Perbete. Szebb ajándékot el sem képzelhettek volna a karácsonyfa alá a perbeteiek, mint a Varga Tibor fotóművész által összeállított Életvilágok – perbetei képeskönyv című, 200 oldalas, 486 korabeli fotográfiával ellátott kötetet. A rendkívül élvezetes nyelvezeten megírt összekötő szövegeket Jakab Ferenc írta, aki egyben a könyv szerkesztői feladatait is ellátta. A minden szempontból kimagasló kiadvány bemutatóját december 14-én, a Napraforgó Néptáncegyüttes ünnepi karácsonyi műsorának keretén belül, a nézőkkel teli Pándy Lajos Művelődési Házban tartották.

Az ünnepi könyvbemutató Illyés Gyula a Haza a magasban című versével vette kezdetét, amely a könyv mondanivalójának ugyanolyan tartalmi és személyes keretet kölcsönzött, mint Varga Tibor édesanyjának fotói a kiadvány elején és végén. A szerző köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették munkáját, kiemelve Jakab Katalint, aki az anyaggyűjtésen kívül a néprajzi rész kidolgozását vállalta magára, teljes egészében összeállítva az esküvőkkel foglalkozó szakaszt. Mivel az egész könyv voltaképpen az etnográfián alapszik, az egész kiadvány magán viseli az ő keze nyomát is. Szabó Edit a válogatáson és gyűjtésen kívül bekapcsolódott a katolikus rész adatgyűjtési folyamatába, és vitte az oktatáshoz, és a falutörténethez kapcsolódó fejezeteket. Varga Tibor úgy fogalmazott, egyfajta időutazásra invitálják mindazokat, akik fellapozzák a kiadványt. A régi fotográfiák (amelyeket Üdvözlet Perbetéről, Isten ajándékai, Amilyen rózsát szakítottál, Ami tennivalót csak talál kezed, Házat építettünk és benne éltünk, Az ezer darabra tört pillanatok, Szeretsz-é engem? Kövess engem!, Mindennek megvan a maga ideje, Fénnyel írott méltóság címmel ellátott tematikus fejezetekbe soroltak) azonban nem csupán arról az egy adott pillanatról árulkodnak, amikor is sikerült a fényképészmesternek néhány pillanatra megállítania az időt, de egyfajta kordokumentumként is szolgálnak az egykori falusi élet, a hagyományos paraszti világ hagyományairól, szokásairól, életmódjáról, kultúrájáról. „Az Életvilágok gondolata részben a régi fotográfiák iránti szeretetemből és a korabeli fotográfusok iránti tiszteletemből indult ki. Régi álmom megvalósulása ez a könyv, amelyet tisztelettel ajánlok minden falumbélinek” – mondta.

Magát a kiadványt részletesen Jakab Ferenc, a kultúrház vezetője mutatta be. Rámutatott, hogy a képeskönyv nem jöhetett volna létre, ha tizenhárom hónappal ezelőtt közzétett felhívásukra, miszerint egy perbetei online fotótár létrehozásához keresnek régi fotográfiákat, nem reagáltak volna olyan sokan. A gyűjtés során az adományozókkal személyes beszélgetéseket is folytattak. Az elmondottakat felhasználták a könyv szerkesztésénél, de ezek segítségével egy internetes adatbázist is szeretnének létrehozni. A projekt hosszú távú célja egy átfogó perbetei fotóarchívum kialakítása, amely részévé válhatna egyetemes kulturális örökségünknek. „Amit az Önök segítségével alkottunk az itt marad a könyvespolcokon, a sufniban és a szívekben. Nem mondhatjuk, hogy egy teljes szociográfiai látleletet tudunk adni, mivel az általunk felölelt időszakban főleg a módosabbakról vagy bizonyos foglalkozáshoz tartozókról készült a legtöbb kép, a szegényebbek csak nagy ritkán kerültek a fotómasina látkörébe. De így is találtunk rengeteg érdekes fotográfiát, amely akár szociofotónak is beillik. Ami a történelmi korszakot illeti, a századforduló környékéről előkerült képektől kezdtük és egészen az ötvenes évek végéig, azaz a sztálini korszak kegyetlen ember és léleknyúzó időszakának megenyhüléséig jutottunk el” – ismertette. Rámutatott arra is, hogy mennyire éles a különbség a szociális média felületein látható mai fényképek zöme és az általuk gyűjtöttek közt, amelyeken azok az emberek, akiknek minden egyes szelet kenyérért, minden egyes ruhaneműért, vagy bármely berendezési tárgyért sokat kellett dolgozniuk, a nehéz élet méltóságával tekintettek a lencsébe. „Könyvünk egyik alappillére éppen a munka, a kétkezi munka becsülete – szögezte le Jakab Ferenc. – Másik pillérként a hitet választottuk, a harmadik fundamentum pedig a család, amely a falusi ember legkisebb életvilága, nem az én, hanem a mi, mi így az asztal körül.” Zsitva Norbert polgármester szavai szerint nem csupán az alkotók, de minden perbetei méltán lehet büszke a kötetre, majd kiemelte értékőrző és teremtő munkájuk fontosságát.

A könyvbemutató ünnepélyes hangulatát a Napraforgó Néptáncegyüttes felejthetetlen karácsonyi műsora fokozta. JN.