Komárom/Régió. Egyre többen kongatják a vészharangot a kedvezőtlen népességi adatok miatt, ami elsősorban a szlovákiai magyarságot érinti. Egyre kevesebb gyerek születik, régiónk elöregszik. Mindez veszélyezteti a magyar közösség megmaradását, súlyos gazdasági és szociális problémákat okoz – a magyar iskolák és óvodák megmaradását már most fenyegeti. Komáromban is riasztó népességi adatok láttak napvilágot, 2024-ben rekordalacsony volt a születések száma a városban. Átfogó stratégia egyelőre nem született a főként magyarlakta vidékeket érintő problémára.

A komáromi városi hivatal adataiból kiderül, az elmúlt 5 évben fokozatosan csökkent a születések száma Komáromban. Az elmúlt 12 évben tavaly először csökkent 200 alá az újszülöttek száma éves szinten. A legmagasabb 2015-ben volt, amikor 296 komáromi gyermek született, majd még két évig csaknem ugyanennyi. 2018-tól kezdődően azonban évről évre kevesebb gyermek született: 2024-ben már csupán 183 olyan gyermek, akiket komáromi lakosként regisztráltak.

Hasonló képet mutat a komáromi kórház születési statisztikája: míg 2020-ban 922 gyermek született a járási székhely kórházában, 2024-ben már csak 619 újszülött látta meg a napvilágot. Arányaiban ezeket az adatokat a Komáromi járásban születettek mutatóinak is tekinthetjük, bár természetesen ez így nem pontos – tavaly ugyanis a korábban megszokottnál több járásbeli kismama is az érsekújvári kórházban hozta világra gyermekét, miközben jópáran a járáson kívülről érkeztek szülni a komáromi intézménybe. A trend azonban nyilvánvaló: mind Komáromban, mind a járásban jelentősen kevesebb az újszülött a korábbi évekhez viszonyítva, a 2024-es adatok pedig kifejezetten riasztóak.

Ehhez képest az elhalálozási számok inkább növekvő tendenciát mutatnak az elmúlt években, ám ebben a Covid-járvány hatása is látszódik, hiszen 2021-ben és 2022-ben kiugróan sokan haltak meg Komáromban – 2021-ben kétszer annyian, mint ahányan születtek.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Komárom lélekszáma is fokozatosan csökken. Jelenleg közel 33 ezren élnek hivatalosan a városban – ebbe beletartozik az a csaknem 2 ezer lakos is, akik nem szlovák állampolgárként, ám az idegenrendészet által is nyilvántartva laknak itt. Ezen felül becslések szerint legalább 1500 olyan személy is életvitelszerűen tartózkodik Komáromban, de ők más településre – jellemzően komáromi járásbeli községbe – vannak bejelentve. Ebből adódóan Komárom valós népessége jelenleg 34 500 fő körüli.

Fogynak a magyarok

Az említett komáromi adatok ugyan nem terjednek ki arra, hogy az újszülött – illetve a szülő – milyen nemzetiségű, azonban az országos számokból nyilvánvaló: a szlovákiai magyar közösség népességi mutatói a legrosszabbak, a szlovák lakosságnál jobban öregszik, miközben még az asszimiláció is nyirbálja a létszámot – ez utóbbi a népességfogyás legsúlyosabb tényezője.

Ezt támasztja alá Gyurgyík László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet demográfusának legfrissebb kutatása is. Az asszimiláció mellett egyre nagyobb mértékben hat a magyarság létszámára a természetes fogyás, tehát az, hogy az elhalálozások száma jelentősen nagyobb a magyarok körében, mint a születések száma. A kutatásból kiderül, a magyar közösség sokkal inkább elöregedett a szlovák többségi társadalomhoz képest, sokkal kisebb a 15-49 éves, termékenynek minősülő nők aránya a magyaroknál. Míg a szlovák népességnél 2019-ig természetes szaporodás volt megfigyelhető, addig a magyarság esetében 1994 óta természetes fogyás a jellemző – fejtette ki az Új Szónak a szakember. Egy riasztó jóslatot is megfogalmazott: ha a helyzet nem változik a paramétereket illetően, akkor nagy esélye van annak, hogy 400 ezer alatt lesz a szlovákiai magyarság létszáma a következő népszámlálás időpontjában, azaz 2031-ben.

Iskoláinknál már érezhető

A magyarság folyamatos fogyása közösségünk puszta létét fenyegeti, de legalábbis erejének és jelentőségének csökkenését vonja maga után az élet minden területén, és földrajzi értelemben is visszaszorulását eredményezi. A folyamat már észlelhető az iskolarendszerben: a Komáromi járásban két magyar kisiskolát is be kellett zárni idén szeptemberben gyerekhiány miatt – a megyercsit és a karvait. Csak néhány diákjuk maradt az 1–4. évfolyamban, és mivel az állami támogatások tanulói létszámhoz kötöttek – fejkvóta alapján jár a támogatás, minden gyerek után egy adott összeg –, a két érintett önkormányzat már nem tudta biztosítani a működéshez szükséges, évről évre nagyobb összeget. Pedig a magyar iskola vitathatatlanul a magyarság megmaradásának egyik pillére.

A jelenlegi fejkvóta alapú állami támogatási rendszer sem kedvez a kis létszámmal működő iskoláknak, a minisztérium által tervezett reform pedig még inkább abba az irányba mutat, hogy csak a nagyobb iskolák tudnak majd gazdaságosan működni. Ugyanakkor Peter Pellegrini államfő, miután idén februárban tárgyalt a komáromi városvezetéssel, úgy nyilatkozott, hogy a magyarlakta vidékeken fokozott érzékenységet kell tanúsítani a kérdésben, és az esetlegesen felmerülő iskola-összevonások során figyelembe kell venni, hogy a helyi magyar közösség számára különösen fontos az anyanyelvi oktatás – tehát a magyar tannyelvű iskolák esetében nem lehet csupán a gazdaságossági szempontokat nézni. „Annak ellenére, hogy a magyar tannyelvű iskolák utáni igény folyamatosan csökken, a hálózatot úgy kell módosítani, hogy ne szabaduljanak el az indulatok” – hangsúlyozta az elnök. Dönteni ugyanakkor az oktatásügyi minisztérium és a kormány fog.

Két szakmai javaslat

Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója tavaly ősszel részletesen kifejtette álláspontját lapunknak a fenyegető iskolabezárásokról, vázolva két konkrét megoldást, amik legalább enyhíthetik a magyar kisiskolák gondjait. Mindkét modell kulcsa az iskolák összefogása, illetve a fenntartók – önkormányzatok – szoros együttműködése. Az egyik esetben a kisiskola egy nagyobbhoz csatlakozik, feladja önállóságát, és a továbbiakban fiókiskolaként működik – ez hozna némi megtakarítást is, ám elsősorban pedagógiai szempontból lenne hozadéka, ugyanis a kisiskola tanítói egy nagyobb pedagógiai munkaközösséghez tartoznának, nőhetne a színvonal. A másik, pénzügyi szempontból kedvezőbb modell, ha több önálló tanintézmény összefog és klaszterbe tömörül – az iskolák társulnak és bizonyos igazgatási és egyéb feladatokat közösen oldanak meg. Ez a nagyobb iskoláknak lehet jó megoldás.

Átfogó vízióra lenne szükség

A gyerekhiány tehát alapvetően a kisebb magyar iskolákat fenyegeti. Komáromot egyelőre nem, ugyanakkor itt is felmerülhet egy-egy óvoda bezárása. Keszegh Béla, Komárom polgármestere sem tart kizártnak ilyen forgatókönyvet, hiszen egy félig üres óvodát nem éri meg fenntartani, ha a közelben van egy másik félig üres is. „A demográfiához és a gazdaságossághoz is igazodnunk kell, de ennél is fontosabb, hogy a gyerekek a lehető legjobb oktatást kapják. Most azonban az a legfontosabb kérdés, hogy a döntéshozók hogyan állnak majd hozzá a demográfiai problémáinkhoz, a magyar iskolarendszert fenyegető trendekhez? Nekünk magyaroknak is vázolni kell egy víziót, hogy hová szeretnénk eljutni 10 év múlva. Mit tehetünk a kisiskoláink érdekében? Hogyan használhatnánk fel a leghatékonyabban a Magyarországról érkező erőforrásokat? Tudunk-e egyáltalán őszintén beszélni erről a témáról, mellőzni az érzelmeket, és racionális érvek mentén megoldást keresni? Lesz végre olyan politikai képviseletünk, amely szakmai módon képes megszólalni?” – sorolta kérdéseit Komárom polgármestere, majd leszögezte: „Meggyőződésem, hogy átgondolt cselekvéssel lehet vonzó a szlovákiai magyar iskola, és még sokáig közösségünk erős gerince maradhat.”

(csá)

Ha nem lesz gyerek, további iskolák zárhatnak be
Vonzó a magyarországi munka
Nem lehet mindenkiből jogász vagy bankár
Régiónk öregedik: több az idős, mint a gyerek