Szinte csak a magyarok számára van tétje a március 23-án sorra kerülő államfőválasztás első körének, hiszen itt még semmi sem dől el – mutatott rá Forró Krisztián, az egyetlen magyar nemzetiségű elnökjelölt, a Magyar Szövetség elnöke. Úgy látja, a választáson elért eredménye hatással lesz a felvidéki magyarság hangulatára – a választás nem az ő személyéről, hanem a magyar közösség erősödéséről, önbizalmának növeléséről szól, egyúttal a júniusi EP-választás esélyeit is befolyásolja majd. Biztosan nem lép vissza, arra viszont kitérő választ adott, támogatná-e valamelyik jelöltet a második fordulóban. Forró Krisztiánt kérdeztük.

Forró Krisztián 1976-ban született Vágsellyén, Nagymácsédon nőtt fel. Nős, három fiú édesapja, családjával jelenleg is szülőfalujában él. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett, elvégezte a dunaszerdahelyi Kereskedelmi Akadémiát, majd a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján szerzett diplomát.

2004-ben lépett be a Magyar Koalíció Pártjába, 2011-ben a párt galántai járási elnöke, 2012-től az országos elnökség tagja, 2020-tól országos elnöke, 2021-es megalakulása óta pedig a Magyar Szövetség országos elnöke. Anyanyelvén kívül szlovákul, angolul és németül is beszél.

• Még decemberben döntött úgy a Magyar Szövetség, hogy saját államfőjelöltet állít. Tekintettel arra, hogy a végső győzelemre nincs reális esély, mi volt a döntés hátterében? Miért fontos a magyar államfőjelölt, mi a tétje a választásnak magyar szempontból?

– Hogyan akarjuk, hogy komolyan vegyenek bennünket, ha nem állítunk saját köztársaságielnök-jelöltet? Egy több mint 8%-os nemzeti közösség megérdemel saját jelöltet. Megtisztelő számomra, hogy a Magyar Szövetség kongresszusa decemberben személyemet jelölte a köztársaságielnök-választáson való megmérettetésre. Ez a választás nem rólam szól, hanem a felvidéki magyarságról. Egyetlen magyar jelöltként érzem a döntésből következő felelősség súlyát. Az elért eredmény hatással lesz a felvidéki magyarság hangulatának alakulására az elkövetkező időszakban. Fontos lesz közösségünk erősödése és önbizalmunk növelése szempontjából. Az induláshoz szükséges 15 ezer aláírás helyett mintegy 30 ezer aláírást gyűjtöttünk össze. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki aláírta és segítette az aláírásgyűjtést.

• Tekintettel arra, hogy nincs esélye bejutni a második fordulóba, nem lesz egyszerű mozgósítani a magyar választókat… Mi a recept arra, hogy mégis sikerüljön?

– Ahogy mondta, ez a választás kétkörös lesz. Az első körnek csak számunkra, magyarok számára van tétje. Meg kell mutatnunk, hogy itt vagyunk, komolyan kell venni bennünket, és itt is akarunk maradni. Magyarként. Igyekszem minél több helyre eljutni, minél több emberrel találkozni, kezet fogni velük, elmondani nekik mindezt, beszélgetni velük mindennapos gondjaikról, és ezekre megoldásokat találni. Minden alkalommal hangsúlyozom azt, hogy ha összetartunk, a közösségünk a választást követően megerősödik, nőhet az önbizalmunk, amire nagy szükség van.

• Különválaszthatjuk azokat a témákat, amelyeket országos szinten, az országos médiában kíván képviselni, illetve azokat, amelyekkel kifejezetten a magyar választókat akarja megszólítani?

– Nem lehet kettős kommunikáció. A bennünket érintő problémákat, kérdéseket minden alkalommal hangsúlyozni fogom. Sajnos továbbra is érvényes, hogy az ország déli és keleti részei, ahol a magyarok élnek, még mindig leszakadt részei az országnak. A kettős állampolgárság, a kollektív bűnösség elvére hivatkozó földelkobzások továbbra is megoldatlan kérdései közösségünknek. Ezeket a témákat napirenden kell tartanunk, hiszen csak nekünk fontosak. Csak magunkra számíthatunk!

• 2014-ben Bárdos Gyula 97 ezer szavazatot szerzett (5,1 százalék) az államfőválasztáson (Menyhárt József 2019-ben visszalépett). A Magyar Szövetség pedig a tavalyi parlamenti választásokon 130 ezer voksot gyűjtött, 4,38 százalékot érve el. A friss közvélemény-kutatások viszont 3 százalék alá mérik az Ön támogatottságát. Mindezek fényében milyen eredményt tartana sikernek?

– A cél a minél jobb eredmény elérése. A legutóbbi parlamenti választások eredményéből kiindulva legalább 4%-ot kell elérnünk. Tekintettel arra, hogy a felvidéki magyarság mintegy 8,5%-os közösséget alkot Szlovákiában, ez egy teljesen reális célkitűzés. Persze, ehhez összetartásra van szükség. Tudjuk, hogy eredményeket akkor tudtunk elérni, amikor összetartottunk.

• Benne van a pakliban, hogy esetleg visszalép?

– Teljesen kizárt.

• Ha a várakozásoknak megfelelően Peter Pellegrini és Ivan Korčok jutnak az államfőválasztás második fordulójába, támogatja majd valamelyiküket?

– Az első körre kell összpontosítanunk. Összetartással megmutatni erőnket. Az első körben elért eredményünk fogja meghatározni a súlyunkat a második körben. A második kör előtt a továbbjutott jelöltek aszerint fognak velünk tárgyalni, ígéretet tenni irányunkba, hogy milyen eredményt érünk el az első körben. A fociban is, ha gólt akarunk rúgni, akkor a pályán kell játszanunk, nem a pályán kívül. Márpedig mi gólt akarunk rúgni.

• Mennyiben függ össze az államfőválasztáson elért eredménye azzal, hogy a Magyar Szövetség milyen esélyekkel vág neki a júniusi EP-választásoknak?

– A köztársaságielnök-választáson elért eredményünk nagy hatással lesz az EP-választásra is. Hiszen amennyiben a köztársaságielnök-választást követően megerősödve kerül ki a magyarság, az pozitív hatással lesz az EP-választásokra. Nem mindegy, kik fogják képviselni a felvidéki magyarságot az Európai Parlamentben. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a nemzetben való gondolkodás eszméjét képviselő hang is megszólaljon. Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Szövetség képviselői éppen ezt a hangot fogják képviselni! Öt évvel ezelőtt nem egész négyszáz szavazaton múlt, hogy nem lett EP-képviselőnk. A cél világos, vissza kell szereznünk EP-képviseletünket.

11 államfőjelölt

Március 23-án, szombaton választunk új köztársasági elnököt. Összesen 11 jelölt közül választhatunk: Andrej Danko, Patrik Dubovský, Forró Krisztián, Štefan Harabin, Ivan Korčok, Ján Kubiš, Igor Matovič, Milan Náhlik, Peter Pellegrini és Róbert Švec.

Minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy – ahogy már megszokhattuk – az április 6-ra tervezett második fordulóban dől el, ki lesz Szlovákia új államfője. Várhatóan a két erősebb kormánypárt (Smer-SD, Hlas-SD) által támogatott Peter Pellegrini és az ellenzék (PS, SaS) által pártfogolt Ivan Korčok méri majd össze erejét a „döntőben“.

cs