A szokásosnál jóval korábban, már június közepén megkezdődtek az aratási munkák a Komáromi járásban, és július végére mindenütt be is fejeződtek. Idén nem beszélhetünk rekordhozamokról, jó átlagos a termés, inkább az élelmiszer-ipari búza minőségével akadnak gondok.

A június elején és végén lehullott nagymennyiségű csapadék a korai érésű fajtáknál csupán arra volt jó, hogy ne kezdhessék el aratásukat, a termés mennyiségét már nem befolyásolta. A közép- és késői érésű árpa-, valamint búzafajtáknál viszont a szemtelítődésben tudott valamelyest még segíteni.

A júniusi betakarítások alapján készített országos előrejelzés szerint az idei termés várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál. „Hasonló a helyzet a Komáromi járásban is – tájékoztatott Ollári Adrianna, a Szlovákiai Agrárkamara komáromi járási falugazdásza. – Az előző évekhez viszonyítva a termények minősége is gyengébb. Sajnos a heves esőzések és az utána következő hőség hatására a kalászosoknál intenzívebben jelentek meg a gombabetegségek. Termésátlag a búzák esetében átlagosnak mondható 5,5-6 t/ha, árpából szintén átlagosak a hozamok. Viszont repcéből helyenként csupán 1,7- 2,0 tonna termett hektáronként. Itt szintén a hirtelen jött hőségnek tudható be ez az eredmény.”

A Komáromi járás mezőgazdasági termelésre alkalmas területe megközelítőleg 91 ezer ha, ennek közel 40%-án gabonaféléket termesztenek idén. A vetésterület nagysága nálunk jelentősen nem csökkent, ugyanis a mezőgazdászoknak a vetésforgó betartása miatt szükséges a gabonafélék termesztése.

Lelkes Péter, a lakszakállasi mezőgazdasági szövetkezet elnöke úgy fogalmazott, a búza hektárhozama nem olyan rossz, gyengébb átlagot, 6-6,5 tonnát takarítottak be, a szélsőséges időjárás inkább a minőséget befolyásolta negatívan, a sikértartalom, hektolitertömeg alacsonyabb a vártnál. Az azonban egyelőre nem érzékelhető, hogy emiatt emelkedett volna az élelmiszer-ipari búza felvásárlási ára, 200-210 euró körüli tonnánként. Ugyanakkor a takarmánygabonáért 30-40 euróval kevesebbet kínálnak a felvásárlók, mint tavaly, 150-160 eurót tonnánként. „Azok a gazdák, akiknek csak takarmány-minőségű gabonájuk termett, gondban lehetnek” – mondta a szakember, aki egyben a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara komáromi regionális alelnöke. (mf, d)

Alacsonyabb bevételre számíthatnak

Országos szinten a gazdálkodók bevétele a kalászosok értékesítéséből mintegy 180 millió euróval kevesebb lehet a tavalyinál – jelentette ki múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján Jozef Rebro, a takarmánytermelők, raktározók és kereskedelmi társaságok szövetsége ellenőrzőbizottságának elnöke. Ennek oka a vetésterület csökkenése, az alacsonyabb hozamok és az alacsonyabb felvásárlási ár. A kalászosok vetésterülete az egy évvel korábbihoz képest 7,8 százalékkal, 507 ezer hektárra csökkent, a termésmennyiség viszont 400 ezer tonnával lett kevesebb, csupán 2 millió tonna. Mindezek ellenére elérte az ötéves átlagtermést.

A repce szintén csalódást okozott a gazdáknak, főleg a tavalyi rekordévvel összehasonlítva. A vetésterület 4 százalékkal csökkent, és 2,9 tonna/ha átlaghozammal számolva 412 ezer tonna össztermés várható. A bevételkiesés pedig 57 millió euró a tavalyihoz képest.

„A kenyérgabona jelenlegi árát tekintve nem várható, hogy az befolyásolná a pékipari termékek árát. A nem túl kedvező évjárat ellenére Szlovákia idén is önellátó búzából, valamint repcéből, és kivitelre is jut” – tette hozzá Jozef Rebro.

A szélsőséges időjárás számos helyen okozott gondot a gazdáknak, járásunkban is többször, több helyen volt jégverés, villámárvíz. Az Agra biztosító illetékese ugyancsak egy múlt csütörtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy országos szinten eddig 80 millió eurós kárt szenvedett a mezőgazdasági szektor.

(mf, d)