Jövő év januárjától egy újabb feladatot kapnak az önkormányzatok a hulladékgazdálkodás terén, immár a textilhulladék – például a kiselejtezett ruhák, rongyok – szeparált gyűjtését is biztosítani kell. A környezetvédelmi minisztérium ezzel kapcsolatos irányelvei azonban kiváltották a települések tiltakozását, mivel azokat pontatlannak, zavarosnak tartják. Komárom ezzel együtt készül a januári bevezetésre, pár napja a város 10 pontjára helyeztek ki textilgyűjtő tárolókat – ezzel már 30-ra nőtt a tárolók száma városszerte.

Az önkormányzatoknak kevesebb mint 4 hónapjuk maradt arra, hogy felkészüljenek a textil szeparált gyűjtésére, amit a vonatkozó törvény értelmében 2025. január elsejétől vezetnek be országszerte. A környezetvédelmi minisztérium által kiadott kézikönyv rendelkezik a textilhulladék válogatott gyűjtéséről, alapvetően két módszert határozva meg. Az egyik, hogy az önkormányzatnak szerződnie kell egy vállalattal, amely átveszi az összegyűjtött textilt újrahasznosítás céljából, másrészt a még használható textilneműt egyes embereknek felajánlani karitatív gyűjtések, vagy ajándékozás formájában, esetleg second hand üzleteknek. Ez utóbbi módszer azonban nem számít bele az egyes települések hulladékkezelési statisztikájába, tehát nem növeli a válogatott szemét arányát, ami természetesen anyagilag kedvezőtlen az adott önkormányzatnak – az államnak több „szeparálási büntetőilletéket“ fizethet emiatt.

Zavaros, félrevezető és pontatlan

Az önkormányzatok azonban tiltakoznak a kézikönyvben foglaltak és konkrétan az előbb említett irányelv miatt is. A Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS – Únia miest Slovenska) „zavarosnak, félrevezetőnek és pontatlannak“ minősítette, továbbá hiányolta az önkormányzati szövetségekkel való aktívabb kommunikációt. A szlovákiai városokat tömörítő unió kifogásolta azt is, hogy a környezetvédelmi minisztérium nem nyújtott be részletesebb jogszabályi iránymutatást a gyűjtés megvalósításának és finanszírozásának módjára vonatkozóan. Az ÚMS szerint a textilhulladék szelektív gyűjtésének pénzügyi felelősségét – más szemétfajtákhoz hasonlóan – nem az önkormányzatokra, hanem a gyártókra kellene átruházni a kiterjesztett termelői felelősségvállalás keretében.

„Nincs annál jobb szeparálás, mint aminek eredménye az, hogy egyáltalán nem keletkezik hulladék. A karitatív gyűjtés, a kiselejtezett ruhák rászorulókhoz juttatása éppen ilyen, ezért teljesen értelmetlen, hogy az ilyen válogatás ne számítson bele a települések hulladékgazdálkodási statisztikáiba. A minisztériumi irányelvek a költségeket és a felelősséget is az önkormányzatokra hárították, de pénzforrást már nem adott hozzá az állam, ahogy sok más esetben sem. Nyáron kiderült az is, hogy az önkormányzatok jóval kevesebb pénzt kapnak idén az államtól a tervezetthez képest. Komárom esetében ez félmillió euró mínusz“ – fogalmazott Keszegh Béla, Komárom polgármestere, aki egyben a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke.

A textilgyártók szövetsége sem elégedett az új szabályozással, főként azzal, hogy a kézikönyv nem határozza meg, pontosan mi számít textilhulladéknak – beletartoznak-e a cipők és bőrből készült ruházat, a matracok, a szőnyegek és egyéb lakás-kiegészítők?

A Tomáš Taraba által vezetett minisztérium a kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, nem akarnak az Európai Uniónál is szigorúbbak lenni, ezért egyelőre nem hárították a felelősséget és költségeket a gyártókra, ugyanakkor a jövő év folyamán várható ilyen döntés. Az Európai Parlament egyébként idén februárban megszavazott egy ilyen értelmű javaslatot, miszerint a textilhulladék gyűjtésének, osztályozásának és újrahasznosításának költségeit a gyártóknak kellene fedezni. A miniszter szerint ugyanakkor a textilhulladék szeparált gyűjtésének bevezetése nem jelent különösebb pénzügyi terhet a településeknek.

A gyártók szövetsége szerint egy tonna textilhulladék összegyűjtése és további kezelése 300 és 600 euró közötti költséggel járhat. Egy Komárom méretű városban nagyjából 60-100 tonna textilhulladék keletkezik. Januártól egyébként a kevert hulladék utólagos szétválogatását is biztosítaniuk kell a településeknek, ami további költségeket jelent a hulladékkezelés terén minden önkormányzatnak – a folyamatos drágulás pedig előbb-utóbb mindenhol megjelenik a helyi lakossági szemétadók megemelésében.

Több gyűjtőtároló Komáromban

Komárom mindenesetre már készül a januári bevezetésre: néhány nappal ezelőtt 10 új, textilhulladék elhelyezésére szolgáló tárolót helyeztek ki a város több pontján. Mindegyik a Humana People to People Slovakia Polgári Társulás gyűjtőkonténere, ahogy a 2018 óta működő további 20 darab is. Használt ruházatot, cipőt, táskát, háztartási és lakberendezési textilt – beleértve a bőrből készült termékeket – lehet elhelyezni bennük. Az összegyűjtött textilt kiválogatják, a még használható ruhákat rászorulókhoz juttatják el, a maradékot feldolgozzák.

Komáromban eddig is szeparálták a textilhulladékot, évente közel 60 tonna került az eddigi Humana tárolókba. Tavaly 57,42 tonna gyűlt össze, idén július végéig már 41,05 tonna. Az újabb gyűjtőhelyek számával várhatóan tovább növekszik a mennyiség.

Az Európai Bizottság adatai szerint évente 12,6 millió tonna textilhulladék keletkezik az EU-ban, ebből 5,2 millió tonna a ruha és a cipő. Egy lakosra számolva ez 12 kilónyi textilhulladék. Jelenleg csupán e mennyiség 22 százalékát juttatják el rászorulóknak, illetve hasznosítják újra más módon. A maradék vagy lerakatokba kerül, vagy elégetik. Becslések szerint az európai piacra bevezetett textiltermékek 4-9 százalékát nem is értékesítik, még azelőtt megsemmisítik, hogy bárki használta volna – ez évente többszázezer tonnát jelent.

(csaba)