Március elején nagy várakozás előzte meg a Hunyadi című sorozat premierjét, amely a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakát dolgozza fel. A nagyszabású történelmi eposz a törökverő Hunyadi Jánosról szól, a valós eseményeket fikcióval ötvözve. A drámai szálak, ármánykodások és cselszövések révén a sorozat a szórakoztatásra helyezi a hangsúlyt. Számunkra külön öröm, hogy a nagyívű produkció egyik főszerepében a komáromi Csémy Balázst láthatjuk, aki Vitéz János bíboros, esztergomi érseket személyesíti meg. A filmben szereplő számos kaszkadőr és statiszta között pedig szintén találunk komáromi, illetve komáromi kötődésű személyt, valamint négylábú társaikat.

Helytállás lóval, karddal szablyával

A látványos, ám a résztvevők számára veszélyes lovas csatajelenetekben – ahol mindenre oda kell figyelni, emberre és állatra egyaránt – a komáromi Sereghy Zoltán kaszkadőr, a dél-komáromi Magyar Lovas Színház tagja is közreműködik. Ő a 2003-ban alapított, négyhektáros Szarvasvár Lovasudvar tulajdonosa, ahol lovasoktatással és lovasíjászattal foglalkozik, amelyet Kassai Lajostól, a modernkori lovasíjászat megteremtőjétől és világbajnokától sajátított el. Csapatával rendszeresen tart harci bemutatókat hagyományőrző rendezvényeken. Korábban szerepelt a Herkulesben Dwayne Johnsonnal, a Vaják sorozatban Henry Cavill-lel, Az utolsó királyságban Alexander Dreymonnal és a Borgiákban Jeremy Irons-szal. Láthatták őt a nézők olyan magyar produkciókban is, mint a Hadik, az Aranybulla és a Tündérkert, amelyekben szintén bizonyította rátermettségét.

„Büszke vagyok rá, hogy felvidékiként, komáromiként részt vehettem a produkcióban. Szerencsés ember vagyok, mert a munkám egyben a hobbim is, ráadásul egyfajta időutazásban is részt vehetek – mondta Sereghy Zoltán, akit még gyerekkorában lenyűgözött a honfoglaló magyarság lovaskultúrája és a magyar történelem – Összesen 18 forgatási napot töltöttem Gödöllőn, Pátyon és a fóti filmgyárban, ahol Nándorfehérvár ostromát vettük fel.”

A kaszkadőr elmondta, hogy a felvételeket komoly előkészületek előzték meg, hogy az emberek és az állatok is a legnagyobb biztonságban legyenek. Pontosan ki volt számítva minden. Az ő feladatuk abból állt, hogy ebbe az olajozottan működő, óriási gépezetbe beilleszkedjenek és helytálljanak, akár karddal, akár szablyával a kezükben. „A legnagyobb kihívást talán a hőség jelentette, különösen azokon a napokon, amikor tetőtől talpig páncélban forgattunk. De volt már olyan film is, ahol az egyik jelenetben lángokon keresztül kellett menekülnünk. Ilyenkor egy különleges anyagból készült égőruhában vagyunk, ilyeneket használnak az autóversenyzők is. Ahogy a többi jelenetet, ezt is többször megismételtük. De nem volt bennem félelem. Csak az az érzés, hogy helyt kell állni” – árulta el.

Sereghy Zoltán hozzátette, hogy általában saját lovaival szokott dolgozni, de ezúttal a szervezők ragaszkodtak az általuk biztosított lovakhoz. Ez némileg megnehezítette feladatát, mivel egy idegen lóval ilyen rövid idő alatt nehezen alakul ki a szükséges kölcsönös bizalom. Több évtizedes tapasztalatának köszönhetően azonban sikerült megtalálni az összhangot az állatokkal és sérülés nélkül megoldani az adott feladatokat.

A történész és kopóinak középkori kalandja

A Hunyadi című sorozatban feltűntek a csicsói és komáromi gyökerekkel rendelkező Bödők Gergely történész erdélyi kopói is: Dongó, Cohárd és Zete. A kopós életvitel és a kopózás mostanra Gergely és felesége életformájává is vált: tavaly létrehozott Kopóvilág nevű oldalukkal népszerűsítik nemcsak a fajtát, de a kopós mindennapokat is. De hogy kerültek Hunyadi János udvarába, és hogy lett a XX. század első felének magyarországi viszonyait kutató történészből, a Kikötő-Polgári Szalon elindítójából középkori jobbágy?

„Rendre hajnalban indul a napom a kopókkal, hogy mire elindul a család napja, ők már le legyenek mozgatva. Általában Vajdahunyad váránál szoktunk sétálni a Városligetben. 2022 tavaszán az egyik sétánk kicsit szokatlanul alakult, ugyanis mindenütt alabárdos katonák nyüzsögtek és a vár belső udvara fekete homokkal volt borítva, az ottani szobrok fölé pedig kis kápolnaszerű építményeket emeltek – avatott a részletekbe Gergely. – Kiderült, hogy a Hunyadi-sorozat egyes jeleneteit forgatják. Írtam Nagypál Orsolya rendezőnek, nincs-e szükségük esetleg négylábú statisztákra, hiszen az erdélyi kopó, ahogy a neve is utal rá, a Tündérkertből származik, ahol a kopótartás a nemesi élet velejárója volt. Érdekes módon ugyanazon a napon klubunktól, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klubtól is megkerestek, hogy a sorozat alkotói felkérték őket, ajánljanak jól szocializált, jó idegrendszerű, idegen emberekkel barátságos ebeket, akiket nyugalmukból nem billentene ki sem a zaj, sem a lovak jelenléte. Így kerültünk azután a fóti forgatásra, ahol a Károlyi kastély gyönyörű kertjében nekivágtunk a kalandnak.”

Dongó, Cohárd és Zete több forgatási jelenetben is szerepet kapott, 2022 őszén és 2023 nyarán, rekkenő hőségben zajlott a forgatás. Egy-egy jelenetet akár tizenötször is felvettek, és bár nem igazán értették, miért kell ugyanazt újra és újra csinálniuk, fegyelmezetten teljesítették a feladatot. Gazdájuk gondoskodott róla, hogy óránként lehűtsék őket és kapjanak friss vizet, míg a stáb tagjai a kényeztetésükről is gondoskodtak. Bár a sztárok világa viszonylag zárt és a felvételek után többnyire visszavonultak, a három szépség mellett senki sem tudott szó nélkül elmenni, így a Hunyadi Jánost alakító Kádár L. Gellért és a Brankovićot megformáló Rade Šerbedžija is többször megsimogatta őket.

„Érdekes volt kicsit belelátni ebbe a korba, közelről megismerni a kor viseletét, találkozni néhány középkori történelmi szereplővel – kon-statálta Gergő. – Mivel szemüveges vagyok, adtak a ruhámhoz egy kis szütyőt, hogy legyen hová tennem forgatási szünetek alatt a szemüvegemet, mert a nyári forgatáson nekem is be kellett öltöznöm vezetőnek a kopókhoz és ruhát cserélni nem lehetett. Egyszer megesett, hogy véletlenül rajtam maradt, de nem volt gond, mert szerencsémre újravettük a jelenetet. Mindennel együtt a legérdekesebb az volt, hogy úgy érezhette magát az ember, mintha a történelem és a múlt részese lenne.”

Az erdélyi kopó a kommunizmus idején a fajta magyar kötődése és az arisztokráciához kapcsolódó vadászati múltja miatt egy 1947-ben hozott romániai rendelet következtében – amely az agárral együtt dúvadnak minősítette – majdnem eltűnt. Helyzete Magyarországon sem volt sokkal fényesebb, ahol a kopós vadászati módot az agarászattal együtt betiltották. 1966-ban a Nemzetközi Kinológiai Szövetség hivatalosan is elismerte az erdélyi kopót a kilencedik magyar kutyafajtaként, 2004-ben nemzeti kincsé nyilvánították, 2017-ben pedig a Hungarikumok közé választották.

Janković Nóra

Európa elveszett volna Hunyadi János nélkül