Még az ünnepek előtt került sor Andruskó Imre és Orosz Örs komáromi és Nyitra megyei képviselők utolsó 2024-es sajtótájékoztatójára. A Magyar Szövetség politikusai röviden értékelték az évet, szót ejtettek a közelgő nehéz időszakról, illetve arról, hogy miért jelentették fel őket a rendőrségen.

A decemberi sajtótájékoztató a korábban bejelentetthez képest egyórás késéssel indult, mivel a két képviselőnek előtte egy rendőrségi kihallgatáson kellett részt vennie a nemesócsai rendőrőrsön. Azért kellett vallomást tenniük, mert feljelentették őket a parlamenti választások előtti politikai performanszuk miatt, amivel a Komáromot elkerülő út megépítésének fontosságára hívták fel a figyelmet. Ekkor a Monostori hídnál lévő körforgalom mellett leaszfaltoztak egy egyméteres szakaszt, ezzel mintegy megkezdve az elkerülő út építését. Az érintett terület tulajdonosa egyébként előzetesen szóban engedélyezte kampányakciójukat, később pedig el is bontották a jelképesen megépített szakaszt, így senkinek semmilyen kára nem származott ebből – mutatott rá Andruskó Imre, hozzátéve, a rendőrségi kihallgatás civilizált módon zajlott, egy feljelentés nyomán a rendőrségnek kötelessége eljárnia, a munkájukat végezték. Hangsúlyozták, továbbra is szorgalmazni fogják Komárom elkerülő útjának megépítését.

Elhangzott, nemrégiben Csenger Tibort, Nyitra Megye Önkormányzatának alelnökét is kihallgatták egy másik feljelentés nyomán. Neki a Perbete közelében kihelyezett kétnyelvű irányjelző tábla a „bűne“ – korábban a megyei közgyűlés jóváhagyta, hogy a magyarlakta déli régiókban fokozatosan mindenhol kétnyelvűek legyenek az irányjelző táblák is, amire a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2021-es módosítása adott lehetőséget. „Sajnálatos, hogy újra divatba jöttek a mečiari és slotai időket idéző feljelentgetések” – kommentálta a történteket Orosz Örs. Hozzátették, állnak a jogi eljárás elébe. Kérdésünkre, hogy kik a feljelentők, Andruskó Imre azt felelte, erről csak az ügy lezárása után kaphatnak tájékoztatást, ugyanakkor utalt rá, van sejtésük.

A legerősebb megyei kormánypárt

A képviselők a 2024-es évről szólva elmondták, a Nyitra Megyei Önkormányzat a szlovákiai magyar politizálás egyik utolsó igazi színtere, legutóbb például 7 órát tartott frakciójuk ülése. A Magyar Szövetség „kormánytényezőként“ irányíthatja a megye sorsát, a legnépesebb, 18 tagú megyei frakcióként van jelen, és miután a korábbi négyes megyei koalíció három frakcióra szűkült, a magyar párt befolyása még erősödött is. Kiemelte, megyei képviselőcsoportjuk közreműködése is kellett ahhoz, hogy a most zajló választási ciklusban a komáromi kórházban közel 2 millió euró értékben valósulhasson meg beruházás – a mágneses rezonancia állomás kiépítése –, továbbá 3 millió euróból sikeresen felújították a Pozsonyi úti magyar szakközépiskolát, 1,8 millió euróból pedig a Duna Menti Múzeum épületének teljes belső felújítása is megvalósult. Mindezeket sikerként értékelik.

Hét szűk esztendő jön

Andruskó Imre a jövőt tekintve borúlátó volt: „Hét szűk esztendő jön, romlik majd a helyzet.” Ez elsősorban Szlovákia instabil pénzügyi-gazdasági helyzetéből adódik, ami a helyi és megyei önkormányzatokon is lecsapódik.

A megyei önkormányzat már több olyan intézkedést volt kénytelen meghozni, ami a nadrágszíj meghúzásáról szól. Az idei évre szóló célzott megyei támogatásokat például megfelezték. Egyetlen kivétel az az 5 ezer eurós támogatás, ami minden egyes helyi önkormányzatnak jár, amennyiben benyújtja kérelmét a megyének. Ez egy kisközség esetében jelentős segítség lehet különböző kulturális és sportrendezvények megszervezéséhez – érdemes tehát benyújtani a kérvényt.

Komoly kihívás az elöregedés

További komoly kihívás a társadalom elöregedése, ami az elkövetkező évtizedekben fokozatosan egyre nagyobb problémákat okoz majd – mutatott rá Andruskó Imre. Az elmúlt tíz évben Nyitra megyében 30 százalékkal nőtt a 62 évesnél idősebbek aránya, míg a középiskolás korosztályhoz tartozók száma egy évtized alatt 18 százalékkal csökkent. Mindez előbb-utóbb óvodák és iskolák bezárásához, jobb esetben összevonásához vezet. Ez a folyamat már 2024-ben elindult: mint arról beszámoltunk, idén szeptemberben két kisiskolát, a megyercsit és a karvait is kénytelen volt bezárni a fenntartó – a helyi önkormányzat. „Komáromban 20 százalékkal kevesebb gyermek született, ami előrevetíti, hogy hat éven belül be kell zárni 3-4 óvodát. Nyitra megye pedig, a középiskolák zömének fenntartójaként, ugyancsak kénytelen lesz a középiskolai hálózatát racionalizálni” – hívta fel a figyelmet a képviselő, ismételten megemlítve az ipolysági iskolák tervezett összevonását, amiről egyelőre nem hozott döntést a megyei közgyűlés.

Arról viszont már döntöttek, hogy több korábbi középiskolai kollégiumot is idősotthonná alakítanak át, amivel ugyancsak arra reagálnak, hogy miközben egyre kevesebb gyerek születik, egyre több idős emberről kell gondoskodni.

(csá)

Kapcsolódó cikkeink:
Nem lehet mindenkiből jogász vagy bankár
Ha nem lesz gyerek, további iskolák zárnak be
Hamarosan átadják a Kultúrpalotát
Helyén marad a kétnyelvű tábla