Komáromban az iskolakötelessé vált gyerekek 67,5 százaléka magyar tannyelvű alapiskolában kezdte meg tanulmányait, 32,5 százalékuk szlovákban. A legtöbb szülő az Eötvös iskolát választotta gyermekének.

Idén áprilisban összesen 372 tankötelessé váló gyereket írattak be Komárom hét alapiskolájának valamelyikébe, a tanévet azonban jóval kevesebben kezdték meg, csupán 317-en – ennek legfőbb oka, hogy sok gyerek évet halasztott, azaz még egy évet maradnak az óvodában. Ez a trend egyébként jellemző az elmúlt évekre, a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok nyomán a korábbiakhoz képest jóval több gyereknél állapítják meg, hogy bizonyos szempontból még nem érett meg az iskolára.

Ahogy tavaly, úgy most is az Eötvös Utcai Alapiskola a legnépszerűbb, mind az új tanulók, mind a teljes diáklétszám tekintetében. Két, ugyancsak magyar tannyelvű iskola végzett még dobogón, a Jókai Mór Alapiskola és a Munka Utcai Alapiskola – ezeknél is elmondható, hogy az elsősök száma és a tanulói összlétszám alapján is a második és harmadik helyen végeztek Komáromban.

Az elmúlt négy évben folyamatosan csökken az elsősök száma, ami a demográfiai helyzet folyománya, egyszerűen kevesebb gyerek született. A fogyás ugyanakkor elsősorban a szlovák tannyelvű iskoláknál jelent meg.

Komáromban a 2021-es népszámlálás során a lakosok 53,7 százaléka vallotta magát elsődlegesen magyarnak, 31,3 százaléka pedig elsődlegesen szlováknak, miközben nagyon sokan – a komáromiak 13 százaléka –, nem árult el semmit nemzeti identitásáról. Ha ezeket az adatokat összevetjük a magyar és a szlovák iskolákba kerülő elsősök arányával, az látszik, Komáromban valószínűleg megszűnőben van az a felfogás, hogy a magyar szülők szlovák iskolát választanak gyermeküknek, hiszen több mint kétszer annyian kezdték meg tanulmányaikat magyar tannyelvű oktatási intézményben, mint szlovák tannyelvűben. Egész pontosan a gyerekek 67,5 százaléka kezdett magyar iskolában, 32,5 százalékuk szlovákban.

Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy több, a városhoz közeli, egyértelműen magyarlakta községben élő család komáromi iskolát választ a helyi kisikola helyett – többségükben vélhetőleg magyart –, illetve a komáromi romák zöme is magyar tannyelvű iskola mellett teszi le a garast – e döntésükben nyilvánvalóan a 260 euró körüli Bethlen-támogatás is szerepet játszik. Vagyis jelenleg nagyjából Komárom nemzetiségi arányainak megfelelő a magyar és szlovák iskolába kerülő elsősök aránya. Ezzel együtt is látszódik, hogy – örvendetes módon – 2024-ben Komáromban már meghaladottá vált a régi mantra, miszerint „a magyar gyerek csak akkor tud érvényesülni, ha szlovák iskolába jár“.

(cs)