A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony. Emberre nem veszélyes.

Március 3-án Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

Három nappal később laborvizsgálatok is igazolták a száj- és körömfájás kórokozójának jelenlétét – a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.

A kisbajcsi telep mintegy 1400 szarvasmarháját is likvidálni kellett, a fertőzött tetemeket Bábolnán ártalmatlanítják elföldeléssel. A magyar hatóságok meghozták a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ne terjedjen tovább az állatbetegség.

Tekintettel arra, hogy a magyarországi fertőzési gócpont, azaz Kisbajcs község közvetlenül határos Szlovákiával – a Duna túloldalán található –, a Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet is megelőző intézkedéseket hozott. A fertőzési góctól számítva egy 10 kilométeres sugarú körben, továbbá a határ mentén – a Duna mellett – egy 5 kilométer szélességű sávban is kijelöltek egy megfigyelési zónát. E területeken folyamatosan ellenőrzik az érintett állatállományokat – lapzártánkig egyetlen fertőzésgyanús egyedet sem találtak.

cs