Még az idén módosítják azt a törvényt, amely a helyi és megyei önkormányzatok finanszírozását szabályozza. A Magyar Szövetség az önkormányzatok képviselőivel együtt követeli, hogy a módosítás során gyomlálják ki a jogszabályban foglalt igazságtalanságokat. Elsősorban két szabály eltörlését szorgalmazzák: egyrészt azt, amely szerint az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fekvő települések – minden magyarlakta vidék ide sorolható – súlyos hátrányt szenvednek, és csupán földrajzi elhelyezkedésük miatt sokkal kevesebb pénzt osztanak nekik, mint a helyvidéki városoknak és falvaknak. Másrészt a fővárosnak és a megyei székhelyeknek is aránytalanul többet juttatnak. A diszkriminatív szabályok miatt Komárom például évente közel 1 millió euróval van megrövidítve.

Húsz évvel ezelőtt, még a második Dzurinda-kormány idején döntöttek az önkormányzatok finanszírozásáról. Eszerint mind a helyi önkormányzatok, mind a megyei önkormányzatok alapvetően a természetes személyek jövedelemadójából gazdálkodnak. Minden más bevétel csak kisebb hányadát képezi a városok és falvak pénzeszközeinek, így a helyi adókból (ingatlanadó, kutyaadó, szemétdíj) befolyó összegek, a külső források (pl. nyertes pályázatok útján), vagy éppen saját vagyon értékesítéséből.

Az önkormányzatok működése tehát elképzelhetetlen az állami finanszírozás nélkül – cserébe a falvak és városok egy sor átruházott feladatot kötelesek ellátni, iskolákat és óvodákat, kulturális intézményeket és sportlétesítményeket tartanak fenn, karbantartják a helyi utakat és járdákat.

A természetes személyek jövedelemadójából az államhoz beérkező pénzek 30 százalékán a megyei önkormányzatok osztoznak, 70 százalékán pedig a városok és falvak önkormányzatai. A települések viszont már évek óta bírálják a nekik járó pénzcsomag elosztását – elsősorban azok, melyek a jelenlegi szabályok miatt súlyos pénzektől esnek el.

Ne csak a jövedelemadótól függjenek!

Kritizálják, hogy csak egy adófajtához, a természetes személyek jövedelemadójához kapcsolják az önkormányzatoknak járó pénzt. Keszegh Béla, Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke szerint ez torzulásokat okoz, amire jó példa volt a Matovič-féle megemelt adóbónusz. Emiatt ugyanis az emberek kevesebbet adóznak, vagyis kevesebb jut az önkormányzatoknak. Éppen ezért helyesebb lenne, ha az önkormányzatoknak járó pénzcsomagot minden állami adóbevételből számolnák ki – ebben az esetben például az áfaemelés az önkormányzatoknak is pluszbevételt hozna. Így a mindenkori kormány nem hozhatna népszerű intézkedést úgy – mint amilyen az adóbónusz volt –, hogy az önkormányzatok isszák meg a levét, velük fizettetik meg. A polgármester kiemelte, a pénzkiesés az önkormányzati szolgáltatások színvonalát csökkenti – kevesebb jut fűnyírásra, utcafelújításra, vagy például iskola- és óvodafejlesztésre. Mindez természetesen hatással van az emberek életszínvonalára, és az önkormányzatok és polgármesterek viszik el a balhét emiatt.

Hegyvidékek és nagyvárosok előnyben

Másrészt, a személyi jövede-lemadókból befolyó pénzt (ennek 70 százalékát) egy bonyolult képlet szerint osztják el a helyi önkormányzatok között. A részesedés mértéke függ a település népességétől, a települési iskolákba járó diákok létszámától, a 62 év felettiek számától, a tengerszint feletti magasságtól és egy nagyságrendi szorzótól, ami előnyben részesíti az összes 50 ezer lakos feletti várost. A fő gond az utolsó két komponenssel van.

Húsz éve arra hivatkozva vezették be a régóta kifogásolt megkülönböztetést, hogy minél magasabban fekszik egy település, annál nagyobb szorzóval részesedjen a pénzcsomagból, annál több pénzt kapjon. Ezt azzal indokolták, hogy északon hidegebb az időjárás, a magasabb tengerszint feletti magasságon tovább és többet kell fűteni. Azóta azonban az alacsonyabban fekvő településeken csak nőttek a kiadások, hiszen szinte évről évre több a kánikulás időszak, a negyven fok körüli hőség, amikor klímaberendezés nélkül elviselhetetlen a hőség a munkahelyeken. Ráadásul egy hegyvidéki településen a szúnyoginvázióval sem kell mit kezdeniük – Komáromban ez is pluszköltség, mutatott rá Keszegh Béla polgármester.

A Pro Civis Polgári Társulás a www.mennyiterek.sk magyar nyelvű weboldalon részletesen foglalkozik a problémakörrel. Őry Péter, a társulás elnöke, egyúttal a Magyar Szövetség alelnöke és Csallóközcsütörtök polgármestere elmondta, 2020 elején indították el a honlapot, amely látványosan, térképek segítségével mutatja meg azt, hogy mennyire diszkriminatív a jelenlegi rendszer a déli vidékekkel, köztük a magyarlakta településekkel szemben. Ezt csak tovább tetézi a nagyságrendi szorzó, amely szerint a 475 ezer lakosú Pozsonynak 2,35-ös szorzóval, a 227 ezer lakosú Kassának pedig 1,5-ös szorzóval osztanak pénzt, továbbá az ötvenezer lakos feletti városok is előnyös szorzót kaptak (megyei székhelyek és Turócszentmárton – 1,13-as szorzó), míg az összes többi település szorzója 1 alatt van, függően a népességtől.

Komáromi járás: mínusz 3,2 millió euró

Ha nem lenne magassági és nagyságrendi kvóta, a Komáromi járásban fekvő települések összességében csaknem 3,2 millió euróval több pénzt kapnának évente, de például a Nyitrai járás (+ 2,2 millió euró) és a Nagytapolcsányi járás (+ 1,8 millió euró) is sokkal jobban járna. A járásbeli települések közül Komárom évente 935 ezer euróval, Gúta 300 ezer euróval, Naszvad 170 ezer euróval, Ógyalla 240 ezer euróval kapna nagyobb szeletet az önkormányzatok között elosztott pénzcsomagból. Összehasonlításképpen: Liptószentmiklós például, amely népességben még kicsit el is marad Komáromtól, majdnem másfél millió euróval több pénzt kap csupán azért, mert magasabban fekszik. Összességében több százmillió euróval rövidítik meg az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fekvő falvakat és városokat.

Komárom polgármestere szerint az önkormányzatok finanszírozását taglaló törvényt mindenképpen módosítják az idén, mivel változik az óvodák pénzügyi támogatása – mint korábban írtuk, itt is fejkvóta alapú rendszert vezetnek be, ahogy az iskoláknál. Vagyis most egy történelmi pillanat adódik, hogy a diszkriminatív szabályok minél nagyobb részét eltávolítsák, és igazságosabbá tegyék az önkormányzatoknak járó pénzek szétosztását – ráadásul a jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége olyan településről származik, ahol szintén jól járnának a változással.

Erre annál is inkább szükség van, mert a készülő adóreform kapcsán várható, hogy a jövedelemadóból származó pénzcsomagnak a jelenleginél kisebb hányadát utalnák a helyi önkormányzatoknak – ezzel még inkább felértékelődne a magassági és nagyságrendi kvóta, még több torzulást hozva az elosztásba.

Petíciót indított a Magyar Szövetség

A Magyar Szövetség is teljes mellszélességgel a diszkrimináció megszüntetése mellé állt. Gubík László a párt múlt pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette, aláírásgyűjtést indítottak a törvényhez kapcsolódó rendelet módosítása érdekében, alapvetően az említett két szorzó eltörléséért. A petíció letölthető a párt weboldaláról, illetve online is aláírható a mojapeticia.sk oldalon.

„Jelszavunk, hogy kiállunk az önkormányzatok és polgármesterek mellett. Számíthatnak ránk, lépjünk fel közösen, mutassunk erőt!“ – jelentette ki a pártelnök Hozzátette, nemrégiben személyesen jelezte Robert Ficónak a problémát, bemutatva azt, hogy a kormányfő szülővárosa, Nagytapolcsány is egyértelműen jól járna, ha eltörölnék a diszkriminatív kvótákat. A nagyságrendi szorzóval kapcsolatban kiemelte, teljesen ellentétes a szolidaritás elvével, hiszen eszerint a kisebbek dotálják a nagyobbakat.

Csak annyit kérünk, amennyi jár

„Nem kérünk semmilyen pluszt a déli településeknek, csupán annyit, hogy ne legyen mínuszunk. Hogy kapjuk meg, ami jár!“ – hangsúlyozta Őry Péter. Rámutatott, évek óta foglalkoznak a problémakörrel, így párjának kész szakmai javaslatai vannak, amiket bármikor megosztanak a minisztériummal.

Szerinte a pénzosztási képletbe akár más komponenseket is bele lehet venni. Például azt, hogy egy-egy településnek milyen hosszúságú út- és járdahálózatot kell fenntartania, hogy mekkora zöldterületről kell gondoskodni, hogy mennyi az állandó lakhellyel nem rendelkező, avagy külföldi lakos egy településen (utánuk nem jár pénz), hogy a nemzetiségileg vegyes falvakban és városokban a kétnyelvűség biztosítása pluszköltséggel jár, vagy éppen az, hogy a nagyobb folyók mellett rendszeresen előfordul kisebb-nagyobb árvízveszély.

Elhangzott, a Magyar Szövetség többször tárgyalt a déli régióban található települések vezetőivel – nemcsak a párt által jelöltekkel –, és a polgármesterek egyetértenek a petíció céljaival.

Csaba Ádám

Gubík László: van rá három évünk, hogy ütőképes pártot szervezzünk
Kevés a rendőr, megoldásokat sürgetnek
Mivel foglalkoznak az önkormányzatok?
Tönkreteszi a településeket a családi támogatás?