Naszvadon még pár évtizede is megtiszteltetésnek vette valaki, ha csatlakozhatott az önkéntes tűzoltókhoz, és védhette az emberek életét és tulajdonát. A testületnek ehhez meg is volt mindene, így kivívták maguknak a legjobb kategóriába járó A minősítést. Idővel azonban a feltételek változtak, és mostanra az a csapat, amely járásunk legkomolyabb és legsúlyosabb katasztrófáinál segédkezett, kénytelen volt kérni átsorolását. Vajon, hogy jutottak el erre a pontra?

A naszvadiak mindig nagyra becsülték a tűzoltókat, ezért 1896. április 17-ét, amikor is megalakult az önkéntes tűzoltótestület, fontos dátumként tartják számon. „Nagy szükség volt rájuk, ugyanis a községben gyakoriak voltak a tűzesetek. 1908-ban például, a viharos szélben, egymás után kaptak lángra a zsúptetős kis házak – tudtuk meg Kurcz Zsolttól, a naszvadi önkéntesek elnökétől. – Hiába jöttek át a szomszéd falvakból is segíteni, nem egész három óra leforgása alatt száznyolcvan ház, háromszáz melléképület vált a tűz martalékává. Ezerötszáz lakos vált otthontalanná. A tűz ugyan erősebbnek bizonyult, de akkor, ahogy több más esetben is, bizonyították bátorságukat, tettrekészségüket. Ehhez azonban minden időben kellettek az olyan jó vezetők is, mint amilyen id. Puškáš Tibor, a mostani parancsnokunk.”

A háború utáni időkben szinte a nulláról kezdték a testület újraszervezését. Hatalmas előrelépés volt, amikor a hetvenes évek elején az államtól kaptak egy Škoda RTO 706 AKV tűzoltóautót. Arra azonban biztosan nem gondoltak, hogy ez a kocsi fogja követőiket szolgálni még 2024-ben is. Hogy miképpen eshetett ez meg? „Ezt mi sem értjük. 2010-ben, amikor a belügyminisztérium ’osztogatta’ az Iveco Daily tűzoltókocsikat, mi is kaptunk. A gond az, hogy ennek a típusnak a kapacitása mindössze 750 liter, míg a standard tartálykocsik kilencezer literesek. Miután ez egy baleset során totálkáros lett, kocsi nélkül maradtunk. Csak két évvel később, amikor Naszvad várossá lett nyilvánítva, kaptunk Denisa Saková akkori belügyminisztertől egy új Ivecot. Ugyanolyan kicsi tartállyal. Komoly tűz esetén kénytelenek vagyunk a muzeális darabnak számító Škodával kivonulni, amit azonban, annak ellenére, hogy a műszaki vizsgája megvan, már a városon kívül nem használjuk. Lassan két évtizede lesz, hogy évente kérvényezünk egy ’rendes’ tűzoltóautót. Benyújtottuk már kérvényünket a Komáromi járáshoz, mivel Naszvad földrajzilag ide tartozik, az érsekújvárihoz, mivel mi az ottani tűzoltókörzethez vagyunk besorolva, Nyitra megyéhez, a belügyminisztériumhoz. Persze, ígérni ígérgetik. Azóta talán már az összes testület kapott autót, van, amelyik kettőt is” – panaszolta Kurcz Zsolt.

A naszvadi tűzoltók évtizedeken át „A” kategóriába tartoztak. Ahhoz, hogy ide soroljanak egy testületet, szükséges a jó felszerelés és annak garantálása, hogy tíz percen belül indulni tudjanak. „Technikai felszereléssel jól el vagyunk látva, a város a lehetőségeihez képest támogat minket. A múlt évben egy sikeres Interreg pályázaton keresztül hat légzőkészüléket is be tudtunk szerezni. A fő problémánk, hogy nincs megfelelő tűzoltóállomásunk. Jelenleg két helyen tároljuk a felszerelésünket, ami nagyban megnehezíti a helyzetünket, ezért is kérvényeztük az átkategorizálásunkat. Mivel az új szertár alapjait már 2023 őszén lerakták, abban reménykedtünk, hogy idén végre méltó körülmények közé költözhetünk. Csakhogy azóta leállt az építkezés. Tisztában vagyunk vele, hogy egy több százezres beruházásról van szó, amit a város önerőből nem tud kigazdálkodni, de fontos lenne, hogy mielőbb elkészüljön, mert a kialakult helyzet nagyon hátráltat minket. Az elvesztegetett perceken, mert ilyenkor percekben mérjük az időt, életek múlhatnak” – nyomatékosította az elnök. Hozzáfűzte, hogy az éveken át megszerzett rutin és beidegződés azonban ott van bennük, ezért igyekeznek tíz-tizenöt percen belül elindulni – B kategóriásként egyébként 120 percük van rá.

A negyventagú testületből jelenleg tizenheten rendelkeznek minden szükséges vizsgával ahhoz, hogy bármikor bevethetőek legyenek. Ami aránylag szép szám, a gond azonban az, hogy egyre kevesebb fiatal érdeklődik munkájuk iránt, ezért versenyeken már nem tudnak indulni. Jó pár éve még három férfi és két női csapatuk volt. Most nincs egy sem. Az elnök némileg csalódottan beszélt arról, hogy hiába tesznek meg mindent – iskolákba, óvodákba járnak bemutatókat tartani, ott vannak minden nagyobb közösségi rendezvényen –, valahogy nem tudják megszólítani a fiatalokat. Közben nagy szükség lenne utánpótlásra, mivel a hivatásos tűzoltók állománya az önkéntes tűzoltók nélkül nem győzné a rájuk háruló feladatokat. Ráadásul a tűzoltók aktívan részt vesznek a katasztrófa-elhárításban is.

„Nagyapám, édesapám is önkéntes tűzoltó volt szülőfalumban, Kürtön. Erre születni kell. Az elhivatottság azonban önmagában nem elég. A tapasztalt kollégáktól és az iskolázásokon tanulja meg az ember azt, hogy egy-egy adott helyzetben mit kell tenni ahhoz, hogy a leghatékonyabban tudjunk segíteni” – vallja Kurcz Zsolt. Ha pedig egy olyan komoly esethez riasztják őket, mint az Érsekújvár–Udvard közti vasúti átjárónál történt június végi tömegbaleset, igényelhetik pszichológus segítségét a trauma feldolgozásához. „Egyikünk sem igényelte. Teljesen másképpen hat az emberre, ha civilként lesz szemtanúja egy balesetnek, mintha feladatként kezeli a mentést. Nekünk ilyen helyzetben arra kell koncentrálnunk, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk meg, és gyorsan cselekedjünk. Egy idő után ez az ember vérébe ivódik. Nekem mindig van az autómban egy tűzoltómellény, és sajnos már nem egyszer megesett, hogy szükség is volt rá, mert előttem karambolozott két jármű. Riasztottam a központot, és addig is, amíg kiértek, tettem a dolgomat.”

Önerőből nem tud új állomást építeni a város

„Az önkormányzat évek óta foglalkozik egy új tűzoltóállomás építésének kérdésével – mondta megkeresésünkre Molnár Zoltánt polgármester. – Hat évvel ezelőtt, amikor a belügyminisztériumtól igényelni lehetett támogatást, amelyet akkoriban úgy állítottak be, hogy azt évente meg lehet majd újítani, be is nyújtottuk kérvényünket. Kaptunk is 30 ezer eurót. A tervünk az volt, hogy 2-3 év alatt a támogatásokból összegyűjtjük a beruházáshoz szükséges összeg nagy részét.” Mint utólag kiderült, a minisztérium csak elhúzta a mézesmadzagot az önkormányzatok előtt. A következő évben már nem folytatták az építkezések támogatását. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy a már meglévő összegből felújítja a régi tűzoltószertárt. Hőszigetelték, kicserélték a nyílászárókat és a kaput. Közben figyelték a további pályázatokat, így sikerült újabb 15 ezer eurót lehívniuk. Ez egy ilyen nagy volumenű építkezés esetében nem sok, az alapok lerakását azonban fedezni tudták belőle. „A pályázati kiírás alapján a meglévő épület belső terének tatarozására nem használhattuk fel az összeget. Ha azonban nem raktuk volna le az alapokat 2023 végéig, akkor vissza kellett volna adni a pénzt. A belügyminisztérium azóta sem hirdetett meg ilyen célra újabb pályázatot” – mutatott rá a polgármester. A város sajnos nem tudja önerőből finanszírozni az építkezést. Az állam anyagi támogatásának csökkenése miatt az önkormányzatnak is anyagi nehézségei vannak, a részadót sem kapják meg időben, így a költségvetés tervezése is nehézkes. „Idén már többször módosítanunk kellett a város költségvetését, annak ellenére, hogy több megszorítást bevezettünk. Október elejéig a szükségesnél 110 ezer euróval kevesebbet kaptunk az államtól. A tervezett változtatások egy még nehezebb jövőképet vetítenek elénk” – fejtette ki.

JN

Az önkéntes tűzoltókra egész évben számíthatunk
Önkéntesek, akiknek hobbijuk a mentés
Rendkívüli állapotot hirdettek Karván
Nyolc új tűzoltókocsi a járásba