Megyercs. Igényesen, rendkívül gazdag tárlatanyaggal berendezett falumúzeumot létesítettek a Boschán-kastélyban, amelynek ünnepélyes átadását március 13-án tartották Megyercsen.

Tíz-húsz év múlva, azok a kisiskolások és óvodások, akik a megnyitó kultúrműsorban szerepeltek, nagy valószínűséggel arra már nem fognak emlékezni, hogy milyen verset mondtak, a várakozással teli ünnepi hangulatra azonban igen. Amit mindvégig érezni lehetett, míg Zakál Szilvia a községi hivatal, a Csemadok-tagság és a falu lakosságának nevében is megköszönte a „megfáradt” vezetőségi tagok – Farkas Adél, Puha Emma, Vörös Csilla, Kékesi Anikó, Herdics Tibor és Oláh Ferenc – értékteremtő munkáját, amivel hatékonyan hozzájárultak a falu közösségének építéséhez, hagyományaik megőrzéséhez, kulturális életük gazdagításához, a magyar nyelv ápolásához.

Molnár Zoltán polgármester mindenkinek virággal köszönte meg eddigi áldozatos munkáját, majd elmondta, hogy a kastély történetében öt évszám, 1903, 2003, 2009, 2019 és 2023 játszik fontos szerepet. A kastélyt Boschán Sámuel 1903-ban építtette. 2003-ban Litomericzky Nándor építész elkészítette a felújítási terveket, amit 2009-ben egy sikeres pályázatból megvalósítottak. Sajnos az állam által lecsökkentett költségvetés miatt a padlástér felújítása elmaradt. 2019-ben a képviselő-testülettel úgy döntöttek, hogy Görözdi Terézia segítségével készítenek egy új projektet, amellyel a Leader programon keresztül pályáztak.

„Az elbírálás két évig tartott, de tavaly az álomból végre valóság lett. Húsz évig tartott ugyan, de sikerült befejezni a kastély teljes felújítását. Köszönettel tartozom a komáromi Renostav cégnek, a megyercsi vállalkozóknak, a községháza munkásainak, a nyugdíjas klub tagjainak és falunk lakosainak, hogy segítettek létrehozni és berendezni a múzeumot” – szólt az egybegyűltekhez Molnár Zoltán. Majd a galambok kiröptetése után átadta a toronymúzeumhoz vezető kapu kulcsát Farkas Adélnak, aki kezdetektől fogva ösztönözte, bátorította, és bizony néha nógatta is a polgármestert, hogy küzdjön a múzeum megvalósításáért.

A megnyitón részt vevő gyerekek bizonyára évtizedek múlva is emlékeznek majd arra, milyen csodás érzés volt, amikor felmehettek az impozáns csigalépcsőn, fel a toronyba, vissza a múltba, ahol szüleik, a tanító nénik, meg óvó nénik elmagyarázták, hogy dédszüleik még ilyen iskolapadokban ültek, nagyapáik-dédapáik ilyen szerszámokkal dolgoztak. Rácsodálkozhattak a régi gramofonokra, az első televíziókra, a Jawa 20-as kismotorra, Szent Mihály lovára (halottszállító saroglya), és arra a rengeteg értékes tárgyra, régiségre, amelyek a kiállításon kialakított egyes lakóhelységek funkcióját követve tematikusan lettek elrendezve. Mesélnek majd minderről gyerekeiknek, és ha már mesélnek, akkor el is mennek újra, immár családjukkal, hiszen ez a hely többet jelent egy egyszerű kiállításnál. Ez a gyökereikhez való kötődést jelenti majd minden megyercsinek.

JN.