Több olvasónk is panaszkodott amiatt, hogy amióta a cseh Leo Express vonatai járnak a csallóközi vasútvonalon, már nem mondják be magyarul az állomások neveit, illetve az egyéb figyelmeztetéseket – pedig a zömében magyar utasok korábban már megszokták, hogy a vonatokban lévő hangszórók anyanyelvükön is szólnak hozzájuk. Jó hír azonban, hogy rövid időn belül valószínűleg visszaáll a kétnyelvűség – ehhez a kisebbségi kormánybiztos közbenjárása is kellett.

Tavaly december 10-e óta a cseh Leo Express üzemelteti a személyvonatokat a Komárom – Dunaszerdahely – Pozsony vasútvonalon. Az új szolgáltató 9 évre nyerte el a személyforgalom bonyolítását. Azóta Alstom LINT típusú vonatszerelvények közlekednek a csallóközi szakaszon, melyek klimatizáltak, alacsonypadlósak – ingyenes WiFi, gyerekrészleg, pelenkázó pult is elérhető, a mozgássérültek, kerekesszékesek részére külön toalett áll rendelkezésre. A felszereltséggel tehát nincs gond, két másik területen viszont már akadnak problémák.

Az egyik a vonatok lassúsága, amit elsősorban a sínpálya kétvágányúsításával, illetve a vonal felújításával lehetne orvosolni – ekkor jelentősen gyorsulhatna a vasúti közlekedés. Nemrégiben a Deltában is beszámoltunk arról, hogy Robet Fico kormányfő bejelentette, terveik szerint az állam kínai beruházó bevonásával (PPP projektben) bővítené a csallóközi vasutat. Ezt a lépést természetesen a Leo Express is üdvözölné. Emellett – mint azt a vasúttársaság szóvivője elmondta – tárgyalnak arról, milyen egyéb lehetőségek adódnak a közlekedési infrastruktúra javítására, ami növelné a személyforgalom folyamatosságát.

Csak szlovákul mondják be

A másik probléma viszont a magyar nyelvű tájékoztatás hiánya. Több olvasónk is nehezményezte, hogy amióta az új szolgáltató átvette a vonatok üzemeltetését, már csak szlovák nyelven mondják be az állomások neveit, illetve közlik az egyéb információkat, holott az utazóközönség zöme nyilvánvalóan magyar anyanyelvű a Csallóközben.

Ez korábban nem így volt. Az ugyancsak cseh RegioJet idejében kezdték meg a részben magyar nyelvű tájékoztatást a vonatok hangszóróiból, majd amikor 2020 decemberétől „átmenetileg” a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) és az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) vonatai kezdtek járni a szakaszon, már mindkét nyelven bemondták az összes állomást és megállót, illetve a figyelmeztetéseket is szlovákul és magyarul is. Annak idején lapunkban is beszámoltunk arról, hogy az ismert színésznő, Kerekes Vica hangján szólal meg magyarul a vonatok hangosbemondója. Ez az új szolgáltató fél évvel ezelőtti belépésével szűnt meg.

Jog szerint nem egyértelmű

A szlovákiai nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát törvény szabályozza, melyet legutóbb 2021 őszén módosított a parlament. A jogszabály szerint a polgárok életét, egészségét, vagyonát és biztonságát fenyegető veszélyre figyelmeztető információkat, feliratokat, közleményeket kötelező feltüntetni a nemzeti kisebbség nyelvén, amennyiben az érintett településen számaránya eléri a 15 százalékot. Nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy a vonatok hangosbemondóinak tájékoztatására vonatkozik-e a törvény ezen passzusa, Horony Ákos, kisebbségi kormánybiztos – aki maga aktív szerepet vállalat a törvény kidolgozásban – óvatosan fogalmazott a kérdésről.

„A hatályos törvény ezt kimondottan nem írja elő, ellentétben az állomások, megállók megjelölésével. ‘Kisebbségbarát’, tág értelmezéssel ugyan besorolhatjuk a ‘vagyont veszélyeztető’ információk kategóriájába, hiszen ha nem szállunk le a megfelelő állomáson, akkor ennek hátrányos anyagi vonzatai is lehetnek. Ez az értelmezés nem biztos, hogy kiállná a bírósági próbát is” – válaszolta a kisebbségi kormánybiztos megkeresésünkre.

Kiemelte ugyanakkor, hogy nyelvünk használata nem korlátozódhat csak a törvény kötelező előírásaira, a jogszabály nagyon sok esetben lehetőséget ad a kisebbségi nyelv használatára. „Az hogy egy gazdasági szereplő, egy szolgáltató az ügyfelei anyanyelvén is megszólítsa azokat, akikből él, egy normális társadalomban teljesen természetesnek kellene lennie, nem is beszélve az olyan helyzetről, ahol a kisebbségi nyelv valójában a helyi vagy regionális többség nyelvét jelenti. Persze az adott nyelv használata iránti igénynek az ügyfelek részéről is ki kell fejeződnie, a mi esetünkben is fontos, hogy saját magunk álljunk kezdeményezően a nyelvi jogaink biztosításához és bővítéséhez. Konkrétan a Leo Express esetében meglepő, hogy nem tájékozódtak arról, hogy milyen nyelvi környezetbe jönnek szolgáltatást nyújtani és hogy ezen a csallóközi vonalon korábban a kétnyelvű utastájékoztatás már bevett gyakorlat volt – egy magáncégtől az emberek általában többre számítanak és nem kevesebbre” – fejtette ki Horony Ákos.

Hamarosan újra lesz magyar szó

Elmondta, a kisebbségi kormánybiztosi hivatalhoz írásbeli beadvány ugyan nem érkezett a magyar nyelvű tájékoztatás elmaradása miatt a szolgáltatóváltást követően, ám szóbeli megkeresés több is – sőt, dunaszerdahelyiként ő maga is megtapasztalta a negatív változást. „Hivatalba lépésem után (2023. december 20-án nevezték ki) elsőként közvetlenül a Leo Express céghez fordultam, amelynek vezetősége válaszában az anyagi források hiányát hozta fel ürügyül, de nem zárkóztak el a kétnyelvű tájékoztatás biztosításától, ha ennek többletköltségeit az állam megtéríti számukra. Ezt követően Jozef Ráž közlekedési miniszterrel tárgyaltam, aki megígérte, hogy segít az ügyben. Pár hete a szlovák vasút (ŽSR) vezérigazgató-helyettesével, Peter Blahóval is találkoztam, vele azonban az állomásokon elhangzó tájékoztatások bevezetésének lehetőségéről tárgyaltunk. A közlekedési minisztertől pedig konkrétan azt is kértem, hogy a korábbi magyar nyelvű hangfelvételt (melyet a ZSSK használt 3 évig) adják át a Leo Expressnek. A minisztertől erre ígéretet kaptam, és ezen a héten a minisztériumból úgy tájékoztattak, hogy a Leo Express járatain a kétnyelvű jelentéseknek már működniük kellene. Tudomásom szerint ez még nem így van, amit jeleztünk is a minisztérium felé” – vázolta eddigi lépéseit Horony Ákos, hozzátéve, reményei szerint ez a kérdés gyakorlatilag megoldódott, illetve a közeljövőben megoldódik.

Valóban úgy tűnik, hogy rövid időn belül újra bemondják magyarul is az állomások neveit a csallóközi járatokon – akár napokon belül sor kerülhet erre. Emil Sedlařík, a Leo Express vasúttársaság szóvivője ugyanis kérdésünkre elmondta, már csak egy apró akadály van: a vonatokon futó szoftver jelen pillanatban nem alkalmas az állomások neveinek több nyelven történő bemondására. „A magyar tájékoztatást abban a pillanatban bevezetjük, hogy a szoftvert a megfelelő bővítményekkel frissíti a szolgáltató” – szögezte le a vállalat szűkszavú válaszában.

S ha már vasúti kétnyelvűségről van szó, legutóbb 2017-ben történt jelentős előrelépés e téren. Érsek Árpád közlekedési miniszter rendelete nyomán több tucat magyarlakta vidéken található vasútállomáson helyezték ki a szlovák nyelvű helységnévtábla mellé a magyar megnevezést is. Így volt ez Komáromban és a csallóközi vasútvonal többi állomásán is, ahol a magyarság számaránya elérte a nyelvhasználati küszöböt. Ugyanakkor még ma sem megy ritkaságszámba, hogy a jegypénztárakban nem tudnak, vagy nem akarnak megszólalni magyarul, a kalauzok sem arról híresek, hogy magyarul is kommunikálnának legalább alapszinten, továbbá a kétnyelvű menetrendek terén is van hová fejlődni.

Az egyszerű polgároknak is nagy szerepe van

Arra a felvetésünkre, hogy a magyar közösség megfelelően él-e nyelvhasználati jogaival, a törvényi támogatással, a kisebbségi kormánybiztos úgy reagált, már csak szakmai múltja miatt is örülne annak, ha jobban kihasználnánk azt a lehetőséget, amit már a hatályos jogi keret is nyújt. „Magam részéről persze kezdeményezni fogom a jogszabályi keret javítását és bővítését – amely jelenleg nagyon messze van az ideálistól –, de végső soron ez egy sokszereplős játszma, ahol megvan a szerepe a politikának, a civil szférának és az ‘egyszerű’ polgárnak is. Mindenki hozzátehet valamit, csak így javulhat a magyar nyelvhasználat gyakorlati megvalósulása a mindennapokban.“

Vagyis a hétköznapi emberekre is komoly szerep hárul, észre kell venni, szóvá kell tenni, beadványt kell írni, ha valahol sérülnek a magyar közösség nyelvi jogai. „A kormánybiztosi hivatalhoz beérkező panaszok jelentős része jellemzően a kötelező feliratok hiányára vonatkozik, és ilyenkor felszólítást küldünk az érintetteknek. De olyan esetekben is lépünk, amikor a felirat csak lehetőség és ilyenkor az érintett intézményt vagy vállalkozót arra biztatjuk, hogy a jóindulat és a jól felfogott üzleti önérdek jegyében használják a kisebbségi nyelvet is. Panaszt, bejelentést e-mailben is beküldhetnek hozzánk, hamarosan a hivatali honlapunkon is elérhető lesz egy online felület, amelyen keresztül kapcsolatba léphetnek velünk, ha jogsértést tapasztalnak” – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos.

Jelenleg a narodnostnemensiny.vlada.gov.sk hivatalos weboldalon keresztül lehet kapcsolatba lépni a kormánybiztossal.

Csaba Ádám

Felújítják a csallóközi vasútvonalat?
Petíció a gyorsabb vonatközlekedésért