Izsa. Az izsai rétes több évszázados népszerűsége napjainkban is töretlen: még az augusztus 23–24-i kánikula sem tudta visszatartani az embereket attól, hogy elinduljanak a Rétesfesztiválra, ahol ezerszámra fogyott a legendás finomság. A hőmérséklet csökkenésével pedig csak fokozódott az érdeklődés a kísérőprogramok iránt, a szombat esti Bikini nagykoncert kezdetére aztán zsúfolásig megtelt a község főtere.

Az immár negyedik alkalommal megszervezett Rétesfesztivál idén is a péntek esti koncertekkel és késő éjszakába nyúló Retro partyval vette kezdetét, amelynek DJ Bóli volt a házigazdája. Jó páran még akkor is a fülükben hallották ONE H, a Bestiák, Kozsó, az Animal Cannibals, Josh és Betty slágereit, amikor reggel elindultak, hogy részt vegyenek a gulyásfőző versenyen, vagy szurkoljanak a futóverseny indulóinak.

Dalok az aratásról és a rétesről

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy felléphetünk az ünnepélyes megnyitón – jelentette ki Kurucz Tóth Mária, a helyi Gyöngyösbokréta énekcsoport vezetője. – Sajnos két tagunk nem tudott eljönni, így ma csak heten lépünk fel. Korunkra és a hőségre való tekintettel azonban úgy döntöttünk, hogy a hagyományos viseletünket (brokátból készült három felső és egy alsó rétegből álló, alul kilógó csipkével díszített szoknya, kötény, felül pedig szűk liptyő – a szerk. megj.) a kurta szoknyát inkább a szekrényben hagyjuk.” Műsorukban az első két dal az aratáshoz kötődött, ugyanis a község 1996-ban, a törvényekkel összhangban módosított címerének alsó részében búzakéve, eke és csoroszlya szimbolizálja az itt élők szoros kötődését a földműveléshez; ahogyan az 1711-ből fennmaradt címerben is. Ezek fölé került egy római sas, amely a római légióra, a Leányvárra utal. A sasnak a karmai közt azonban egy villám van, ami arra utal, hogy amint a sas a madarak királyának tartotta magát, úgy a rómaiak a világ urának. „Harmadik dalként pedig az Izsai híres utca dallamára írt rétesnótát választottuk, amelynek szövegét Gogola József örökös tiszteletbeli taguk kilencvennyolc éves korában írt.”

Pontban két órakor Domin István, a község polgármestere lépett színpadra, hogy ünnepélyesen is megnyissa a fesztivált, amelyre ellátogattak Székelyhíd, Gyermely, Almásfüzitő, Murony, Csantavér és Zalaszántó testvértelepülések képviselői is. Az énekcsoport és a Döme Károly Iskola és Óvoda legkisebbjeinek kedves műsorát követően, amelyet Broczká Szabó Csilla óvodapedagógus tanított be a tizenhat kis lurkónak, kiértékelték a gulyásfőző versenyt. Az első három helyezett a Vadászok, a Szedett-vedett banda és a Döme Károly iskolaközpont pedagógusainak csapata lett, de a további négy benevezett csoport sem tért haza üres kézzel.

Az EU Town Twinning 2024 pályázatán elnyert támogatásból megszervezett Rétesfesztivál, amely a korábbi falunapok szerepét is átvette, színes kísérőprogramokkal egészült ki. A gyerekeket arcfestés, ugrálóvár, számos kézműves-foglalkozás, interaktív íjászat, Varga Gábor sólyombemutatója és sok egyéb szórakozás várta, míg a felnőttek meghallgathatták Morávek Ildikó Pilates-oktató A mozgás megváltoztatja az életed című előadását, vagy Vass Laurával kalandozhattak „kertből a konyhába”, esetleg fotózkodhattak Kádár Ferkó fotószínházában.

Kultúrájuk szerves része a rétes

Domin István elmondta, a rétesfesztivált azzal a céllal indították útjára, hogy bemutassák az izsai réteskészítést, hiszen a helyi túros rétes, ahogy viseletük is, hagyományaik, kultúrájuk szerves részét képezi. A kezdetekkor azonban nem gondolták, hogy ekkora sikere lesz. „Egyre több turista látogat el a fesztiválra, aminek nagyon örülünk. Tavaly több mint hétezer rétes fogyott el. Idén három, 6-7 tagú önkéntes csapat három műszakban készítette elő, nyújtotta, sütötte a réteseket. Sőt, első ízben már a férjek is segítették a munkát. Gyakorlatilag ez egy gasztronómiai csoda, amit mi itt művelünk. Mellesleg mi önkormányzat vagyunk, amelynek több mint 4000 feladatköre van, de a rétessütés pont nem tartozik közéjük. Nyitra megye támogatásával, a nagy érdeklődésre való tekintettel, idén workshopot is indítottunk” – részletezte a község első embere. Majd mosolyogva hozzátette, az emberemlékezet óta közkedvelt az izsai rétes titka a jó minőségű alapanyagokban és a szívvel-lélekkel készített tésztában rejlik. A községben az a legenda járja, hogy amikor Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, már egy izsai asszony túrót árult ott. A régi időkben az asszonyok különféle tejtermékeket árultak a piacokon, ám legnagyobb keletje a túrónak volt. Ezt a helyi asszonyok egy túróprés segítségével téglalap alakúra formázták, így sokkal könnyebben tudták szállítani, és étvágygerjesztőbb is volt.

Volt, aki két tucatot vásárolt

A községháza előtti téren felállított asztaloknál folyamatosan hosszan kígyózott a sor. Voltak, akik műanyag ételdobozokkal felszerelkezve érkeztek. „Ilyen rétest nem kapunk sehol máshol. Ha hazamegyünk, megeszünk, amennyit csak bírunk, a többit pedig betesszük a fagyasztóba. Megyek is, mert a feleségem már tűkön ülve várja az idei újdonságot a túrós-barackos rétest. A másik nagy kedvence pedig a darás-meggyes. Nekem jöhet mindegyik, bár a mákos-meggyest szeretem legjobban. Meg a mákos-almás,t meg a darás-szilvást, meg a túróst. Mazsolával, mazsola nélkül. Ne haragudjon, megyek is, hogy minél előbb nekiülhessek” – árulta el egy középkorú komáromi férfi, aki 25 rétest csomagoltatott be.

Recept és fortélyok

Az árnyas fák alatt már nagyba zajlott a workshop, ahol Gaál Réka, Sipos Melinda, Alföldi Éva, Kiss Anikó, Kovács Beatrica dagasztotta, gyúrta, nyújtotta a rétest, a fortélyokat ellesni kívánó hölgyek gyűrűjében. „Két adag tésztához 80 dkg réteslisztet, 2 kanál zsírt, két tojást, két kiskanál ecetet, nagyjából fél liter vizet adtunk, ez változó, attól függően, hogy mennyit vesz fel a liszt, valamint egy kiskanál sót adtunk. A sima, viszonylag lágy tésztát úgy harminc percig kell dagasztani. Akkor jó, ha már szép sima és elválik az edény oldalától. Utána legalább negyven percig pihentetni kell. Közben el lehet készíteni a tölteléket” – tudhattuk meg Gaál Rékától az izsai rétes receptjét.

Vasárnap ünnepi szentmisével zárult a Rétesfesztivál, ahol megáldották az új kenyeret, majd a résztvevők közösen elvonultak a Millenniumi emlékműhöz, hogy elhelyezzék a megemlékezés koszorúit. Izsán mindig is nagy hangsúlyt fektettek a magyarság nemzeti értékeinek megőrzésére, ezért tartották fontosnak, hogy a magyar kultúrát ötvözzék a község gasztronómiai hagyományával.

JN.