő a jelenlévőkkel megosztotta, hogy pályája kezdete óta hatalmas léptékkel fejlődött az allergo-immunoterápiás készítmények csoportja. Ide tartoznak az asztmások részére kifejlesztett azon készítmények, amelyek elnyomják a gyulladást, de nem terhelik le a szervezetet, valamint az allergiás asztma kezelése immunterápiával és IgE ellenes monoklonális antitestek alkalmazásával. Ismertette az allergénspecifikus immunterápia fajtáit, melynél nem a tüneteket kezelik, hanem az azt kiváltó allergénhez „szoktatják hozzá” a beteg szervezetét (legtöbbször parlagfű és poratka túlérzékenység kezelésére használják), illetve az ezekkel elért kiváló eredményeket. Elmesélt egy-két csodával határos gyógyulást is. „Az immunológia, annak ellenére, hogy húsz(!) orvos kapott ezen a szakterületen végzett kutatásaiért Nobel-díjat, még mindig csak a megismerésnél tart. Amíg nem találunk mindenre magyarázatot, el kell fogadnunk, hogy csodák márpedig vannak.”

Életet menthet az immunrendszer kikapcsolása

Az est folyamán szóba került az is, amikor a beteg immunrendszerét ki kell kapcsolni ahhoz, hogy kezelni tudják. Ez az autoimmun megbetegedéseknél indokolt, amikor az immunrendszer valamilyen oknál fogva nem képes megkülönböztetni a szervezet saját sejtjeit a kórokozóktól, és megtámadja az ízületeket, bőrt, vagy egyéb szerveket. A másik ilyen állapot pedig, amikor a páciens transzplantáción esik át, és immunszupresszív szerekkel meg kell akadályozni a kilökődési reakció beindulását. Az immunrendszer működésének csökkentésével azonban a transz-plantáción átesettek jóval fogékonyabbá válnak a fertőzésekre.

A beszélgetés során említésre került az onkoimmunológia, neuroimmunológia és több olyan szakterület, amely kötődik az immunológiához. Svetlana Hadvabová azonban mindegyik területről és témakörről ugyanolyan lelkesen, elhivatottan beszélt. A közel másfél órás est vendégei személyében egy olyan orvost ismerhettek meg, aki szívvel-lélekkel szereti hivatását.

Janković Nóra

Kapcsolódó cikkeink:
A nagy orvosnak a szíve is hatalmas
Sajátos, nehezen érthető világ az autizmussal élők világa
Fél évszázada segíti a betegek gyógyulását
A sürgősségi betegellátás nem orvosi ügyelet