Nem a drog, hanem az alkohol pusztítja a magyarokat

Komárom. Zacher Gábor oxyológus, honvéd- és katasztrófa-orvostan szakorvos, címzetes egyetemi docens neve tájainkon is ismerősen cseng. Ezért nem csoda, hogy óriási érdeklődés övezte a Kikötő – Polgári szalon azon eseményét, amikor is vele beszélgetett Bödők Gergely történész. Sok tanulságos, hasznos információval lehettünk gazdagabbak.

A neves szakember ötödik generációs orvosdinasztia sarja. Ükapja személyesen Ferenc József császárnak volt a sebészprofesszora, akinek unokatestvére Franz Sacher, a híres csokoládétorta megalkotója volt. Ilyen családfával a szocialista rendszerben nem volt könnyű bejutnia az orvosi egyetemre, de nem adta fel. A köztes időben kórházi segédápolóként, mentősként dolgozott. „Ebből roppant sok hasznom volt később, mert beleláttam a betegellátásba. Az egyetemen meg nem igazán nyújtanak gyakorlati oktatást. El lehet a diplomáig jutni úgy, hogy az ember nem nyúl beteghez. Engem ez nem elégített ki, ezért tanulmányaim alatt is dolgoztam. Később egyetemi oktatóként felvetettem, hogy a felvételi egyik kritériuma egy év kórházi munka legyen, ami afféle szűrőként működne, de a vezetés nem volt nyitott rá.”

A Vészhelyzet átka

Épeszű ember szerinte nem szerethet mentőzni, jegyezte meg kedélyesen, de ő imádja, ezért félállásban a mai napig mentőorvosként tevékenykedik. Szereti a kihívásokat, a váratlan helyzeteket, amikor másodpercek alatt kell döntést hozni. A sürgősségi osztályon már kicsit más a helyzet, ugyanis oda a betegek fele azért megy, mert abban reménykedik, hogy úgy talán gyorsabban elvégzik azokat a kivizsgálásokat, amelyekre egyébként hónapokig kellene várnia. „Egy kéthónapos derékfájástól az ember nem jön lázba. De mit tehet ilyenkor?! Magában szidja a rendszert, és ellátja a beteget.” Majd kifejtette, hogy mennyire téves képet festett a sürgősségi betegellátásról a világszerte népszerűvé vált Vészhelyzet című sorozat. „Dolgoztam az Egyesült Államokban és Angliában is sürgőssági osztályon. Nagyon nem úgy zajlik, mint a sorozatban. Úgy sehol az égadta világon nem zajlik! Amerikában, ha valakinek nincs betegbiztosítása, órákig ücsöröghet a kórház folyosóján, akár úgy, hogy csendesen csöpög belőle a vér, és várhat. Nagyon elrontotta a sürgősségi ellátás renoméját. De azt is nehéz megértetni az emberekkel, hogy ez nem az OTP, ahol kapunk egy sorszámot és tudjuk, mikor kerülünk sorra. Ide, ha behoznak egy olyan pácienst, akinek súlyos koponyasérülése, infarktusa van, akkor bizony meg fogja előzni azt, akinek három hete fáj a kisujja. Persze én megértem, hogy mindenkinek a saját betegsége a legfontosabb. Ennek azonban elejét lehetne venni, ha lennének olyan tévéműsorok, ahol egyszerűen, mindenki számára érthetően elmagyaráznák ezt is, ahogy az egészségünket érintő alapvető kérdéseket, az oltások működését, a mellékhatások és szövődmények fogalmát, mint anno Czeizel Endre tette tévéműsoraiban. Ez ma nagyon hiányzik. Ha ez lenne, talán az orvosoknak nem a DrGoogle lenne a legnagyobb riválisuk, ami nagyon sokszor tévútra viszi az embereket. Egy alkalommal kihívtak minket egy középkorú, túlsúlyos, cukorbeteg személyhez, tehát minden szempontból rizikófaktoros volt, de annak ellenére, hogy sokáig küzdöttünk érte, már nem tudtuk visszahozni. Amikor töltöttem ki a papírokat, rápillantottam a számítógépére, és láttam, a keresőbe az volt beírva: mellkasi fájdalom. Lehet, ha mindjárt mentőt hív, akkor még időben érkezünk.”

Ismeretlen vírusok éledeznek

Szó esett arról is, hogy a Covid megmutatta, mennyire nincs felkészülve az emberiség a világjárványokra. Zacher Gábor kifejtette, ma már a járványok okozta katasztrófahelyzeteket számítógépen lehet szimulálni. Ezek alapján állítható, hogy valós veszély leselkedhet ránk, ha a permafrosztból, azaz a szibériai fagyott talajokból vagy az északon olvadó jégtakarókból kiszabadulnak a számunkra eddig ismeretlen vírusok, baktériumok, amelyek évmilliókon át képesek vegetálni. Ha ezek találnak egy gazdatestet, akkor képessé válhatnak a szaporodásra, ami a jövőben a Covid-járványnál sokkal, de sokkal pusztítóbb lehet. Szibériában már találtak olyan óriásvírusokat, szerencsére nem voltak patogének, amelyeket a mikrobiológia eddig nem ismert. Bizony, a globális felmelegedés ilyen szempontból is komoly katasztrófát okozhat.

Meg kell tanulni kívül maradni

Bödők Gergely kérdésére, mennyi időbe telik megszokni a halál közelségét, Zacher Gábor elmondta, hogy a mai napig emlékszik az első „halottjára”, aki egy toronyház tetejéről ugrott le. „Ezt megszokni sehogy sem lehet. Meg kell tanulni kívül maradni. Azért vagyok ott, hogy a legjobb tudásom szerint segítsek. Ha nem tudok, akkor ez egy feladat volt. Közel két évtizedig dolgoztam toxikológiai osztályon, ahová a betegek nagy része vegyszeres, gyógyszeres öngyilkossági kísérlet miatt került be. Itt olyan élettragédiákkal találkoztam, amit, ha az ember magára venne, akkor negyedik nap után végezne magával.” Elárulta, most már 64 évesen fizikailag fárasztóbb számára a mentőzés, de amíg munka van, nem érzi még az egyébként fájós térdízületeit sem.

Munkája a szenvedélye

Beismerte, olyan szinten „munkaalkoholista”, hogy ha Magyarországon töltötte a szabadságát, nem egyszer megesett vele, hogy éjjel kocsiba ült és felment Budapestre a kórházba segíteni a kollégáinak egy-egy nehéz esetnél. Ezért aztán az utóbbi 15 évben már csak repülővel, jó messzire mennek a feleségével nyaralni, a mobiltelefonját pedig kikapcsolja. Mesélt arról, hogy családjukban patriarchátus volt. „Édesanyám biztosította a családi hátteret, és terelgette a vadakat, vagyis minket. Édesapám háziorvosként dolgozott. Hetvenhat éves korában, mivel láttuk, hogy már nem vág olyan jól az esze, mint régen, rábeszéltük, menjen el nyugdíjba. Megfogadta a tanácsunkat. Csak ezzel megszűnt élete mozgatóereje. Befeküdt az ágyba, és fél év alatt elment. Úgy, hogy nem volt semmiféle betegsége.” A Zacher testvérek tanultak az intő példából. Nyolcvankét éves bátyja a mai napig hetente egyszer bejár a kórházba a fiatal sebész kollégáinak szakmai konzíliumot tartani. Minden korban kell valami, ami célt ad az ember mindennapjainak, életének.

Mindennapi függőségeink

A történész arra is kíváncsi volt, mi a probléma a marihuána legalizálásával. „Úgy gondolom, erről igenis beszélni kell, csak nem politikai, hanem szakmai alapon. Ha megnézzük a kábítószerek ma már óriási palettáját, amin több mint 900 szer van, akkor azt látjuk, hogy a tetrahidrokannabinol (THC) fogyasztásába, ami a marihuána alapanyaga, nemigen halnak bele az emberek. Lehetnek mellékhatásai: pánikroham, pszichózis, sőt a lappangó skizofrénia manifesztálódását is fel tudja gyorsítani. Az orvosi marihuánát azonban érdemes bevezetni. A világon több helyen forgalomban vannak az ilyen típusú gyógykészítmények. Magyarországon ezek nincsenek jelen. Nem csodaszerről van szó, ami mindenre jó lenne, de egyes neurológiai, onkológiai betegség miatt krónikus fájdalommal élők életminőségét nagyban javítani tudja. Attól, hogy valami kábítószer, még lehet medicinális haszna. Egy csomó nyugtató, szorongásoldó, altató alapanyagát képezik ilyen szerek. Ideje lenne dekriminalizálni a marihuána fogyasztását, mivel az évi 8000 kábítószerrel összefüggő rendőrségi ügy fele marihuána-fogyasztással függ össze. Jelenleg egy szál marihuánás cigarettáért valaki két év börtönbüntetést kaphat. Miközben senki nem lesz drogfüggő az egyszeri kipróbálásától. Legalizálás esetén ellenőrzés alatt lenne az alapanyagok minősége, a bennük lévő hatóanyag mennyisége is. De szerintem a mi társadalmunk tíz év múlva fog erre megérni.”

Népbetegség az alkoholizmus

„Egy országban, ahol a pálinka az alapélelmiszerek közé van sorolva, ahol a kormány mottója az, hogy amiről nem beszélünk, az nem is létezik, nem meglepő, hogy az alkoholizmus problémájáról nem cikkezik a sajtó – vezette fel a következő témakörre adott válaszát a szakorvos. – Tele vannak a városok, a televízió alkoholreklámokkal, amelyek vonzó életérzéseket mutatnak. Miközben évente 30 000 honfitársunk hal bele az alkoholizmus okozta betegségekbe. Ezzel szemben a droghasználat 70 emberéletet követel. Mégis mindenütt csak erről hallani. Nem alkoholreklámokkal kellene körbeplakátozni mindent, hanem közismert személyiségeknek kellene a hölgyeket a méhnyakrákszűrésre, a férfiakat pedig prosztatarák szűrésre bíztatni, ugyanis jelenleg a daganatos betegségek okozta halálozás arányában ma Magyarország listavezető Európában, a megelőzhető betegségek halálozási arányában a legrosszabb helyen állunk. Átlagéletkor szempontjából hátulról az ötödikek vagyunk, úgy, hogy a nyugati államokhoz képest 5-6 év a hátrányunk. És az egész világon a negyedik legelhízottabb nemzet vagyunk, csak az Egyesült Államok, Új Zéland és Mexico van előttünk. Ez pedig összefügg a szív- és érrendszeri betegségek magas számával.” Majd kifejtette, hogy szerinte azoknak a politikusoknak, akik gyakran vannak reflektorfényben, akiket százezrek követnek, mint az influenszereket, kellene jó példát mutatniuk: lefogyni és egy egészséges életmódot propagálni.

A rendkívül jó hangulatú, néha csípős humorral fűszerezett beszélgetés alatt a jelenlévők nem csupán Zacher Gábor szakmai útját, de kicsit magát az embert is megismerhették.

JN.

Top