Június 4-én Komáromban és Gútán is megemlékeztek a trianoni szerződés évfordulójáról, mely a Nemzeti Összetartozás Napja.
A Nemzeti Összetartozás Napjáról 2010-ben döntött a magyar törvényhozás, amikor június 4-ét a trianoni szerződés aláírására utaló emléknappá nevezte ki. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Komáromban a Te Ügyed KÖR szervezésében zajlott a megemlékezés a református templommal szembeni udvarban, a Reményik Sándor versét megörökítő emlékhelynél. Az ének és a szavalat után Feszty Zsolt, a civil szervezet vezetője szólt az egybegyűltekhez.
Elmondása szerint a Nemzeti Összetartozás Napja egy kis gyógyír lett a sebeinkre ezekben a nehéz időkben. Sajnálattal közölte, hogy bár már bírósági pereket is nyertek, az udvarban található Trianon-emlékmű még mindig nem kapta meg az engedélyt az állami szervektől. Mint mondta, az emberek egy idő után belefáradnak a haragba, és a mi feladatunk az építkezés. „Jó volna kibékülni, de egyelőre nincs kivel, jó volna kezet adni, de egyelőre nincs kinek” – véli a polgári társulás vezetője. Összefogásra biztatott, de sajnálattal állapította meg, hogy „sokszor a saját fajtánkat is győzködni kell az igazunkról”. Véleménye szerint azonban az elmúlt években történelmi fordulat jött a Duna túlsó oldalán, és nekünk is cselekednünk kell, mert „kevés kovász sok tésztát is megkeleszt”.
A gútai emlékezésre az iskolák diákjai, civil szervezetek és gútai lakosok gyűltek össze nagy számban. A főtér szomszédságában található I. világháborús emlékműnél zajló eseményen Gőgh Mihály (MKP) városi képviselő beszélt először, felidézve a trianoni döntés előzményeit. A beszédében utalt arra, hogy fogynak a magyarok, és manapság már az etnikai határok egyre jobban a politikai határokhoz közelednek. „A mi felelősségünk, hogy legyen magyar szó az iskolákban és az utcákon, és ne csak a temetőkben található feliratokon” – tette hozzá. Koczkás Beáta alpolgármester kijelentette, Trianon a magyarok számára a legnagyobb tragédia, hiszen a terület kétharmadát, a lakosság felét vesztette el az ország. „Szükséges megértenünk és elfogadnunk az eseményeket, de ne csak gyászoljunk, hanem erőt kell merítenünk a múltból” – fejtette ki Koczkás Beáta, hozzátéve, „ez a mi próbatételünk és felelősségünk”. Az ünnepi műsor után koszorúzással zárult az emlékezés.
Fotógalériánk az eseményekről itt érhető el.
(kb)