Rothadt gyümölcsök és romlott húsok, hűtés nélkül tárolt tejtermékek, megjelölés nélküli húskészítmények, penészes falak a raktárakban – ilyen és ehhez hasonló hiányosságokra bukkant az élelmiszerbiztonsági felügyelet az elmúlt 3 hónapban végzett ellenőrzései során. A Lidl áruházlánc üzleteiben találták a legtöbb élelmiszerekkel kapcsolatos hiányosságot, de a Billa is rosszul teljesített.

Az ellenőrök az év elejétől kezdve több mint 10 ezer alkalommal ellenőrizték az élelmiszerek minőségét, a szabályok betartását az üzletekben, s több mint 1700 esetben valamilyen hiányosságot észleltek. A nyitva tartás ideje alatt az ellenőrzések 14 százaléka tárt fel ilyen-olyan szabálytalanságot, a munkaidőn kívüli időszakban viszont minden második esetben az előírások megsértését regisztrálták a felügyelet munkatársai. Ez utóbbi időintervallumban a legtöbb problémára a nagyáruházakban, hipermarketekben bukkantak, háromból két ellenőrzésnél akadtak hiányosságok. A közepesnek számító üzleteknél az esetek több mint felénél, a kisboltokban az esetek 32 százalékánál bukkantak szabálysértésre. 2014 első negyedévében a Lidl üzletlánc szerepelt a legrosszabbul az élelmiszerbiztonság terén, az ellenőrzések 25 százaléka végződött szabálysértés megállapításával. A Billa esetében ez 23 százalék volt, míg a leggyengébben teljesítő üzletláncok közé a CBA is bekerült, 20,5 százalékos mutatóval.

„Mindez nem fest túl jó képet a hipermarketek és szupermarketek azon igyekezetéről, hogy vásárlóiknak minél jobb minőségű élelmiszereket, minél jobb szolgáltatást kínáljanak“ – jegyezte meg az eredményekről beszámoló agrárminiszter, Ľubomír Jahnátek. Ugyanakkor hozzátette: „Jó példák is akadnak. A Nitrazdroj 10,2 százalékot ért el, a Metro üzletlánc pedig ennél is jobb eredményt produkált.“ A miniszter szerint csökkent a szavatossági idő lejárta után eladásra kínált élelmiszerek aránya.

A felügyelet az élelmiszerszállítás körülményeit is vizsgálta, ezek 8,6 százalékánál észleltek hiányosságot. Ezen a téren a Lengyelországból érkező szállítmányok szerepeltek a legrosszabbul, majd a magyarok, ezt követően a hazaiak következtek. A szállítás terén a nem megfelelő higiéniai körülmények és a hőmérséklet, illetve a hiányos jelölés voltak a leggyakoribb problémák.

A vizsgált időszakban összesen 471 ezer eurónyi bírságot szabott ki a felügyelet, ami 1000 euró átlagot jelent. A legmagasabb kiszabott bírság 50 ezer euróra rúgott.

(cs)